Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-03-26 / 13. szám

6. Bíráló, miután meggyőződött, mint maga mondja, hogy a munkálatban közlött utasítás szerint, egy tanuló sem lesz képes a latint, görögöt megérteni, (a meg nem értésnek sok subjectiv és objectiv oka lehet, a mégértés fogalma is egynél ez, másnál más), s miután a munkálatnak kivált az ajánlott könyvekre nézve, (pedig szaktanárok ajánlották,) még sok hiánya van:" bíráló szükségesnek tartja indítványozni, hogy a központi isk. bizottság hívjon össze annyi szaktanárt, a hány tantárgy van, megbízván mindegyiket saját szakának részletes kidolgozásával, melyeket aztán Y. A. összeállíthatna s hozzájok a paed. elvek rendszerét megírhatná, mintául vévén „W i 1 h e 1 m A. practische (?) Paedagogik der Mittelschulen"eimü munkáját. E g y-egy szaktanár talán nem lesz elég, miután tudjuk, hogy a legtöbb szakban eltérő nézetek és rendszerek vannak mind a tudományban, mind az életben. Kellene tehát több szaktanár egy-egy szakra, s mindegyik hozna aztán részletes dolgozatot saját modora szerint. Támadna tehát alkalmasint szép tarkaság, s kellene majd concertatió, egyeztetés sat. S ki ós mi legyen itt a döntő! Épen azért kell csak egy szaktanár; de hát melyik tanodából és kicsoda ? Könnyű itt számosok mellőzésével egynek a választása? S ez az egy vájjon eltalálja e az egyetemesen helyeselhetőt, vagy a maga kedvenc modorát .fogja-e collegáira tukmálni vagy erőltetni akarni ? Az Iy dolgozatok összeállítását V. A, a maga részéről előre is megköszöni, de el nem vállalhatná, mi magában véve felesleges is, minthogy a k é s z dolgozatokat folyó számokkal ellátva, azonnal a nyomdába küldhetni. Találnak-e aztán az életben sok követőkre, azt csak az idő fogná megmutatni. 7. Az én igény telem nézetem a már kész munkálatról ez: tartsuk a munka két főeszméjét és szakaszát külün; hagyjuk ki a részletes methodikát, mely az egyes tantárgyakra vonatkozik, hisz azok a „tájékoztató" eszmék, kétszer is közöltetve minden egyes gvmnasiumunkkal, s az illetők által olvastatva, bíráltáivá, ugy is megtették már a kivánt hatást ; de semmi szin alatt se ejtsük el s halasszuk ismét néhány évvel továbbra az első részt, mely a gymnasiurnok szervezéséről szól, mely iránt nincsenek is már köztünk annyira elágazó vélemények. Eperjes, márc. 12. 1871. Yandrák András. A keresztyén vallástanítás a népiskolában. E1-méleti és gyakorlati utmutatás a ker. vallástanítás előadására. A sz. irás alapján és paedagogiai alapelvek szerint irta Kehi* C., magyarnyelven előadja Kovács Lajos. (I. kötet. I. füzet Székes-Fehérvár, 1871. Á r a 60 k r.) Az itt címzett könyvismertetésére nézve elegendőnek vélem főbb vonalaiban előadni az egész mü elvét, tartalmát, felosztását és használatát. 1. Mily elvet követ szerző a népiskolai vallástanítás előadásában, nyilván áll a mü homlokán. Ez elvhez hiven kimutatja és megmutatja, miszerint a népiskolákban nem annak előadása a fődolog ami az embereket egymástól elválasztja, hanem az ami őket egyesíti, tehát nem a dogma, hanem az evangélium. A versengés tárgyai épen nem valók gyermekeknek. A keresztyénség épen nem theologiai tételek összege, hanem hitben, szeretetben, reményben való istenes élet. Krisztus a maga tanítványait nem a hittételekre, hanem a szeretetre emlékezteti. Ezen elv van a mü elmébti részében megmutatva s gyakorlati részében keresztül vive. 2. Ez elvből önként folyó a könyv tartalma. „A mit mi a gyermekeknek a vallástanitásban adunk — mondja szerző — annak forrása nem a katekhismusban, sem a rómaiban, sem a heidelbergaiban, sem a lutheriben, hanem a bibliában, a Krisztus evangéliumában van. Ha a népiskola tanítványait az evangelium tiszta tejével már kellőképen táplálta, akkor beléphetnek a konfirmandusok közé és ott a lelkipásztortól elfogadhatják a katekhismustanitás nehezebb eledelét. 3. A ker. vallástanítás alapja a vallás könyve, a biblia lévéven, e könyvben foglalt vallástanítás alapgondolata nem más mint a biblia alapgondolata, — vagyis : az isten ország a. E magasztos gondolat van előadva a könyv négy fő részeiben, melyek e következők: az első rész szól az ország uráról - istenről; a második rész szóll az ország polgárairól — az emberekről; a harmadik rész szól az ország alapitójáról — Krisztusról; a negyedik rész az ország megvalósulásáról — az egyházról és ennek majdani tökéletességre jutásáról. 4. E könyv használata. Épen nem gyermekeknek való tankönyv ez, hanem tanitók számára Íratott, kik ezt iskoláikhoz mérve szabadon és önállóan értékesíthetik. E könyv bevezeti a tanítót a bibliai vallástanítás lelkébe; a főbb gondolatokat és az anyagot kiválasztás végett neki rendszerben átadja, s végül a tanítót a tananyag iránt felbuzditja, löllelkesiti, mert a vallástanitásban a szívnek melegsége és a kedélynek buzgósága többet hat, mint minden egyéb. E rövid ismertetést bezárom Kehr C. eme szavaival : „távol vagyok azon hiu képzelődéstől, mintha az e könyvben foglaltak hiba és szeplő nélkül volnának, de azért merem reményleni, hogy e könyvnek felekezeti pártszenvedélyek által meg nem vakított bírálója nem fogja megtagadni azt, hogy e munkához a szeretet adta kezembe a tollat és az egész amaz erkölcsi komolysággal íratott, melyet ekép fejez ki János apóstól: „ennél nagyobb örömöm nincsen, mint mikor hallom, hogy az én gyermekeim a igazságban járnak." (3. Ján. IV.) Azok a sok éjjeli virasztások, a mikor e munkát irtam, tanúskodni fognak e tekintetben mellettem. Óhajtom, hogy a mi szeretetünk legyen mind inkább és inkább k a t h o-