Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-01-08 / 2. szám

hogy Mózes egy gyenge ütéssel két felé nyitá a habzó tengert?! Vagy talán a természet még akkor megtagadva magát, nem működött ? ? És mit teszünk ez által ? bevezetjük a gyenge gyermeket a képtelenségek tévelyébe, a nélkül, hogy hitét neveinők, anélkül, hogy erkölcsét nemesbbitenők, pedig ez az egyetlen főcél, hogy az egyház magának is az államnak is becsületes, s józan felfogású polgárokat képezzen ; szívképzésre kell azért fősúlyt fektetni. Teljes meggyőződésem, hogy egy élétrevaló egyházi reformegylet, mely képes és erős lesz a kor mozgalmainak áramlatai közt biztos irányon hivatott célját, a vallásos eszmék tisztázását, a ker. egyház felvirágzását létesíteni, mely mint ilyen országossá ha kinövi magát, bármi zsinat helyét pótolandhatja ; de mindenesetre óhajtott gyümölcsét meghozza az egyház, az emberiség javára s nyugalmára. Kállay Miklós, síendi evangelikui református pap. Az erdélyi reí. egyházkerület szervezkedési ügyéhez. Tisztelt szerkesztőség! Miután erdélyi ev. ref. püspökségünk főbb testületei szervezését érdeklő 2. tervjavaslatot Y. P észrevételei kíséretében közölte: én is ide igtatom Bod Károly algondnok ur véleményét. A b e k ü 1 d ő. „Nt. e. főtanács! f. évi 283 sz. a. leiratára az ezen leirat mellett beküldött A. és B. alatti tervjavaslatokra ezekben van szerencsém véleményezni. Mindenekelőtt megjegyzendőnek vélem, hogy én mai napság az eszmék és tények rohamos keletkezése s küzdelme korában csak oly szervezkedéseket látok célszerűeknek, hol állandó szakmák szerint beosztott testületek működnek számadás és felelősség mellett a reájok bízott ügyekre nézve. Azért én az olyan testületeket, melyek csak nagyobb időközökben üléseznek, kiknek épen azért nincs módjokban a felmerülő eszméket és tényeket, az egymásra halmozott ügydarabokat áttanulmányozni s ebez képest a dolgokhoz kellő alapossággal szólani, kik jobbára csak mint dilettán tok működnek — elvetendőknek tartom, s csak oly sestületek szervezését látom célszerüeknek,melyekareá bízottakban kellő alapossággal s azon kivül ügyszeretettel birván, azt folytonoson a rájok bizott idő tartama alatt mint szaktárgyakat intézik, kezelik. Ezen nézetekből kiindulva. Én a plénum és permanens Consistorium teendőit egy állandó folytonos működésben levő egyházállami felelős kormányra vélném átruházandóknak. Ezen egyházi felelős kormány következő szakokat foglalná magában. 1-ör. Egy spirituális osztályt, mely foglalkoznék a lelkészi, a vallás-erkölcsi ügyekkel. Ezen osztály főnöke a püspök. 2-or. A második osztályt képezné a tanügyi osztály, mely felkarolva intézné mind azt, mi az általános tanügy mivelésére,fejlesztésére,a felekezeti népnevelési ügynek az általános népnevelési törvénynyel öszhangzásba hozatalára szükséges és kívánatos. És itt megjegyzem, hogy én ha a felsőbb tanintézeteknek felekezetek szerint tettleg meglevő szervezetét még egy ideig fentartandóknak is tartom, de be nem láthatom okát azon felekezeti intézkedéseknek, melyek útjában állanak az általános népnevelési törvény életbeléptetésének, s ez által a népnevelést hátráltatva, a kormány tekintélyét aláásni segítik. Főnöke a tanügyi főnök. 3-or. Harmadik osztály ' lenne: a Pénzügyi osztály, élén a pénzügyi főnökkel. Ezen osztály legelső teendője lenne összeírni, összeiratni, az egyházak, iskolák minden vagyonát, az alap — úgymint az üzleti tőkéket, továbbá minden alapítványokat stb. szóval mind azon javakat és javadalmakat, melyek közvetve vagy közvetlenül az egyházi és tanodai élet fentartására, fejlesztésére vannak szentelve; ezen Öszszeirást kinyomatja,minden egyházmegyének iskolának megküldi, hogy mindenki tudja, miről rendelkezik az egyház, bekéri az egyházaktól, iskoláktól az évi költségvetést, mult évi számadásokat s azokat átvizsgálva összeállítja, a szükséges kiadásokat utalványozza, ezeket megvizsgáltatja. Keli 4-er. egy negyedik osztály, az igazság, a jogügyek kezelésére, törvényes ellátására. Ezen osztály venne át és dolgoz fel minden törvényes ügyet. Főnöke az i g azság i főnök. Lehetnek némely oly természetű ügyek, melyeket mint legfőbb törvényszékhez a képviselők közgyűléséhez kell felvinni, melyek legyenek azok, az avatottak határozzák meg. A fenn rajzolt osztályok a szakmájokba eső ügyeket átveszik, feldolgozzák s az összes kormány-testület, közös ülései elé terjesztik s onnan keletkeznének a határozatok, aláírva a kormány-elnök az osztály-főnök és az ülés főjegyzője által és minden határozat ellenjegyezve a püspök által.