Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-03-19 / 12. szám

legalább a mi tudtunkkal — eddigelé egyedül Györy van a spanyol nyelv birtokában, óhajtandó, hogy a megkezdett munkába bele ne fáradjon, s irodalmunkat ezután is gazdagitsa a kitűnőbb spanyol színműírók darabjainak fordításával. A Hóra-világ Erdélyben. Irta Szilágyi Ferenc. Pest. Az „Athenaeum" tulajdona. Ára 2 frt. E nagybecsű történeti munka, — mely ezelőtt néhány évvel a „Budapesti szemlé"-ben látott először napvilágot, s jelen önálló kiadása tetemesen javítva és bővítve van, legnagyobbrészt eddig nem ismert, hivatalos kútfőkből van merítve, t. i. a volt erdélyi és magyarországi Bécsben székelt udvari kancelláriák és a közös hadügyminisztérium, valamint Kolozsvártt a volt erdélyi k. gubernium levéltáraiban talált okmányokból, császári intézvényekből s az akkori politikai, katonai, megyei és kamarai hatóságok között folyt levelezésekből. Ezeket használva, szerzőnek sikerült a népmonda által nagy mértékben elferdített, s meghamisított pórzendtilésnek valódi és történelerahű képét rajzolni. Három részből és 32 szakaszból áll a munka. Annak első része a véres dráma genesisét s előjátékát, t. i. az azt előidéző katonai összeírást adja elő ; a második az oláh nép fölkelését, s a fölkelés befolyását beszéli el ; végre a harmadik, az utójáték „Vérpad és korona" cim alatt, a főcinkosok kivégeztetését s azzal kapcsolatban levő eseményeket tartalmazza. Szerző mindenekfelett igyekezett megfejteni azon kérdést: mi része volt, s mit lehet a Hóra világot illetőleg II. József császárnak tulajdonítani ? Nemzetgazdasági elve k. A XVIII. és XIX. században tartott országgyűlési munkálatokból kivonva. IrtaDr. Horváth Pál. Pályanyertes munka. Pest. Az „Athenaeum" tulajdona: 1871. Ara 1 frt 20 kr. E nagy szorgalommal és tehetséggel irt munkában azon elvek fejtetnek ki, melyekből hazai törvényünk, törvényhozásunk s annak két factora: az országgyűlés és a koronázott fejedelem Magyarország közgazdászati felvirágzását illetőleg a XVIII. és XIX. században kiindult-Birálatot e dolgozat felett csak hosszasb tanulmányozás után hozhatnánk; a tanulmányozást és birálatot azonban elvégezték helyettünk azon nálunknál érdemesb férfiak f kik Horváth munkáját pályadijra érdemesítették. ISKOLAÜGY A „debreceni reform, egyházmegyei tanító-egylet" 1870. december hó 29-ik napján Kábán tartott értekezleti gyűlésének jegyzőkönyve. 1. Mivel az egylet tagjai a rendkívül kedvezőtlen id(\ és rosz ut miatt, a gyűlései csak kevés számban jelenhettek meg, a megjelent tagok, értekezleti gyűlés tartásában állapodtak meg: és a különben nagy gyűlésre szánt több fontos ügyek közül a lényegesebbeket, mint melyeknek elintézésére minél több tagnak jelenléte kívántatnék, a tavaszi közgyűlés tárgyaiul tartva fel, csak a kevésbé fontos, és idő szerint halaszthatlannak vélt ügyek elintézését látták jónak. 2. Elnök Rácz Mihály jelenti, hogy Herceg János, debreceni leánytanitó és Hatvani András, kabai rector, az egylet tagjaiul magokat felvétetni kérik: jelentkezők örömmel fogadtatnak; s különösen Hercegh János tiszttársnak az egyletbe lépését, mint kinek ügybuzgalmát, a nevelés-tanítás teréni kitűnő jártasságát egyletünk már eddig is örömmel tapasztalta, a legnagyobb készséggel fogadja, s működésétől az egylet igen sokat vár. 3. Elnök Rácz Mihály, mint az egylet által az országos tanitó-gyülésre kiküldött egyik képviselő, az országos tanitó-gyülésről szóló jelentését előterjesztvén : az írott és terjedelmes jelentésnek, mivel a jelentésből folyó, és az országos tanitó-gyűlés fontos határozatait illető indítványok is a jövő gyűlésre halasztattak, a tagok közti köröztetése határoztatott oly célból, hogy igy az országos határozatokat kimeritőleg, és indokoltan ismertető jelentés, jó eleve, minden tag tudomására jutván, ez által a lehető indítványok tárgyalása előkészíttessék. 4. Papp János derecskei tanitó, és egyleti tag az „ütenyirás módszeréről" szóló dolgozatát az egyletnek ajándékozza. Az ajándék köszönettel fogadtatik, és a dolgozat szintén körútra indíttatik. 5. Rácz Mihály, mint ki a „beszéd és értelem gyakorlatok-"ból kivánt e gyűlésen gyakorlati előadást tartani, de ezt a gyűlés, a tagok kevés számánál fogva halasztandónak véleményezte: ide vonatkozó dolgozatát, t. i. a beszéd- és értelemgyakorlatok miként kezelésn módjáról értekezni, magának a tavaszi közgyűlésre tartja fel. 6. Hercegh János felmutatván, és ismertetvén az önmaga által készített rézbetü- alakokat, s az ezekkel előállított mozgatható kártya-betűket: midőn a jelenlevők egyfelől kézzel foghatólag meggyőződtek, ugy az előállítás könnyüségéről, mint az eképen készült kártyabetűknek a Gönci-féle betűk feletti előnyéről; másfelől a kártya-betűknek ily könnyű módoni, és épen magok a tanitók általi készítését, az egyes tanitók és iskolák érdekében állónak gondolván : a gyűlés Hercegh János tagtársat felkéri, illetőleg megbízza, hogy ily réz-betüalakokat 4 példányban, az egylet 4 osztálya számára készíteni, illetőleg ármegtérités mellett, az egylet részére ajándékozni szíveskedjék. Mely felhívásnak felhívott készséggel engedve, az elkészítést tavaszra ígéri. Ugyancsak a nevezett, ajánlatot tett a nagy gyűlésen az „irva-olvasás" és "ütenyezés'ről értekezni. 7. Apénz- és könyvtár 1870. éviállása megvizsgáltatván: a pénztárt illetőleg kitűnt, hogy az 1870. évben 24*