Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-03-05 / 10. szám

lyett, „érdemesült" hazai irók számára 5000 vétessék fel. E módositvány felett hosszas vita támadt, melyben Csengery, S i m o n y i, T a n á r k y, Scliwarz, Berzencey, Gonda, IInszár, Csernátony és Tóth Kálmán vettek részt; s a vége az lett, hogy Horváth indítványát a többség elvetette. II o r n E. a „rendkívüli szükséglet" cimü rovatnál megjegyzi, hogy ha már a rendes szükségletben ne n fordul elő a „vallás," szerette volna, hogy a rendkívüli szükíégleiben se jöjjön elő az „egyházak segélyzése" cim. S i m a y G. módositványt nyújt be, mely szerint az örmény-katholikus egyháznak 5000 frtoyi segély vétessék fel a budget-b}. Patrubány G. pártolja Simay módositványát. Gonda L. határozati javaslatot nyújt be, hogy jövőre az egyházak segélyzésére vonatkozó tételek a költségvetésből kitöröltessenek, s hogy utasíttassák a kormány, miszerint az illető egyházaktól az eddig megszavazott összegek hovafordításáról számadást kérjen. Joannovics államtitkár Gondának azt feleli, hogy a kormány azért segélyzi az egyes egyházakat, miután helyesli Tisza nézetét, mely szerint minden vallás jogosultsága, culturaj missiójában fekszik; mivel az eddigi Összeg csekély volt, azért kéri a kormány annak fölemelését. Zsedényi E. módositványt nyújt be, mely szerint az ág. hitv. ev. egyházra előirányzott, 36,000 frt, egyházmegyei kerületenkint 2000 frttal szaporítva, 44,000 frtra emeltessék; módasitását a p. ü. bizottsághoz kéri utasíttatni. Tisza K. az egyházak segélyzésére vonatkozó tételeket azért szavazza meg, mert mig egy egyház állami segélyben részesül, a többit abb'l kizárni nem lehet; Gonda hat. javaslatát nem fogadja el. Gonda hat. javaslata elvettetik, Zsedényi és Simay módositványai ellenben a p. ü. bizottsághoz tétetnek át. Ezzel a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének tárgyalasa befejeztetett. KOlMldJ egyház és iskola. (g) Kómában a legmérsékeltebb politikai kör, a Circolo Cavour, nagy számú római polgárok által aláirt kérvényt nyújtott be a képviselőházhoz, melyben ezek csatlakozva a minapában több képviselőnek a jezsuiták kiűzetésére vonatkozó indítványhoz: kérik a parlamentet, miszerint a „Jézus társulatá"-ra az 1848-iki kitiltási törvény vétessék alkalmazásba annyival is iukább, miután e törvény már a többi megyék mindegyikében hatályba lépett különfélék. * A győri takarékpénztár igazgatósága a szabadhegyi ref. iskola szükségletei fedezesére 75 frtot adományozott. (g) Két nyilatkozat jelent meg a napokban „Debrecen" hasábjaiu, az egyik Révész Imrétől, a másik Könyves Tóth Mihálytól. Rívész nyilatkozatába kijelenti, hogy a debreceni ref. egyházmegyei esperességet, — melyre candidálva van, — nem fogadhatja el, miután évekkel ezelőtt szilárdan elhatározta, miszerint „az egyszerű lelkészségen és levéltárnokságon kívül semmiféle egyházi közhivatalt viselni nem fog." K. Tóth pedig a debreceni ref. lelkészségre történt kijelölését utasítja vissza, nem szándékozván a karcagi egyházat odahagyni. (g) Esperesválasztás. Az „Erdélyi prot. közlönyének irják, hogy Gödri Ferenc nyugalm. se^si-szent.györgyi lelkész, öregsége miatt lemondván a sepsi egyházmegye esperesi hivatal >ról, helyébe febr. 15 kén, Csiszér Gábor, eger-pataki lelkészt és volt egyházmegyei aljegyzőt választották .meg 39 szavazattal. T Á R C A. N e c r o 1 o g. A valódi protestáns pap, ki korával haladván lépésről lépésre; ki nem a holt merev betűhöz ragaszkodva hirdeté a Krisztust, s terjesztő e földön i*ten országát ; ki a valláserkölcsiséget a hivek keblében oly gyógyítólag tudá papi erényei s példája, s az evangyéliom szellemével összehangzó keresztyén tanításai által felébreszteni, fejleszteni és erő^biteni, Izsaák 3íózses h. papi-i ref. lelkész, hosszas szenvedései után febr. 21-én éjjeli 11 órakor megszűnt élűi, s fö di küzdelmei után „az ur nyugodalmat adott vala neki (2. Kron. 14, 6.) Született 18S7 év mart. 16-kán beregmegyei Bótrágy községben. Elemi tanulmányainak szülőfóldéni bevégzése után a sárospataki ref. főiskolába vitetett tanulni; a gymnásiumi és a theologiai tanfolyamot itt kitűnő sikerrel bevégezvén, 1852-ik évben borsodmegyei Ernőd községében akadémiai rektori állomásra vitetett, hol 3 éven keresztül az egyházközség közmegelégedésére, a protestáns nevelésügynek, teljes odaadással és híven szentelte testi és lelki erejét. Tanítói, pályájának bevégződése után első izben Böcsön, azután Keresztesen mint segédlelkész 7 évig sáfárkodott, hiven, az úrtól reá bízott talentomokkal,