Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-02-06 / 6. szám

Tizenharmadik évfolyam. Ok 6. Pest, Február 6 1870 PROTESTÁNS KOLAI SZERKESZTŐ- és KIADÓ­HIYATAL: A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házbozliordással és Vidékre postai tül-; déssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizet- í hetni minden kir. postahivatalnál; helyben a j kiadóhivatalban. ? HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beikta tásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja Bélyegdij külön 30 kr. Szabad egyház szabad államban. Valahányszor egy elmélet ellen­tétben van a társadalom jólétével, az elmélet hamis; mert a társada­lom a legfőbb igazság. Lamartine. Latét anguis in herba Virg. Mióta Kossuth Lajos a negyvenes években az adminisztrátorok kérdését azzal döntötte meg, hogy Pestmegye gyűlésén a hallgatóság roppant tapsolása közt a kinevezett administratorokat „Kreis-Haupt­mann- oknaka keresztelte el, sehol a világon a jel­szóknak befolyása az eszmék fejlődésére oly végze­tesnek nem mutatkozott mint nálunk. IIa valamely ügyben egyszer a közönség egy jelszót felkapott, a kérdés megoldásában többé lépést sem tehetsz előre, mig a jelszó irányában állásponto­dat nem tisztázod, és boldognak mondhatod magadat, ha legnyomósabb érvelésednek sikerül a tények min­den tekintetbevétele nélkül megfogamzott közmeg­gjőződés követeléseiből valamit lealkudni, s a tényle­ges viszonyoknak némi érvényt szerezni. A pártok mai feszült harcában, nálunk leal­kuvásról szó sem lehet ; mindenik rész inkább azon van, hogy a felkapott jelszó alatt rejlő eszmét leg­szélsőbbre feszitvén, a másikon tul tegyen s ez uton a közvéleményt maga részére hó­dítsa. A kamrák e láthatlan zsarnoka csak oly vesze­delmes a társadalomra nézve, mint a személyben megtestesült zsarnokság ; mert mind a kettő a tény­leges állapotok mellőzésével, ott légből kapott álta­lánosságból, itt egyéni önkényből folyó törvényeket ró a társadalomra. A legszomorúbb a dologban az, hogy azok a nagy hanga szavak nálunk többnyire importált por­tékák, melyek a mi viszonyainkhoz ugy illenek, minta sujtásos nadrághoz és sarkantyús csizmához a fecske­farkú frakk. Igy, hogy csak egyet emlitsek, azért mert kül­földön, hol a dologtevő kéz aránytalanul sok, s en­nek folytán a munkaadó tőkepénzesek azok verejté­két magok előnyére zsákmányolják ki, az úgynevezett „ Arbeiterfrage" az égető napi kérdések közt szere­pel : csakhamar nálunk is elő kellett oly mozgalmat idézni, mely a munkásokat nyugtalanítsa, holott itt a viszony ellenkezője a külföldinek, mert nálunk tevő kéz kevés levén, a munkaadó zsaroltatik a munkás által, ki ha épkézláb ember és dolgozni akar, nap­számban is annyit kereshet, hogy két keze 10—15 ezer pengő forintnyi tőkét képvisel. *) Nálunk tehát az „ Arbeiterfrage" azon kivül, hogy közgazdászati tekintetben káros, mint hasztalan felidézett izgalom, még magokra a munkásokra is demoralizáló hatás­sal van. Sehol sem mutatkozik pedig a felkapott jelszók veszedelmes hatása nagyobb mértékben, mint a val­lás és egyház terén, hol egészen ugy vagyunk ma, mint ama paraszt, ki, miután soká hiában bajlódott, hogy a lóra felkapjon, utoljára ugy röpiti fel ma­gát, hogy a túlsó oldalon szerencsésen lebukik. Miután századokig az uralkodó vallás zsib­basztó nyomását sinlettük, semmi sem volt természe­tesebb, mint az, hogy 1848-ban a törvényhozás ama ba­jokon segítendő, a vallások egyenjogúságát sietett kimondani. A férfiak kik az 1848-ki törvényeket alkották, bármily nagy imádói voltak is a szabadságnak, az államcélt sohasem tévesztették szem elől, s azért a *) Igen jellemző közállapotainkra nézve e tekintetben az, hogy mig a nyers munka nálunk oly jól fizettetik, mint sehol a vi­lágon, addig a szellemi munkások meg oly roszul fizettetnek, mint szintén sehol a világon. Nálunk a napszámos 7—8 száz forintot keres­het óvenkint, gymnasiális tanárnak pedig van 500 frt. évifizetése ! B. M, 11

Next

/
Thumbnails
Contents