Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-01-30 / 5. szám

elől félre tolni s a valódi szöveget, azt, mely a göröggel szórul-szóra megegyezik, helyreállitni. Úgyde akkor a decretum az infallibilisták céljaira nem volna használható, amint azt D. Marca párizsi érsek már 200 év előtt kimutatta. (Concord. Sacerd. et imperii, 3, 8.) Ö helyesen jegyzi meg: Yerba Graeca in sincero sensu accepta modum exercitio potestatis pontificiae imponunt ei similem quem ecclesia Galicana tuetur. At e contextus latini depravata letione eruitur plenam esse Papae potestatem, idque probari actis Conciliorum ct canonibus. A felirat különös méltatlankodással nyilatkozik (acerbissimi catholicae doctrinae impugnatores — blaterare non erubescunt) azok ellen, kik a florenci zsinatot nem tartják egyetemesnek. Becséljenek a tények. Mint tudva van, a zsinat azért hivatott össze, hogy a bázeli zsinatot megsemmisítse, mivel ez több, a római udvarnak alkalmatlan reformot kezdett elhatározni. 1438 apr. 9-én nyittatott meg Ferrarában, de azután hat hónapig kellett várni, anélkül, hogy valami történt volna, oly kevés volt a megjelent püspökök száma. Az egész északi, akkor még teljesen katholikus Európából, Németországból, a Skandináv országokból, Lengyel-, Cseh-, és az akkori Franciaországból, Castiliából, Portugallból, sat. senki nem jött ; el lehet mondani, hogy az akkori kathvilág kilenctized része elvből nem vett részt a zsinaton, mivel azt a bázelivel szemben törvénytelennek tartotta, s mindenki tudta, hogy a legsürgősebb ügy, az egyház reformatioja érdekében, ott semmi sem fog történni. Végre Eugen fáradsággal összehozott vagy 50 olasz püspököt, kikhez járult néhány, a burgundi herceg által küldött püspök, néhány provenci és egy pár spanyol, — mindössze 62 püspök volt, ki aláirt. A görög praelatusok császárjokkal együtt a megsemmisülés legnagyobb veszélyében voltak, s pénz, hajó és katonaság Ígérete által vonattak oda; ezenkívül a pápa megígérte, hogy tartózkodási költségeiket Ferrarában és Florencben, valamint visszautazásokat fedezni fogja. Midőn nem mutatkoztak elég engedékenyeknek, megvonta tőlök a segélyt, ugy, hogy keserű nyomorba jutottak, s végre a császár által kényszerítve és az éhség által fenyegetve oly dolgokat írtak alá, melyeket később majd mindnyájan vissza vontak. Egy görög kortársnak, Amyrutiusnak ítélete, melyet Leo Allatius római tudós emlit (de perp. consens. 3, 1,4) akkor uralkodó ítélet volt a görögök közt: „Vájjon — mondá — fogja-e valaki ezen zsinatot komolyan egyetemesnek nevezni, mely a hitcikkeket pénzzel vásárolta, mely határozatait simoniacus módon financiális és katonai segélyre kilátással tudta keresztül vinni?" Franciaországban a forradalom előtt a florenci zsinatot,mint törvénytelent elvetették; s ezt Guise bibornok kijelentette a tridenti zsinaton anélkül, hogy valami ellenmondással találkozott volna. Payva de Andrada, a portugall theologus igy nyilatkozik fölötte: Florentinam (Synodum) sola Gallia — pro oecumenica nunquam habuit, quippe quam neque adire dum agita-retur, neque admittere jam perfectam atque absolutam voluerit. (Defens. fid. Trident. pag. 431, ed. Colon. 1580.) A felirat többi része azt mutogatja, hogy az uj hitcikk megállapítása épen most korszerű, sőt sürgősen szükséges,mivel néhány egyén,ki magát katholikusnak adja ki, közelebbről a pápai csalhatatlanságról való véleményt megtámadta. — Amit itt a felirat részint kifejez, részint mint (Rómában) ismeretest feltételez, lényegében a következő. Magában véve nem volna épen absolute szükséges a hitcikkek számát egy uj dogmával szaporitni, de a helyzet ugy alakult, hogy ez kikerülhetetlen. Ugyanis, több év óta a jezsuita rend, támogatva a hasonérzelmüektől, az alkotandó dogma érdekében agitatiót indított meg Olasz-Francia-Németországban és Angliában. A jezsuiták külön vallási társulatot alakítottak azon célra, hogy az uj dogma érdekében imádkozzék és működjék ; fő organuma, a Rómában megjelenő Civilta, előre a zsinat legfőbb feladatának tüntette fel, hogy a bámuló világot a hiányzó hitcikkel megajándékozza. Ugyanezen tárgyat bécsi és más közegei fáradhatatlanul ismételték és terjesztették. Ezen agitatióval szemben minden máskép gondolkozónak kötelessége lett volna tiszteletteljesen hallgatni, a jezsuitákat és szövetségeseiket nyugodtan működni engedni ; az általok számos iratokban felhozott erősségek közül egyet sem kellett volna bírálat alá venni. Fájdalom, ez nem történt ; némely ember oly hallatlanul szemtelen (Frechheit) volt, hogy a szent hallgatást megtörte s ellenkező nézetét kifejezte. Ezen botrányt csak a hitcikkek szaporításával, a katekhismusok és minden vallásos könyv megváltoztatátával lehet helyre ütni." Dr. J. v. Döllinger. Az utolsó sorok éles gúnyja még élesebb a katholieismus rendszerére alkalmazva. Ez azt követeli magáról, hogy tana soha változáson nem ment át; s im most a jezsuitizmus, pusztán dacból oly dogmát akar érvényre emelni, mely egészen uj, s melylyel szemben több pápa csalódását világosan ki lehet mutatni. Egyúttal nem tudom hallgatással mellőzni, hogy némely magyar lap ezen nagy fontosságú okmányt, mely tán nagy horderejű történeti esemény kezdő pontját jelzi, oly idétlenül megcsonkítva közölte, hogy mindaz kimaradt belőle, ami argumentum, s csak a könnyebb része jött be, föleresztve még egy kis magyar könnyűséggel. Az ellenzéki püspökök is ki akarták nyomatni feliratjokat, de a szükséges „imprimatúrát, mely nélkül Rómában semmit nyomatni nem lehet, nem nyerhették meg. S midőn erre megjegyezték, hogy az infallibilisták feliratát minden akadály nélkül ki lehetett nyomatni, azt nyerték feleletül, hogy épen nem lehet kimutatni, hogy az Rómában nyomatott volna. Igazi jezsuita felelet, és hozzá a leggyakorlottabb gonoszság előrelátása. Mert a kérdéses irat csakugyan az imprímatur és a nyomda megnevezése nélkül nyomatott. A jan. 14-ki congregatióban a senior legátus panaszkodott,hogy az atyák nem őrzik meg eléggé a zsinat titkait. Pedig elég sokszor megeskették már őket! Hát vájjon