Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-12-04 / 48. szám
1518 1604t háborúság lenne, Tizet hozatván, megraosáaz ö kezeit a közönség előtt, se z t mondván: Ártatlan vagyok én ez igaz embernek vérétől. Ezen textust a pápára és az olasz királyra alkalmazva a legtisztábban fel dolgozta, ő kész elhinni, jegyezte meg a szónok, hogy a király derék ember, nagylelkű és a szegények és szűkölködők irányában adakozó és a katholikus vallásnak jó hive, annyiban, amennyiben azt tettei és eljárásaiból feltétezheti az ember neki nem volt szándéka a pápát világi hatalmától megfosztani, de nagy lármát csináltak, és ő engedett a tömeg kiáltásainak, és megmosá kezeit. De a pápa, hogy megkímélje a vérontást, az ellenséget bebocsátá városába, és bős seregét, mely mint Krisztus apostolai nem pénzért, hanem szeretetből szolgálták, feloszlatta, és szabadságát elvesztette, mert a lelkiismeretlen zsoldosok, ádáz vérengzők, zsarnokuralom alá vetették. Mindazonáltal azonban a római kérdés még nincs megoldva. Ellenkezőleg most kezd feltűnni, és most is, mint már annyiszor kemény bűnhődés és visszatorlás fogja érni mindazokat, kik az egyházra felemelték kezöket. (F. J.) Münchenben is kihirdette F r e i s i n g érsek, a zsinatihatározatokat és pedig a papi lapban. Ez ellen több mivelt katholikus a következő tiltakozást irta alá: „A római főpapnak a vatikáni gyűlésen hozott határozatai folytán régi katholikus vallásunkon lényeges változtatás történt. A mi régi vallásunk azt tanítja, hogy az egyház, azaz a pápa összhangzatban a püspökökkel, mint az apostolok utódaival, nem tévedhet a hittanokban és hogy csak a hittételeknek, melyek mindenkitől, mindég ée mindenütt" hiendők, egyetemes szabad zsinatokon morális közakarat folytán szabad dogmákul felállittatniok. A vatikáni gyűlés azonban a fentebb elősorolt határozatokban a püspökök kizárásával egyedül a pápának tulajdonítja csalhatatlanságot a hit és erkölcstanban, és ezen tételt dogma gyanánt állítja fel, bár nyolcvan-nyolc bibornok ellene szavazott, száz kettő pedig nem vett részt a szavazásban; bár ezen tan eredetétől kezdve, tizenhárom századig folytonosan a legkülönbözőbb ellenmondásokra talált az egyházban, és ezen oknál fogva zsinatilag tárgyalni nem is lehetett; bár 680-ban a Konstantinápolyi közzsinat ílonorius pápát, mint eretneket kiátkozta, a pápák a tizenharmadik századig megválasztatásukkor eretnek elődeikre ezen átkot mindig megújították. Ezen tény ellenében tehát mellőzhetjük a számtalan bizonyítékot arra, hogy a vatikáni gyűlés jogtalanságát kiderítsük, és ezennel kinyilatkoztatjuk: hogy mi a Romában 1870. Julius 18. felállított határozat törvéiyességétnem ismerjük el, hogya mi régi katholikus hitünköz, melyben atyáink éltek és meghaltak, hívek maradunk, és minden történhető kis ér letre, hogy reánk uj tant erőszakoljanak, vagy minket az egyházból kiszorítsanak, activ és passiv ellentállást fogunk ki fejteni. KÜLÖNFÉLÉK* A protestantizmus élethalálra harca ajczuítlsmus ellen Magyarországon." Ilyen cimü két kötetesunkára hirdet előfizetést Ege vr ári Ödön. Felhívásában előadja müve tartalmát, mely a jelzett küzdelem minden nevezetesebb mozzanatát felöleli, s forrásul a bel és külföldi müveket ós okiratokat felhasználta. „Mindezekből ki fog derülni, hogy a spanyol titkos inquisitio egyedül látszatra volt borzasztóbb látványos autodaféja által, mert mig ott kiszemelt egyes vagyonosokat máglyára hurcoltak a barátok azért, hogy vagyonukat elzsákmányolják, addig hazánkban valamennyi protestánst testi s lelki kínzással egyiránt gyötörték a gonoszságban határt nem ismerő jezsuitán;, sőt némely áldornagyok is a vérszopó spanyol barátokon is tul tettek. Jelen munka átolvasása utána protestáns égre emeit szemekkel hálát fog rebegni, hogy a sötétség korszaka eltűnt s nincs többé vallásüldőzés, valamint más vallású olvasó részvéttel s elismeréssel szoritandja keblére protestáns testvérét, hogy ennyi szenvedés közepett lelki meggyőződéséhez hü maradt," Szerző megemlíti, hogy Ő katholikus nehogy valaki művének irányát félremagyarázza, „mely egyedül a részrehajlatlan történelem tiszta s hü ki onata." A munka január elején, két terjedelmes kötetben fog megjelenni. Előfizetési ára 2 frt, melyből előlegesen csak 1 frt, küldendő be, szerzőhöz (Pest, nyár utca 26 sz.) Minden bét gyűjtött példány után egy tisztelet példány jár. — A munka könyvárusi uton nem lesz kapható. Részünkről örülhetünk, hogy kath. atyánkfiai között is találkoznak már, kik azon szomorú idők történetét hamisítatlanul akarják megírni. Hazánk történetírása még tartozik nekünk az igazságszolgáltatással. — Egervári ur müvét olvasóink pártolásába ajánljuk. * „Vezérkönyv Fröbel foglalkoztató eszközei használatához" cimü munkát irt S z a b ó E n d r e, a kisdedóvókat képző intézet igazgatója. Ezen — számos ábrákkal ellátott könyv Fröbel fejlesztő rendszere alapelveinek megismertetése mellett — az e rendszer által meghatározott foglalkozások alkalmazásmódját tüzetesen, könnyen érthetőleg és egészen gyakorlati irányban taglalaudja s mint ilyen a nevelők, tanitók s az anyák kezében nélkülözhetlen segédköny leend A könyv már sajtó alatt van s 10—12 nagy nyolcadrét iven, több száz kőnyomatu ábrával ellátva, finom papíron, diszes kiállításban 1871-ik évi február hóban jelenik meg. Egy példány ára csak mintegy 3 frt. 50 kr. lesz. Hasonló német nyelven irott művek legalább is 5—9 frtba kerül nek. Petrik Géza kiadó ur tiz megrendelt 97