Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-11-27 / 47. szám

1482 1604t keresi, s bizalommal fölkéri, szíveskedjenek kegyado­mányozásaikat a mondott végre folytatni, s mindegyik szent gyülekezet a magára nézve legalkalmatosb időben s legcélszerűbb módon akép intézkedni, hogy a pesti theol. collegium növendékei a segélyzésben lehetőleg jelentékenyen ré3zittessenek. A gyűlt és eladott termények árát s a kész-pénzbeli kegyado­mányt szívesen kérem hozzám küldetni, aki azokról nyilván számolandok. Tisztelendő lelkész ur s tisztelt egyháztanács ! A lelkészi hivatal világ szerint sem magas ran­got nem kölcsönözvén, sem nagy jövedelmet nem he­lyezvén kilátásba: az előkészülő pályára rendesen szerény ifjak lépnek, rendesen vagyontalan s scekély­jövedelmü szülék utasítják fiaikat, kiknek érpekében csak szűken köletekezhetnek. Magának egyházunknak s magoknak buzgó híveinknek, — kik ne.a akarhat­ják, hogy gyülekezeteinkben a szent szolgálat meg­szűnjék s a belső személyek megfogya tkozzanak, — kell itt idejekorán gondoskodni a hivatottak gyámoli­tásáról. A jelen iskolai évben pesti theol. collegiumunk­nak 28 növendéke van. Ezek közül tizenegyen lel­készek fiai, nyolcan iskolatanitóké, heten földműve­lőké, öten kézműveseké, — ügyvédé, postamesteré, kereskedői, színészé, fuvarosé, napszámosé egy-egy, s ezek közül tizen atya nélküli árvák. E kimutatás önmagában igazolja, hogy növen­dékeink közül csak igen kevesen tarthatják fenn ma­gákat önerejökből s csekély jövedelmű szüleik segítsé­gével; hogy azok gyámolitást szükséglelnek az áldozatra képes és kész hitsorsosink jóvoltából, Tanintézetünk árvák menedéke s szeretet háza levén egyszersmind: nem kétlem ismételni buzgó ké­relmemet, azon bizodalomban, hogy a hivek, egyhá­zunk érdeke s intézetünk komoly szüksége tekinteté­ből, hajlandók lesznek isten dicsőségére, egyházunk javára s a lelkész növendékek gyámolitására, az áldá­sok istenétől nyert javaikból sáfárkodni s áldozni ! Szives tisztelet s atyafiságos szeretettel. Pesten, november 20-án, 1870. hű. szolgájok az Urban T ö r ö k P á 1, superintendens. Mi is, mint a pesti papnövelde tanárai, fel­emeljük kérő szavunkat tanítványaink érdekében! A leendő papok képeztetése nem csak a pesti és vértesalji egyházmegyéknek, hanem egész anyaszentegyházunknak és annak miuden hű tagjának nagy érdeke. Pesti inté­zetünk növendékei nem csak a dunamelléki kerület szü­löttei, hanem a távol székelyföld keleti határaitól ha­zánk nyugati széléig minden vidékről gyülekeztek össze. Épen azért tápintézetök segélyezését egyetemes egyhá­zunk minden buzgó tagjának jó indulatába ajánljuk. Az adakozások kimutatására lapunkban külön rovatot nyi­tunk, s örömmel és köszönettel emiitjük meg már ezen alkalommal Tolcsvai Nagy Gedeon ur, a pesti ref. egy­ház gondnoka 10 frt, és a töki ref. gyülekezet 8 frt 80 kr. adományát. A szerkesztőség. Nagy-Szöllős nov. 10-én 1870. Nt. szerkesztő ur. Mindig reménylettem, hogy az én igénytelen tollamnál avatottabb fogja leirni a mult nyáron, julius havában, a veszprémi ágost. hitv, ev. egyházmegye felső részében a pápai és somlyói vidéken teljesített püspöki egyházlá­togatást, de minthogy azt ez ideig senki nem tette, meg engedi nekem nt. szerkesztő ur, ha e nevezetes eseményt egyházi életünkben, csak általánosságban is megérintem a prot. egyh, és isk. lapok t. olvasói előtt. A szeretve tisztelt főpásztor főtiszt. Karsay Sándor, dunántuli evang. püspök ur f, óv jul. 2-án in­dult útjára Győrből, s más nap Bakony Tamásiban kez­dette meg egyházlátogatását. — Egyházmegyénkben, ez előtt 40 évvel volt ily püspöki egyházlátogatás. Ez­után a következő egyházakat látogatta meg, egyházme­gyénk iker elnökségének nt. Tatay Sámuel esp. és nagys. Matkovich Tivadar egyházmegyei felügyelő, nem külön­ben tiszt. Bélák János egyházmegyei jegyző urak kísé­retében, julius 4-én Vanyolát, 5-én Homok-Bő dögét, 6-án Gergelyit, 7-én Pápát, 8-án Dabronyt, 9-én Nagy-Alásont 10-én Nagy-Szöllőst, 11-én Kertát, 12-én Galsát, 13-án Ajkát. A főpásztor mindenütt nagy innepélyességgel, öröm­mel és közlelkesedéssel fogadtatott, némely gyülekezetek lovas bandériummal és kocsikkal mentek a várva várt és köztiszteletben álló főpásztor elé, A püspök ur minden gyülekezetbe azon nap reg­gelén tartotta bevonulását, a melyen a vizsgálatot telje­sítette. Az isteni-tisztelet reggeii 9 órakor vette kezdetét a „J őjj el szt. lélek ur isten" elzengésével. Ezután a főpásztor az oltárhoz lépett s tartotta alkalmi beszédét és mondotta el imáját. Erre ének következett, mely után a rendes lelkész prédikált a püspök által kitűzött alapigéről. A prédikáció végeztével a tanítók jelentek meg tanoncaikkal s a szinte feladott igékről tartottak katekhizátiót, Ennek végeztével a főtiszt, egyházkerü^t által meghatározott kérdésekre való feleletek olvastattak 95

Next

/
Thumbnails
Contents