Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-11-20 / 46. szám

1463 1604t 3) hogy egymástól tanuljunk, a fiatalabbak az idősbektől, a gyengék az erősbektől, ós pedig, mind a feldolgozandó szentirási szöveg felfogása a tárgyhoz tartozó eszmék felölelése, rendezése, mind pedig az alakitás s érvelési mód tekintetéből. Erre nézve, azt hiszem, e vállalat a legjobb ut az érintkezésre. Igy a hiveket mindig ujabb s elevenebb, változatosabb, vonzóbb előadásainkkal, könnyebben és sikeresebben vezérelhetjük az üdv ösvényén. Végre e vállalat célja 4) hogy betegeskedés, okszerű elfoglaltatás esetén kisegitő forásul szolgáljon, s hogy az Ur házában mindig teljes és nyugodt készültséggel élesztgethessük a vallásosság szent tüzét. A lehető fennakadás ellen szolgáljanak biztositékül 10 éves papi pályám munkái, és azon körülmény, hogy kitűnő munkatársakról gondoskodna lesz, a kik az esetben, midőn valamely alkalomra beszéd nem érkeznék, készek lesznek papi munkáikból a szükséges beszédeket megküldeni. Ha valamely vasárnapra egy vagy két, három beszéd lenne bektildve : — előny a kitünőbbnek fog adatni. Azon reményben, hogy önmagunk tök életesbitése, egyházi életünk élesztése szempontjából ez ügy életet nyer, az aláirást ezennel tiszteletteljesen s egyszersmind azon Ígéretem kifejezése mellett ajánlom, hogy minden lehetőt megteszek, mi e vállalat egyházirodalmi becsét emelni fogja. Miután pedig kecsegtet a remény, hogy a fenntebbiek folytán, azon tiszttársak sem fognak idegenkedni e vállalattól, kik más nyelven hirdetik az igét, sőt e vállalatot készek leendnek kitűnő beszédeikkkel gazdagítani — műfordítókról is gondoskodom, — a kik azon lesznek, hogy a müvek eredeti becsét a fordítás által visszaadják. „A gyüjtőivek November 16-káig kéretnek beküldetni.* Ezek programmom főbb vonásai. Ebből az is kitűnik, hogy azt csak több tiszttársaim ismételt felszólítására bocsátottam közre. Magamtól nem mertem volna belevágni és pedig azért, mert tudom, hogy előttem, kitűnőbb férfiak, mint Török, Székács tettek le annak idejében a szerkesztőségről a kellő részvét hiányában és mert, tudom, hogy maga Nt. Fördős Lajos, a papi dolgozatok s a lelkészi tár szerkesztője is csak könyvárusi uton tartja fel jobb részvétre érdemes vállalatát. Ha minden egyházkörben önhöz hasonló pártolók volnának, ugy nem kellene tartózkodassal bocsátani szét az ily iveket. Igy csak nem remélt véletlen adhat e vállalatnak is életet. Fogadja hő tiszteletem kifejezését. Irsa 1870. nov. 6. Margócsy József, irsai lelkész. A miskolci ref. lyceuin elöljáróságától. Kegyes jóltevők! A protestáns egyház hiven önkormányzati jogához, midőn a kor követelte, mindig meghozta áldozatát iskoláinak. — Buzgósága oly kútfeje volt a jótéteinek, melynek csepjei ki nem apadtak soha. Reformált tanintézeteinket, ha korunk igényeihez mérten óhajtjuk berendezni, a hivők és lelkesek jótéteményének kell támogatnia. Kiválóan szép és áldásos tér nyilik előttünk, ha az istentől lelki tehetséggel megáldott, de szegénysorsu tanulóinkat gyámolitjuk s müveltetésökre oly segéd forrásokat nyitunk meg, melyek által segéltetve, hiven tisztelt vallásunknak és szeretett hazánknak egykor cliszökre és áldásokra lehetnek. Ily célból keresi meg a kegyes jóltevőket a miskolci ref. lyceum, hogy egy kebelében felállítandó tápintézethez adományaikkal járuljanak.! Hálás köszönettel fogad el legkisebb s bárminemű jótéteményt is, s azon biztos remény táplálja, hogy vele, mint nemcsak a protestáns, hanem a közművelődés érdekét szolgáló intézettel, buzgó és jótékony részvétüket nemes lelküen éreztetni készek leendenek. Mély tisztelettel maradván Miskolcon, október 3-dikán 870. Kun Bertalan s. k. superinfcendens. Bizony Tamás s. k. s. fő-gondnok. KunPáls. k. ez évi igazgató. Szerkesztői mondanivaló. * „Xe porozd kénkővel az izzót." Önök tán az „Igazmondódban, vagy hol, mert nem tudtuk tisztán megérteni, összevesznek a legszemélyesebb ügyben ; ott elzárják előlök a tért, s akkor hozzánk jőnek dulakodni, s megkínoznak minket egy fél iv olyan olvasmánynyal, melytől egy napra elmegy az étvágyunk, s azt hiszik, hogy a nagy közönségnek épületére válnék, ha olvasná, hogy önök egymást „a theologia tanulásától megszökött újonc tanitó", meg több hasonló ékes címekkel illetik! Hátha még saját helyesírások szerint aduók, igy : „látcólagos", „pállyán", stb. * Crömörinek. Ön szerint „az iskolában a symbolumok szerint kell tanitni, meghagyva mindenkinek meggyőződési szabadságát, és annak kinyilatkoztatását is, a sajtó-irodalom utján." Ebből az következnék, hogy én a leckémen bizonyítgassam, hogy a csuda lehetséges ; akkor előálljon tanyitványom, s felolvassa cikkemből, hogy a csuda oly esemény, mely soha meg nem történt, s kérjen magyarázatot a két nyilatkozat között lévő különbség iránt. Mit feleljek én erre? Az ön okoskodása szerint azt, hogy a« auditóriumban hiszem a csudát, de íróasztalom mellett nem. Ez aztán olyan csudabeszéd volna, hogy tanítványom teljességgel el nem hihetné. Felelős szerkesztő 9 kiadó Dr. Ballagi Mór. Nyomatott a Deutsch féle könyvnyomda ós kiadói^eszTény-taröasag inTéze^beírPesten,