Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-11-20 / 46. szám

1436 1604t gúnyolni és becsmérlem fogják törekvéseinket. Egyebek közt hirdetni fogják, hogy azoknak nincs semmi positiv alapja és célja. Hagyján! Mi benső erkölcsi erősbödést óhajtunk; a lélek valódi természetére, jogaira és vágyaira, az ép elme és gondolkodás törvényeire, a történelem tapasztalataira s a tudomány kipróbált igazságaira kívánunk támaszkodni; a bel- és külvilág törvényei szerint épiteni; a szivre és az életre annak valódi erői és legnemesebb ösztönei után hatni. Hát mi ez, ha nem positivitás ? Avagy csak ők tarthatnának erre igényt, kik erőszakolt hypothesiseken, történelmi és természettudományi képtelenségeken s az emberi szellem fejlődése által túlszárnyalt fogalmakon alapuló ideákból raktak össze és támogatnak egy képzeleti alkotmányt ? Menjenek azért önök előre a zászlóval! Mi követni fogjuk és csatlakozunk; mert nagy ideje, hogy felkeljünk és munkához lássunk. Én részemről a mily mértékben megtiszteltetve érzem magamat becses felhívása által, oly szívesen fogok közreműködni a cél létesítésében, s dolgozataimmal a megindítandó közlönyt fel fogom keresni-Isten önnel! tisztelő barátja Szeremlei Samu. A második római hadsereg kivonta a fegyvert! Senki sem élhetett közülünk azon hitben, hogy a harc a pápaság világi hatalma felett bevégződött Róma bevétele és a tízezer pápai zuáv lefegyverzése által. Ez a küzdelemnek csak a könynyebbik fele, csak előjátéka volt; a fő hadsereg, a fekete légió csak most kapta meg a parancsot a vatikáni fő hadiszállásról, hogy vonja ki fegyverét, s lépjen sorompóba az égész világ ellen. Borzasztó hadsereg, mely megközelíti Xerxes hadainak számát, szét terül az egész világon, egyetlen gondolat vezérli mint a legtökéletesebb gépet, s fegyverzete a legiszonyúbb, a buta tömegek vallási fanatismusa. A fegyverek harca a nyilt mezőkön nem oly veszélyes, mint ezen fekete sereg harca a gyóntató székekben, a családok legtitkosabb szentélyében, a népiskolákban és a kormányok bureauiban. Millió kémkedő fül, melynek százmillió száj vallja be szive legtitkosabb gondolatját oly nyíltan, mint maga az ur isten előtt; és millió száj, melynek szavát százmillió fül hallgatja szent borzalommal. E borzasztó gépezet nem ismer sem családot, sem hazát, sem nemzetet. Az ő hazája Róma, családja és nemzetisége a clerus, s e kettő érdekének mindent alárendel, saját életét, sőt hazája nyugalmát és boldogságát is. Szolgahad, melynek lelkéből az emberi érzelmeket kinevelték, s helyökbe a kasztérdeket oltották. Nincs saját gondolatja és akarata, csak parancs szóra gondol és akar vakon, feltétlenül. Ilyen a második római hadsereg, mely most kivonta a fegyvert, s hadat izent az egész modern társadalomnak. A csalhatatlanság kimondása után három hónapig, s még Róma bevétele után is egy hónapig csendesen viselte magát. Ez szükséges volt részint a küzdtér elkészítése miatt, részint azért, hogy azon hullámok, melyeket az istentelen zsinati merénylet még a közönyös lelkeKben is felvetett, lesimuljanak. Yalószinüleg a két cél közül egyik sincs még teljesen elérve ; de a közbejött politikai események siettették a cselekvés megkezdését, s a mostani viszonyok is, midőn mindeneknek figyelmét a francia-német háború foglalja el, alkalmasoknak látszhatnak arra, hogy az általános zavarban a setétben dolgozók jelentékeny tért foglaljanak. Az első ütközetek színhelyéül Németországot szemelték ki. Ha itt győznek, könnyű munkájok lesz a gyengébb és miveletlenebb népeknél, melyek ezen kivül nég a jesuitismus által is jobban meg vannak rontva; és hogy győzzenek, minden külső és belső erejőket ide fordítják. Püspöki gyűléseket, aristokrata bucsujárásokat rendeznek a németek apostola sírjánál ; felizgatják a particularis nemzetiségi érzelmeket és érdekeket, pápai emissariusok jelennek meg köztök, kik borzasztó dolgokat beszélnek a pápa fogságáról, hol ők is tartózkodtak, s csak nagy ügygyei bajjal tudtak menekülni, álruhában ; a miből természetesen egy szó sem igaz, de azért érzékeny szivü asszony ok, kifogás nélkül elhiszik. A jelszó, melyet a világ előtt hirdetnek, Jézus Krisztus földi helytartójának fogsága és függetlenségének visszaszerzése; valódi céljok pedig a csalhatatlanságnak érvényre emelése által az ultramontanismusnak világszerte uralomra, s illetőleg kormányra juttatása. Eszközeiket fölösleges megnevezni, minden, a mi célhoz vezet. De mégis kiváló helyen kell ezek közt emlitnünk a kath. casinókat, melyek koránt sem olyan olvasó egyletek, a minőket átalában a casinók alatt érteni szoktunk; az olvasás