Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-11-13 / 45. szám

1421 1422 a megtérés által szerezheti vissza az alászállott erkölcsi erőt. * A „N. fr. Prresse-"nek távirják Lipcséből: Tegnap a német protestáns-egylet szűkebb bizottmánya Gieszenben ülésezett, s elhatározta, hogy a legközelebbi egyetemes gyűlés Pringstenben (Darmstadt) fog megtartatni, egyszersmind felhivta a német népet, hogy a Spanyol és Francziaországból száműzött, s most magát Némethonba befészkelő jezsuitizmustól tartózkodjék, épp ugy az evangeliumi egyház a pápaságtól. * Zsidó zavargás Berlinben. Szegény öreg orthodoxoknak mindenfelé meggy tilt a baj OK a modern zsidókkal, kik szeretnének az európai visszonyokkal kibékülni. Az igaz hivők, nem válogatva helyben és időben féktelen kitörést engednek szenvedélyeiknek. A mult szombati isteni tiszteleten Gariper rabbi, midőn áz oranenburgi zsinagógában papolt, ily felkiáltásokkal szakittatott fél e beszédében; ez az ember nem érdemes arra, hogy isten szavát hirdesse, ő nem tartja meg a körülmetélési parancsokat. Nagy izgatottság támadt, a csendzavaró, a meghalt Lachmann tábori szállító fia, az egyházból kihajtatott. * Németországi ügyek. A német ultramontanismus oly hévvel kezdte meg működését, hogy bajos volna már minden tényét registrálni. Tehát említsünk csak néhány fontossabbat. Nem csak a bonni, hanem a paderborni philos. és theol. intézet tanárai is felszólittattak reversalis aláírására. A tanárok a kívánt nyilatkozatot aláírták. Brünnből is jelentik, hogy néhány tanitó dacára, hogy eleintén mindnyájan megtagadták a hires reverse aláírását, most utólagosan alávetette magát. Kölnben a Dom- Hotelben Baudri városi tanácsos elnöklete alatt nagyszámú népgyűlés tartatott, a római kérdés ügyében, melynek működéséről a Eh. Ztg következőket irja: A elnök kiemelte, hogy a pápa függetlensége ránk nézve fontosabb mint a világi fejedelem függetlensége, melyért jelenleg harcoltunk. Az általános védrendszerből igyekezett az illető kideríteni az állam kötelességet, hogy a pápa védelméért síkra szálljon és ajánlatba hozta, hogy a király ö felségét egy feliratban kérjék fel, hogy a pápa függetlenségéért védelemre keljen, a mit róla, belátásától elvárnak. E tárgyban Dr. Braubach indítványa minden ellenvetés nélkül elfogadtatott. Báró Schrötter, ki az utóbbi katastrophák alatt Rómában volt azon képmutató „hütlenséngről" tesz jelentést, melylyel a sz. atya Victor Emanuel és Napoleon részéről illettetett. Azután ecsetelte Róma megtámadását, és következményeit, melyszerint a pápa most Victor Emanuel foglya. Wolff városi tanácsos jelentést tett a Genfben ke -letkezett nemzetközi kath. gyűlésről, és a fuldai bucsujárásról, melyen ő is részt vett. Ajánlatára csatlakóznak a fuldai kath. gyűlés határozataihoz. Egy falusi lelkész, kinek nevét nem említik, báró Schrötter azon nyilatkozatához, hogy az ellenséges párt Olaszországban azt kiáltá „Róma vagy halál", hozzá tette, hogy ezen kiáltás lesz az ő csatakiáltásuk is: és p "j oly értelemben, hogy, a ki nem Rómával, azaz a pápával tart, halállal lakoljon. Miután Schäffer ur, a kath. legény egylet elnöke a római pápák vertanuságáról előadást tartott, választottak egy bizottmányt, mely a helybeli és a deutzi katholikusok nevében a pápához intézett feliratot aláírja s azonnal elküldje. Az elnök végül inté a gyűlést, hogy a bekövetkezendő választások alkalmával a kath. párt érdekében működjenek. Akonicigymnáziumban a vallástanitó lelkész az egész tanári kart, mely az ismeretes königsvvinteri tiltakozáshoz csatlakozott, a tanuló ifjúság jelenlétében egyházi átok alá vetette, s mint a „Rh. M." irja, most a königsbergi kormány a felett tanácskozik, hogy a kath. gimnáziumot, vagy a lelkészt függeszsze fel. Legszomorúbb esemény Dr. Förster boroszlói érsek visszatérése az infallibilistákhoz A „Sch. Ztg." szerént október 30-án egy érseki kibocsátványt olvastak fel a boroszlói kath. templomban a szószékből, melyben az ő dioecesisében az egyház csalhatatlan tekintélye ellen kitűnő férfiak részéről emelt tiltakozásokra utalva azon meggyőződését fejezi ki, hogy ezek ezen lépésüket nem rosz szándékból tették, és hogy „bűnbánó v i s zsza térésükhöz" remény van, Ugyanezen érsek körlevelet intézett kerületéhez, melyben huzditja híveit a pápa védelmezésére. Beszéltek H e f e 1 e rottenbuigi püspök elpártolásáról is; de e hirt a „Rh. Merkur" hatázozottan dementirozza. A püspök nem lépett még ki tartózkodó állásából, s bölcsen hallgat mindenről; de alkalmasint nem sokára kénytelen lesz nyilatkozni, s akkor vagy szakadnia kell Rómától, vagy hihetőbben ismét gazdagitni fogja, a világot egy csalódással. És mit tesznek ezzel szemben a szabadelvű elemek? körül-belől semmit, vagy figyelemre alig méltót. A theol. tanárok nürnbergi gyűlésének határozata még nem is közöltetett hivatalosan, s most uj tanácskozás szükségéről beszélnek, mert a fuldai püspöki gyűlés után a helyzet lényegesen megváltozott. Vájjon erélyesebben akarnak-e fellépni, vagy hidat épitnek a visszavonulásra ? Egyedül Müuchenből irják, hogy a városi tanács a kolostori iskolák számát alább szállítja. A müncheni tanács is összeütközésbe jött az érsekkel, mivel ez a tanács tudta nélkül nevezte ki a vallástanitót, mely ellen a tanács vádat jelentett be a kormányhoz. Augsburgban elhatározta a tanács, hogy a két papi iskolafelügyelő helyére nevezzen ki a kormány mivelt világiakat. 91*