Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-11-13 / 45. szám

1408 1394 A földgömb és egy kis csillagászati földrajz Irta Ballagi Károly. Ára 50 krajczár. Pest. Kiadja. Heckenast Gusztáv. 1870. Ha igaz az, hogy erős épületet csak szilárd alapra lehet emelni, akkor igaz az is, hogy a tudományban való előrehaladás csak akkor biztos és tökéletes, ha az alapul szolgáló előismereteket már megszereztük. Minden munkálkodásunkban tehát — ugy a külső, mint a szellemi világban igen sok függ attól, hogy miként kezdettünk s minő alapra épitünk. Ezt bizonyítja az ismeretes latin közmondás is: Dimidium facti, qui bene cepit, habet. Nagy szolgálatot tesznek tehát a tanügynek azon férfiak, kik az irodalom azon ágában munkálkodnak, mely magasabb ismeretek szerzésének szolgál alapjául. Ballagi Károly urnák neve iskolai irodalmunkban már eddig is eléggé ismeretes s ime most ujolag gazdagitá irodalmunk azon ágát jelen munkájával, mely tekintve belbecsét — semmivel sem áll hátrább korábban megjelent müveinél. A földrajz tanitása s vele együtt a földgömb ismerete s ennek használási módja nemcsak a népiskolában, de a közép iskolákban is ez ideig el volt hanyagolva. A földrajz, csak mint a történelem segédtudománya szerepelt, sok helyütt még ma is ugy szerepel; a földgömb pedig butorul szolgált az iskolai muzeumoknak. Ennek az lett eredménye, hogy a tanuló a térképen tájékozni sehogy sem tudta magát, s nem ritkán mondott fok helyett ölet, perc helyet lábat; lévén a kettőnek e*y ugyanazon jele. Ballagi Károly jelen műve kimerítően, alaposan, s mindenki által könnyen felfogható irmodorban ismerteti a földgömböt, úgyhogy semmi kivánni valót sem hágy maga után. S ami e műnek értékét még inkább emeli s ezt Fábián hason tárgyú „Kalauz a földgömb használatában" cimü mostan megjelent, s e lap legközelebbi számában ismertetett munkájánál kimerítőbbé teszi, az a „Mértani Előismeretek" cimü szakasz. Szól ez az egyenes, tetőirányos, viz szintes, függélyes, egyközü, össze — és széttartó vonalokról, a szögekről, körről, a gömb felülete s köb tartalmának kiszámításáról. Ez a tartalma az első szakasznak. Némelyek tán fölöslegesnek is fogják találni a mértani előismereteket, de gyakorlati szempontból tekintve a dolgot, könnyen beláthatjuk ezeknek hasznos voltát, mert hiszen a földgömb ismeretében előforduló kifejezések a kezdő előtt ismeretlenek, igen célhoz vezető azért ezeknek magyarázata, mert a továbbhaladást elősegiti s könnyíti. A 2. szakasz „Egy kis csillagászati földrajz." Yan e szakaszban adva annyi ismeret, mennyi elégséges arra, hogy a földgömböt a tanuló megértse s használati módját, kezelését felfoghassa. „ i földgömb" cimü 3. szakaszban a földgömb alkatrészeit ismerteti szerző. Ezek: a gömb, a délkör, a láthatár, a magassági körnegyed, az órakör és a tájoló; végül pedig a fölszereletlen földgömbről tesz említést, mindezen alkotó részeit a földgömbnek idomokkal illusztrálva. A 4. szakaszt ugy lehet tekinteni e műben, mint gyakorlati részt, mert feladványokat foglal magában. P. o. két feladott helynek hosszkülőnbségét mikép lehet kitalálni? (4. feladvány) két helynek idő különbségét miképpen keressük ki ? (5. feladvány). Szóval jelen müvet mind kiméritő tartalmánál, mind könnyen érthető világos sty Íjánál fogva jeles munkának tartom és mint ilyet, nemcsak néptanítóinknak, de mindazoknak, kik a könyvünkben levő ismereteknek híjával vannak jó lelki ismérettel ajánlom. Pest, 1870. nov. 3. Laky. ISKOLAÜGY A népiskolai kérdésről. (Folytatás.) Igazolva volt a bizalmatlanság, mindjárt azáltal, hogy a Fölség országgyűlésen kivül intézkedett a tanügyben, még inkább, hogy ennek országos vezetését a protestánsok iránti határtalan gyűlölete által magát megbélyegzett helytartótanácsra bizta, a hazában levő Összes iskolák főfelügyelőjévé az esztergomi érseket nevezte ki, s a később kiküldött kir. direktorok közé sem véve fel egyetlenegy protestánst sem. 1777-ben kiadatott a „Ratio educationis" vagyis egy^tervezet, mely a közoktatás egész folyamára, elkezdve az elemi iskolától fel az egyetemig, kormányi tekintélyű határozatokat foglalt magában. A tervezetet két fenkölt gondolkozású magyar készítette, az országgyűlés azonban, mely ez idő tájtnem is tartatott, soha meg nem erősítette. E terv, amellett, hogy hazai szellem lengette át, átalános népmüvelődés s tudományos tekintetben az előbbi állapothoz képest tagadhatatlanul nyereség és haladás volt, noha a ref. kerületek átalában azt mondták róla. hogy „sok és nagy hibákkal teljes, már főkép csak azért is, mivel semmi solid tudománynyal, hanem csak valami gépies és felületes ismerettel tölti be az elmét" : de bárminő vélemény nyel legyünk is paedagogiai értéke felől, tény, hogy oly célzatból szerkesztetett és adatott ki, miszerint a protestáns iskolák, melyekben csak a kath. jellemű egyetem bírálatán keresztül ment s a kir. egyetem nyomdájából kikerült kézikönyvek lettek volna használandók, mind a tanterv szerkezetére nézve, mind a kormánytól való függés tekintetében, a katholikus tanintézetekkel egy lábra helyeztessenek. Növelte az aggodalmat azon körülmény, hogy e terv szerint az elválasztandó tanítókról jelentést kellett fel küldeni a kormányi igazgatósághoz. E szervezet keresztülvitele oly időben sürgettetett, midőn a hatóságok a prot. gyermekeket néhol kath. iskolákba parancsolák, másutt pedig a protestáns szülőkkel katholikusok számára építtettek iskolákat. A bonyodalmat, a csak hamar ezután felébredt nemzetiségi féltékenység méginkább fokozta. A hatóságokra és gymnásiumokra a németnyelv parancsoltatott rá ; a tanítóknak 3 év alatt kellett azt, különben hivatalvesztés várta őket, elsajátitniok, hogy aztán előadásaikban tannyelvül használhassák. A budai tanulmányi bizottság a bécsinek rendeltetett alá. Ily körülmények közt tétetett kísérletet a Fölség a Poroszországban már előbb sikerrel i