Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-10-23 / 42. szám

.1329 1324 Továbbá a következő naptárak jelentek meg a következő 1871-ik évre: „Protestáns naptár" Szerkeszti Ballagi Mór. XVII.évfolyam. Ára 50 kr. „Falusi gazda naptár." Szerkeszti Dr. Farkas Mihály. VII. évfolyam. Ára 80 kr. „Nemzeti nagy képes naptár" (azelőtt „Jó barát"). Szerkeszti Áldor Imre. Ára 1 frt. „A magyar nők házi naptára/ Szerkeszti Benicky Irma. III. évfolyam. Ára 60 kr. „I s tván bácsi naptára." Szerkeszti Majer István. XV. évfolyam. Ára 50 kr. „Kis gazdák naptár a." Szerkeszti egy kisgazda. III. évfolyam. Ára 30 kr. Első magyar katonai naptár. Szerkeszti Bethlen Olivér. II. évfolyam. Ára 60 kr. „B a 1 p á r t i népnaptár." Szerkeszti Vasgyúró Tamás. II. évf. Ára 50 kr. „Népzászló naptár." Szerkeszti Áldor Imre. III. évfolyam. Ára 40 kr. „Kossuth naptár." Szerkeszti Honfi Tihamér. Ára 40 kr. „L i d é r c n a p t á r." X. évf. Ára 60 kr. „N e v e s s ü n k." Ára 40 kr. „C s a-1 á d i n a p t á r." III. évf. Ára 60 kr. „Honvéd naptár." Szerkeszti Álclor Imre. IV. évf. Ára 60 kr. „Nemzeti kis képes naptár." „A magyar nép naptára." Szerkeszti Tatár Péter. Ha e tömérdek „kalendárium" tartalmát vesszük figyelembe, leginkább ajánlhatjuk olvasóinknak az öt elsőt ; de ha, csak a naptári részt veszszük tekintetbe, akkor a közönségnek azt tanácsoljuk vegye meg a két utóbbit, mint a melyek a legolcsóbbak. ISKOLAÜGY Egy népiskolai kör működéséről. Napjainkban a népnevelés ügye elsőrendben foglalkoztatja mind azon egyéneket, kik minden utógondolat nélkül őszintén kivánják, hogy a nép legalsó rétegében is és átalában mindenütt „legyen világosság." Olvasó-körök, népnevelési egyletek alakulnak mindenfelé, hogy legyenek hathatós eszközök, melyek a nagy mérvben mutatkozó hátramaradásnak hiányait gyorsabban segitpék kipótolni. Maguk a néptanitók is, látva a kornak a népoktatás ügyében nyilváuuló követeléseit — bár ezekkel közel sincs arányban évi díjazásuk — mindent elkövetnek, hogy a népnevelés ügye, a célbavett gyors előhal adásnál, bennük zátonyra ne akadjon. Tudván, hogy az előrehaladott kor az eddiginél sokkal nagyobb képzettséget igénylő munkásságot követel tőlük : mindenfelé önképző egyletek megalkotásán fáradoznak, értekeznek, egy és más iskolai tantárgy felett — annak előadási módszerére vonatkozólag — gyakorlati értekezéseket tartanak. Ily önképző egyletek és értekezletek működését megismerni ugy hiszem minden igazi népbarátra nézve, csak saját önérdekét tekintve s hasznos dolog. Az iskolaügy reformjánál sok oly kérdés merül fel, melynek helyes elintézése egy kísérlettel alig megoldható. Keressük és találgassuk az utat és módot, mely ilyenkor legkönnyebben célhoz vezetne. Sokszor^megtörténik^ogy értekezlet értekezlet után múlik el, s a haladás folyamának egyik vagy másik akadálya elhárítva még sincsen. Nem megbecsülhetetlen jótétemény-e ilyenkor, ha tudomásunk lehet több értekezlet működéséről is, melyekben talán feltalálva és megfejtve van az, amit mi hasztalan próbáltunk sok időn keresztül feltalálni és megfejteni. Ily szempontból tekintve a dolgot, célszerű szolgálatot vélek én teljesíteni, midőn — megbízatásom szerint — a b.-somogyi nt. ref. egyház megyéhez tartozó VI. számú népiskolai körnek, az iskolaügyben a legközelebbi években tanúsított működését, az illető jkönyv alapján pár sorban ezennel ismertetem. Az emiitett egyházmegye 9 iskolai körre van felosztva, mindegyik körben egy-egy, az egyházmegyei közgyűlésen választott körlelkész ügyelvén fel az illető iskolákra. A Vl-ik sz. népiskolai kör jelenleg a következő 9 egyház1 községet foglalja magában: Komlósd, Csokonya, R.-Ujlak. Visonta, Görgeteg, Hosszufalu, Lábod, Rinya-Sznt-Király és Ujnép. Miután ismertetésemnek csak egyetlenegy hü forrása van, az ért, jkönyv: ennélfogva jelen közlésem is csak az ujabbi időre (1863— 1870) vonatkozhatik, amikor az értekezlet alkalmával rendes jköny vezettetett. Hallomásból tudom, hogy az 1863-ik év előtt nt. Barakonyi Kristóf, jelenlegi csokonyai lelkész ur körlelkészsége alatt is tartattak időnként köri tanitói értekezletek, még pedig nem kevés eredménynyel; azonban nem levén róla semmi jkönyv hátrahagyva — arról körülményesen nem szólhatok. 1863-ik év május havában nt. Kovács József görgetegi lelkész ur lett e kör lelkészének megválasztva. Megválasztatása után nyomban meglátogatta a körebeli iskolákat, hogy a teendők felől annál jobban tájékozhassa magát. Már jul. hóban értekezletet hívott össze a maga házához. Ez értekezlet — miután elégséges célszerű tan-és vezérkönyveket a nt. egyetemes tanügyi bizottmány sem adhatott ki még ekkor — mindjárt elkezdte a népiskolában a szervezet-kivánta terjedelemben tanítandó tantárgyaknak szerkesztését és kidolgozását, A hivatás szerint egyik tag a földrajzból, másik a történelemből, ismét másik a termény rajzból s. a. t. igért rövid munkálatot készíteni a következő értekezletre, az elemi iskola kisebb vagy nagyobb osztálya számára. Két év alig telt el, már alkalmas (megbírált és elfogadott) földrajzi, történettani, terményrajzi és természettani kézirataink voltak. A tantárgyak kidolgozásában kiválóan szorgalmatoskodtak Vecsei József, Bokor Sándor és Vccsei Sándor tanitó urak. A szervezet szabta tantárgyak közül az irvaolvasás, magyar nyelvtan és a növényrajz legkésőbb lettek átalában körünk minden iskolájában alkalmazva és előadva. Sok ideig küzdöttek különösen idősebb, de azért buzgó tanítóink az irvaolvasás „nehézségeivel." Az úgynevezett „böfögtető" rendszer már-már közel volt a száműzéshez ; mig utoljára maga a körlelkész tartott abból gyakorlati előadás az ért. alkalmával az iskolás