Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-10-02 / 39. szám

1235 1167 1235 Tiszta szivemből megáldom önt tábornok ur, s az egész hagsereget." Szept. 26. Róma. A nép feldúlta az „Osservatore Romano" nyomdát. Cadorna a polit. hatalomnak is ügyvivője és mind királyi komissarius kormányoz. A létező törvények változatlanul megmaradnak. — Az igazságszolgáltatás II. Viktor Emanuel „Isten kegyelméből s a nép akaratából Olaszország királya" nevében történik. Bixio gyors elutazásának oka Cadornavali diferentiában keresendő. Miután Antonelli, mint államtitkár beadta lemondását, Capalti bibornok lépett helyébe. Szept. 28. Lamarmora mint rendkivüli küldött Rómában a pápával a modus vivendit állapítaná meg. A parlament egybehivatásának napja nincs meghatározva. Szept.28 Ttrauttmansdorf a pápának engedékenységet ajánl. Antonelli a pápa és Cadorna közt létrehozandó egyességen fáradozik. Megengedtetett, hogy a pápai hivatalnokok az olasz hatóságoknál szolgálatot tehessenek. A pápa meglátogatta a mindkét résziőli sebesülteket; a polit. foglyok sz ámára aláirások folynak. Szept. 28. — A nyugalom mindenütt helyreállíttatott. — A pápa megtevé rendes sétáit, meglátogatja a foglyokat; Antonelli s Ttrauttmansdorf a kibékülésen fáradoznak. •Flórenc, szept. 21. A parlament f. hó 26-ra hivatatott össze. A pápának meghagyták a vatikáni negyedet. .....,..., * Flórenc, szept. 24. A pl ebiscit Rómában octóber másodikára van határozva; a király Turinból visszatért és ovatiót nyert a Palazzó Pittin. A kormánylapok egy communique-je közli, hogy Róma egyelőre sem ténylegesen, sem morálisán nem tekintethetik fővárosnak, és hogy ez csak a jövőben várható. * Kóma, szept. 24. Biztosan állítják, hogy a pápa az angyalvárba olasz megszálló csapatokat kiván. A pápa nem hagyja el Rómát, s nyolc millió civillistát kap és megtartja a Leoféle városrészt. * Róma, szept. 24. Tegnap jelentékeny zavargások voltak a városban ; papok és zuávok bántalmaztattak; több rendőr megöletett, A pápai jelvények mind letépettek. A pápa gyengélkedik, tegnap äreggel sétát tett a vatikán kertjében. * Róma,27 szept. Antonelli beadta lemondását. Helyére Capalto neveztetett ki. A nép széddulta az „Observatore Romano" nyomdáját. * Flórenc, szept. 27. A pápa az olasz király iratára adott válaszában óvást tesz Róma megszállása ellen. *A párizsi prot. egyházak lelkészeinek szózata Németország protestánsaihoz. Párizs, szept. 14. Testvérek ! Az országaink közt kitört háború e borzasztó órájában, most, midőn a vérontás — melyet a küzdelem egész jellemét megváltoztatni készülő események néhány napra feltartóztattak ijesztőbben készül kitörni, mint valaha, ha a szenvedély nem enged az igazságnak, — mi, Párizs evangelikus lelkészei, mi a legmélyebb meggyőződésből kötelezetteknek érezzük magunkat, hozzátok Krisztus nevében egy komoly szót intézni Mi tudjuk, hogy mi protestáns testvéreink érzelmeit képviseljük Franciaországban s hogy ők nem egyesithetik szavukat a miénkkel, annak oka az, hogy az érintkezés köztünk megszakittatott, s leginkább megszakadt közlekedésünk a nemes és vitéz Elsaszszal, mely ma a világ bámulatát vonja magára. Nem arról van szó, hogy mi valakinek kegyelmét könyörögjük. Nekünk csak ugy szivünkön fekszik, mint bárkinek, megment ni méltóságát hazánknak, mely épen a - legsúlyosabb szerencsétlenségből meriti leghősiesebb elhatározását. Hazánk többi fiaival oda sereglünk mi is a véres és összerongyolt zászló alá, s a mi kebleinkben is ver a sziv, melynek hazafias borzongása #

végig lüktet most egész hazánkon, a mióta ily roppant veszély előtt s ily nagy szükségben érzi magát. Bizonyára német testvérek! közületek, nem fog arra gondolni senki, hogy megrójjon minket azért, hogy a keresztyén érzelmeivel szorosan egyesitjük a polgárét, akkor főleg, midőn a politikai kérdés reánk nézve a haza méltóságának kérdésével van helyettesítve. Ép ez indokból hisszük, hogy a jelen körülmények közt jogunk és kötelesságünk felhívni az evangelikus Németországot, hogy egy tisztességes és tartós béke óráját siettese oly véleménymozgalom által, mely sokkal inkább nyom most a kormányokra, mint a diplomatiai alkodozó levelek. Ép ugy a ti, mint saját ügyünk mellett emelünk szót előttetek német testvérek, mert szerintünk az evangelikus hit becsületéről is szó van. Csakugyan jegyezzétek meg, hogy az általatok folytatott háború most egészen más jellemet ölt, milyen kezdetben volt. Midőn azok, kik a francia szabadelvű párttal kárhoztatták annak eszméjét, megtettek minden tőlük kitelhetőt vitatkozás által, hogy annak kitörését megakadályozzák, nem marad egyéb nekik hátra, mint hazájuk iránti köteles ségtik teljesítése és várni a küzdelem kifejlését. Ekkor nem lehete a két nép keresztyéni lelkiismeretéhez folyamodni; a csa táknak kellett, hogy eldöntsék köztük a vitás kérdést. (Vége köv.) * A spanyol kormány a franciscanus missionariusok házait feloszlatta, a szerzeteseket a püspökök joghatósága alá helyezte, és számokra semmiféle fizetést vagy nyugdijat nem rendelt. * Münchenben, szept. 19. Itt a esaihatatlanság dogma ellen egy magas körökből származó nyilatkoza