Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-08-28 / 34. szám

Tizenharmadik évfolyam. SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL : A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. mi 35. Pest, szeptember 4.1870. PROTESTÁNS ZI ES ISKOLAI LAP HIRDETESEK DIJA: ELOFIZETESI DIJ: Helyben bázbozbordással 'és Vidékre postai idil- . , ,, ... ..... déssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt Előfizet- 4 hasábos petit sor többszöri beikta t^Sy betni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. tásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. Bélyegdij külön 30 kr. A pápa világi hatalma. Az iszonyú háború mellett most semmi sem elég érdekes arra, hogy a figyelmeket bár rövid időre magára vonni képes legyen. Egyedül a pápa világi hatalmának sorsa kerül majd mindennap szőnyegre, részint mivel a háború kimenetelével szorosan összefügg, részint azon kiváló érdeknél fogva, melylyel az emberiség a vallás ügyei iránt mindig viseltetik, még akkor is, midőn szájával a vallást meghaladott álláspontnak hirdeti. Az öreg oroszlán, mely egykor keresztes papucsával császárok fejét taposta, s a koronákat tetszése szerint ajándékozhatta, még végvonaglásában is magára vonja a világ szemét, a kíváncsiakét legalább azon pikáns látványosságórt,melyet egy megsemmisült óriás összeroskodása nyújtani szokott; a miénket ellenben azon fontos érdekért, melyet a pápaság a vallás és mivelődés történetében képviselt, egykor rövid időre ezek előnyére, később ezred év óta ezek igen nagy romlására. Az bizonyos, hogy a folyamatban lévő háború a pápaság sorsát is eldönti hosszú időre, vagy talán örökre. A római diplomatia ugy látszik a legnagyobb tevékenységet fejtiki, hogy az elvesztett francia védelmet pótolhassa. Ugy Játszik, hogy a letűnt francia nagyság helyén örömmel üdvözölné a feltűnt porosz nagyságot. Hogy a porosz nép protestáns, megátkozott eretnek, abból Rómából nem csinálnak lelkiismereti kérdést, csak hogy segélyt nyújtson saját alattvalóik és a testvér olasz nép ellen. A római táv -iratok naponként ismétlik, hogy „a pápa világi hatalmának megmentését Poroszországtól várják" (aug. 18.). Egy aug. 22-én Flórencben kelt távirat azt is tudni véli, hogy „Monsignor Yeglia, pápai nuncius Münchenben, Antonelli bibornoktól állítólag utasítást nyert, hogy Bajorországot és a többi német fejedelmeket sürgősen vegye rá, hogy a pápaságnak segélyt és mentést adjanak." Mindezen táviratoknál többet mondanak a pápai kormány közlönyei, melyek egész biztosságban érzik magokat a porosz segély reményében. Részünkről legkevésbé sem kételkedünk abban, hogy Rómában elég erős szándék létezik az eretnek burkusokkal szövetkezni, mert Rómának és egész papságának mindig az volt a politikája, hogya hatalommal szövetkezzék, lett légyen az török, tatár vagy eretnek, csak hasznot hozzon, De más kérdés az, hogy vájjon a porosz népnek van-e kedve — a római kifejezés szerint — isten anyaszentegyháza megmentő eszközéül, a hitetlen diplomatia nyelve szerint azonban egy önterhe alatt összeroskadó korhadt trón mentő eszküzéül szolgálni ? Bismarckról bizonyára ép oly őszintén feltehetjük, mint a római udvarról, hogy nem csak a pápával, hanem az ördöggel is kezet fog, ha érdeke hivánja ; de viszont elég okosnak kell tartanunk arra, hogy érdekét felismerje, s a pápai szövetségnek inkább kárát, mint hasznát lássa. Már magában egy tehetetlen fejedelem szövetsége inkább káros, mint hasznos ; de még károsabbá válik az által, hogy a pápaság iránt Németország protestánsai közt sokkal nagyobb ellenszenv uralkodik mint bárhol a világon. A német nemzet nem feledte el még a 30 éve3 háborút, mely a pápaság által szítva, a nemzet számát alig öt millióra apasztotta ; de a történeti visszaemlékezésnél még hatalmasabb tényező a nép erős protestáns öntudata. A kö.ivetlen porosz hatalom alatt álló németségnek közel háromnegyede protestáns, s ha a most vele harcoló fejedelemségeket oda gondoljuk is, csak egy harmada katholikus. A kath. rész két 67