Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-08-21 / 33. szám

1019 102o fiak is járnak, a kikkel a küzdelmes élet a virágnyelvet rég elfeledteté. . Márk 16: 15. A különbőzé vallásfel ekezeteks nemzetiségek miként mozdíthatják elő a haza közüdvét? E beszédben a jóakarat küzd a kivitellel. Akaratlanul is a fellegek között bujkáló holdra emlékeztet. E küzdelemnek oka hihetőleg abban rejlik, hogy szerző nem birja jól a magyar nyelvet. Különben sok jó gondolat s életre való helyes nézet találkozik benne. Sámuel 2 könyv. 10: 12. A hazai kétes viszonyok szerencsés megoldására megkívántató fő kellékek. Zsolt. 81: 7 ; Zsolt 82: 6. A nemzeti öröklét biztosítékai. Lukács ev. 19: 41—46. A végromlástól miként mentheti meg a nemzethazáját? Zsolt. 60: 3—7. A nemzeti lobogók jelentősége. Máté ev. 21: 1—9. A hazafias éljenzés r ő 1. Ezekben a felfogás, kivitel, irály, szóval minden egy és ugyanazon szerzőre mutat. Ez alapon foglaltam össze őket. Ha ez igazán keserű elmélkedésekről különösen ezek egyikéről, legfőképen pedig a bennök bő mértékben levő kiválóbb helyekről képes volnék megfelelő szavákban elmondani mindazt, a mit olvasásokkor átérezte m, el apok szerkesztője örömében talán megfeledkeznék csekély számú előfizetőiről, s arany betűkkel nyomatná le s emelné ki szerző érdemeit. Wieland egykori lelkiállapota kedélyemben is ismétlő dött. Oft fragte ich mich selbst, ob mich nicht ein angenehmer Traum täusche? „Nemzeti élet örökkévalósága! Fényes nemzeti dicsőség ! Te szép ajándoka az égnek ! Mily szentségtelen eszközökkel akarnak téged megtartani, biztositani, saját hiuságo k és Őnérdeköknek feláldozni népek s uralkodók! Millióra menő hadsereg felszerelését tartják fődolognak a nemzet megtartására, a trónok biztosítására, harcterek feltalálása s használatával gondolják boldogitni a népet s nemzetet. Menydörgő ágyuk ércszavával vélnek eszközölni csendet, békét, rendet. Egy század múlva 2000 évet fog írni a világ Krisztus születése óta s nem akarja tőle, ki a nemzetek idvezitője is, megtanulni és eltanulni, hogy a ki fegyvert ragad, fegyverrel kell vesznie ; hogy a mi fegyver által szereztetik, fegyver által semmisül meg. Nem akarják felfogni, hogy nem a hadsereg, de az erény, a tiszta erkölcs az igazi, a megtartó hatalom. Fegyvergyárak állításáról sürgősen intézkednek, azokra pontosan s szigorúan ügyelnek; az erkölcsnem esitő, az erény ápoló intézetekről azonban leveszik kellő gondjokat. Hadállitó rendeleteket tudnak kibocsátani; erkölcsi intézmények pedig alig látnak általuk világot. Az erős tölgy, melyet az északi szélvész kidönteni nem vala képes, íme lassú halál által emésztetik. A bűnök különféle nemei, a testvéri gyűlölködéstől fel a hazaárulásig, a csalás, az uzsora szívtelen mesterségétől fel a törvénytevők megvesztegetéseig, a hivatalhajhászástól fel a jogbirtolásig, a lopástól a rablásig, a jellemtelenségtől a becstiletorzásig, a jó hírnév árubabocsátásától a szent szövetségek megszentelenitéseig nem tenyésznek e szerteszét nyilván és titkon, kendőzve, kendőzetlenül, a divat diszköntöse, mint a durva daróc alatt? Nem nemzetek ellen, nem a nép jogai ellen ; deanemzetek ezen ellenségeshadára kellene riadót fuvnisa kemény harcot megkezdeni, hogy meg ne döntessék anemzetélete. Róma is fegyverrel szerezte volt világhatalmát, s erkölcstelenséggel ásta meg nemzeM lételének örök sírját!" „Hol találjátok rendithetlen alapokon nyugodni egy nemzet nagyságát ? hol van a jólét, a boldogság, az üdv ? Ott, a hol a honmegtartás eszközei, a békefentartás, a nemzet nagy férfiainak tisztelete, becsülése, követése s a szent intézmények virágzása, a ezó valódi értelmében vett népnevelés teljes mérvben, teljes fejlődésben, s a tökély lehető fokán feltalálhatók. Nem a fegyveres, a nyers erő az, mely által egy nemzet a végromlás ellen biztosithatná magát. Az az idő lejárt vagy épen lejáróban van." „Változik a világ: gyengül a mi erős, És erős lesz a mi gyenge volt az előtt. Más öltőbeli nép, más ivadék nő fel, A ki ésszé hódit, nem testi erővel." Garzó Gyula. ISKOLAÜGY Tanítói értekezlet I. Károlyban. A nkárolyi ref. egyházmegye délrészében lakó tanitók f. év julius hó 25-én N.-Károlyban értekezletet tartottak tiszt. Csighy Ferenc k.-daróci lelkész és Juhász Lajos n.-károlyi tanitó urak elnöklete alatt. Tizennyolc tanitó volt jelen ezen értekezleten s a lelkészek közül is négyen jelenlétökkel szerencsélteték. A m. egyházmegye által kinevezett értekezleti elnök ur, mint rendes elnök az esetben fogadja el e tisztet a prot. szabadság szeretetéből indulva ki, ha a tanítói testület most elnököt választva, a választás rá esik, miért is mint ki eddigi tisztét bevégezte, az elnökségről lemond. Az értekezlet szintén a prot. szabadságnak barátja levén a tett nyilatkozatot mint saját érzületéből kifolyót vette, s ösmérve t. Csighy Ferenc urat mint a nevelésügy emberét, a m. egyházmegye kinevezését igen szívesen fogadja, s egyhangúlag elnöknek ujolag megválasztja, mire a t. elnök ur a népnevelés magasztos érzelmétől átha-