Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-08-14 / 32. szám

417 f 1 03 cimti kisdedovodák, gyermekkertek, a népiskola alsóbb osztályai és családi használatra kibocsátandó könyvre. A könyv tartalmát úgynevezett beszéd-és értelemgyakorlatok képezik, s a népiskola alsóbb osztályaiban olvasókönyvül is használható lesz. Ara 50 kr,mely a könyv postai utánvét melletti átvételekor fizetendő. Megrendelési határidő aug. 20-a. * Török János, a „Pesti Hírnök" és „Magyar Állam" terén ezerzett kitűnő érdemei jutalmául a belügyminiszter ur által még magasabbra helyeztetett, mint helyezte volt a helytartó tanács, t. i. országos allevéltárnokságból országos rendszerinti levéltárnokká mozclittatott elő. * Zala Egerszegen régóta foly már a küzdelem a közös iskola ellen ; de e hó 4-én szerencsés véget ért, ugy, hogy egy igen népes gyűlés a közös iskolát egyszer mindenkora elfogadottnak üyilvánitotta. * Pataky János, 1853. évig a m. szigeti főiskolában jogtanár, utóbb hites ügyvéd, hosszas szenvedés után f. hó 2-án Ugocsamegyében Szőllós-Végardóban elhunyt. * A vallás- és közoktatási ministerium részéről közhirre tétetik, hogy a Porosz és Franciaország között kiütött háború miatt a népiskolai tanitók 5 — 6 hétre való kiküldetése ez évben elmarad, a képezdei tanárjelöltek kiküldési ügye pedig függőben tartatik. * A vallás- és közoktatási minister Nagy József lonsonci ref. tanitót az ottani állami tanítóképezde melletti gyakorló iskola egyik tanítójává nevezte ki. * A vallás- és közoktatásügyi minister által a Modor városban létesítendő állami tanitóképezdéhez igazgató-tanárrá Benisch János neveztetett ki. * A nemzeti szinház igazgatósága a kultusminiszter felkérése folytán 500 darab ingyen jegyet fog kiosztani a „Fernande" előadására, a pesti tanitógyülésre érkező tanitók közt. * Az orsz. középtanodai tanáregylet közgyűlése a héten foly le Pécsett. Mint onnan jelentik, a pécsiek kitűnő vendégszeretettel fogadták a tanférfiakat, kik mintegy nyolcvanan jelentek meg. — Bővebb értesítést fogunk közölni. T Á. R O A. Értesítés. A kecskeméti lelkészitár II-dik füzetének korábban megállapított s e lapok 29-dik számában közlött tartalma későbben érkezett dolgozatok beigtatásával következőleg módosult : XIII.-ik helyen : Polgári jog gyakorlat. Képviselő választáskor Szánthó Elek, abonyi lelkész. XY-ik helyen: A ker. vallásnak a földi hatalmak elleni küzdései s e küzdésekben nyert győzelmei. K özönséges. Tatai András kecskeméti tanár. XVIII-ik helyen: Tatai Mihály ó-kécskei reform, lelkész koporsójánál, 1870. máj 31. Rövid életrajzzal. Dobos János, ceglédi lelkész. Fördős Lajos Szerkesztő. Előfizetési felhívás szabad királyi Debrecen város történelme eiinü Könyvre. Szabad királyi Debrecen város történetének megírására vállalkoztam, s ezt tárgyazó müvemet egy jó részben, már be is fejeztem. — Régtől fogva kedve c foglalkozásaim egyike lévén az ide vonatkozó adatok gyűjtése, én áldom istent, hogy vállalatomban megsegíteni kegyelmes volt. Művem négy korszakra oszlik ; a négy korszakot vezérgondolatok és Debrecen várost tárgyazó előösmertetések előzik meg. — Első korszak magában foglalja a város a múltját legrégibb időktől a reformationak e városba behozataláig (1536.) Második korszak tartalmazza a reformatio bevételétől a városnak szabad királyi városi rangra lett emeltetéséig (1693.) terjedő eseményeket. Harmadik korszak tart 1693-ik évtől 1848-dik évig. Negyedik korszak 1848-dik évtől kezdve a mai időkig, — Mindenik korszak két részt foglal magában. — Első rész a város küléletét, második pedig a város beiéletét — gazdászati, iparüzleti, kereskedelmi, társadalmi vallási és közmivelődési szempontból — ábrázolja. Mindegyik rész fejezetekre s ezek ismét szakaszokra ágaznak. Ha van magyar város, melynek múltjáért magyar ember magyar hazafiúi szempontból érdekli magát, az Debrecen. E város története, kicsinyben története egyszersmind a magyar alföldnek is. A török világban e város volt magyar alföldünkön legtöbb szenvedésnek kitéve; s ennek dacára, mégis e város volt a legközelebb lefolyt három évszázad folyásában, egyik jótékony közege a magyar nemzeti közmivelődésnek. Hány sok ezeren voltak s vannak széles e magyar hazában, kik e várost mint szellemileg s anyagilag tápláló édes anyjokat üdvözölték s máig is üdvözlik? Hát közelebbről a debreceni születésű vagy nem debreceni születésű ugyan, e Debrecenben megtelepedett polgár előtt mi varázsereje van de szónak : Debrecen ? És én igyekeztem folfogott tárgyamat, e derék város múltjának megfelelőleg kezelni. — S midőn e város történetéhez forrott magyar reformált egyház és debreceni ref. főtanoda történetéről is tüzetesen fogok emlékezni: felidézendem sirból egyúttal emlékét azon jeles egyéneknek is, kik e városban születve, vagy nem születve