Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-08-14 / 32. szám

965 415 Ilyen pillanatokban a legutolsó keresztyén köteles­sége saját és mindnyájok hitének védelmére szót emelni. Mi engem illet, belsőleg kényszerítve érzem magam ezen kötelességet teljesitni és — mint a próféta mondja — lelkemet megszabadítani. Én tehát tiltakozom a pápa csalhatatlanságának állítólagos dogmája ellen, ugy, a mint a római zsinat okmányában foglaltatik. Mert katholikus vagyok és az is akarok maradni, tiltakozom egy oly tau ellen, mely a hívőkre erőszakoltatik, mely az egész egyházi ókor előtt ismeretlen volt, mely számos és kitűnő theologus által elvettetik, és mely nem szabályos kifejlést, hanem az egyház alkotmányában és a hitnek változhatlan sza­bályaiban radikális változtatást foglal magában. Mivelhogy keresztyén vagyok és az is akarok maradni, egész lelkemből kikelek azon csaknem isteni tisztelet ellen, melyben egy embert részesitnek, kit hi­tünkben, akarom mondani: kultusunkban ugy állitnakfeh mintha saját személyében egyesitné a hatalmat, mely az evangelium szellemével ellenkezik, melynek ő szolgája? és a csalhatatlanságot, mely ellenkezik az anyaggab melyből ő mint mi keletkezett. IX. Pius egyik leghíre­sebb előde, nagy Gergely vonakodott „az összes keresz­tyénség püspöke" neki felajánlott cimét elfogadni, mely­ben ő azt Antikrisztusnak egy jelét látta, vájjon mit mondhatott volna ő a csalhatatlan pápa cimre ? Mult év szeptember 20-án írtam a zsinatra vonat­kozólag a következő sorokat: Ha azon aggályok, melye­ket én nem akarok osztani, valósulnak, ha a magas gyűlésnek nem lenne több szabadsága, mint mennyit készülődéseiben tanúsított, ha egy szóval meg fog fosz­tatni az oekum. zsinat lényeges jellemétől, ugy istent és embereket fogok felhívni, hogy más gyűlést kívánja­nak, mely valóban a szenti élekben és nem pártszellemben lesz egyesítve, és mely valóban az egész egyházat, és nem az egyiknek hallgatását és a másiknak elnyomatását fogja képviselni. Én ma ezt kiáltom, én egy valóban szabad és egye­temes zsinatra apellálok. És most is mint mindig,istent hivom fel. Az emberek igen tehetetlenek,hogy az igazságot és jogosságot győzelemre juttassák, keljen isten és vegye kezébe az ügyet és Ítéljen. A zsinat, melynek a világosság és béke müvének kellett volna lennie, a sötétséget még sötétebbé tette és a keresztyén világban az egyenetlenséget kejté fel. Mint egy irtóztató viszhang felel neki a háború a társadalmi világban. A háború isten ostora, de midőn megfenyitéstil szolgál, nem készitheti-e elő a gyógyszert is? De midőn a régi épület összeomlik, nem készitheti-e elő a helyet, melyben az egyház isteni jegyese az uj Jeruzsálemet fogja felemelni. Páris, jul. 30. Hyacinthe testvér. * Párizsból írják a „Reform "-nak, hogy ott „örömmel fogadták azon Bécsből érkező sürgönyt, hogy az osztrák kormány a pápa csalhatatlanságának kimon­dása után a concordatum eltörlését inditványozá, sőt annak keresztülvitelére a legerélyesebb lépéseket meg is tette." Ugy látszik, hogy a csalhatatlanság kimondása Európában kellemetlen hatást gyakorolt a kath. népekre, s az emberek azon kezdenek gondolkozni, hogy vájjon csakugyan hiszik-e ők, a mit Rómában proclamáltak ? A mélyebb gondolkozó ebben az egyéni hit ébredezését, mely a reformatio alapelve, szemléli a tekintély-hittel szemben. * Az osztrák concordatum eltörlésére vonat­kozó hivatalos adatokat közzé tette már a hivatalos lap, mely után mi is közöljük : Öcs és. Apostoli kir. Felsége követke­ző legfelsőbb kéziratot méltóztatott kibocsátani: Kedves miniszter Stremayr! Miután az 1855. nov. 5-ről kelt nyiltparancsom által kihirdetett s IX. Pius pápa ő szentségével 1855.[aug. 18-án Bécsben megkötött egyez­mény (concordatum) a szentszéknek, a kath. egyház fejének teljhatalmusága iránti legújabb nyilatkozata által elenyészett, s ennek következtében külügy ministerem a megkívántató lépéseket előkészité oly célból, hogy ezen egyezmény formaszerü megszüntetéséről a pápai széket értesítse, — felszólítom önt, hogy a megfelelő intézke­déseket tegye meg s különösen a birodalmi tanács számára ama törvényi előterjesztményeket előkészítse, melyek szükségeseknek tűntek fel arra nézve, hogy az 1855-iki nov.5-ről kelt nyiltparancsomnak még érvényben levő szabályai a kath. egyház ügyeinek szabályozása iránt birodalmamban az állami alaptörvények irányadá­sa szerint s tekintettel a történelmileg létező viszo­nyokra, megváltoztassanak. Bécs, 1870, jul. 30-án. FERENC JÓZSEF, s. k. S t r e m a y e r, s. k. A cultus- és oktatásügy i minister irata gr. Beust bír. kancellár ő exciájá­h o z. K e 11 f. é v i j u 1. 27-én. Csatlakozással a legutóbbi napokban szóval folyta­tott tárgyalásokhoz, van szerencsém exciáddal közölni a mellékelt kivonatot a csalhatatlanság kihirdetett dogmája alkalmából Ö Felségéhez intézett legalázatosabb előter­jesztésemből, s ezzel azon kérelmet kötni össze, hogy az abban általam kifejtett nézetet, a concordatum tüs­ténti megszüntetésének szüksége iránt az óhajtott figye­lemben részesítse. Véleményem szerint ezzel csupán oly uton haladunk előbbre, melynek célját s irányát, a pápai curia fenyegető határozataival szemben exciád már a gr. Trautmannsdorff követhez intézett f. évi febr. 10-ki sür­gönyben megérintette. Stremayr, s. k. 62*

Next

/
Thumbnails
Contents