Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-08-14 / 32. szám

993 994 jat, — egyenként az egyes csoportokat, legeltetik és kormányozzák, hogy azt a legfőbb és egyetemes pásztor még megtartja, megerősiti és megoltalmazza, szent nagy Gergely mondása szerint . Az én tisztelteté­sem az egész egyház tiszteltetés. Az én tiszteltetésem az én testvéreim szilárd életereje. Akkor tisztelnek en­gem igazán, ha egy egyestől sem tagadtatik meg az őt illető tisztelet 1 0 ). Továbbá a római pápa azon legfőbb hatalmából, hogy az egész egyházat kormányozza, azon joga követ­kezik, hogy e tiszte teljesítésében szabadon közlekedhes­sék az egész egyház pásztoraival és nyájaival, hogy azokat az üdvösség útjára taníthassa és kormányozhassa. A miért kárhoztatjuk és visszautasítjuk azok tanát, kik állítják, hogy a legfelső főnöknek a pásztorokkal és nyá­jakkal való ezen közlekedését szabadosan lehet akadá­lyozni, vagy azt a világi hatalomtól teszik függővé, ugy, hogy állítják, miszerint a mik az apostoli szék vagy annak tekintélye által az egyház kormányzására nézve megállapittatnak, erővel és értékkel nem bírnak, ha a világi hatalom tetszvénye (placito) meg nem erősiti. És mivel az apostoli főnökség isteni jogánál fogva a római pápa az egész egyház fölött áll, tanítjuk és ki­jelentjük, hogy ő a hivek legfőbb bírája1 1 ), és minden egyházi vizsgálat alá tartozó ügyet az ő ítélőszéke elé le­het felebbezni1 2 ); ellenben az apostoli széktől, melynek tekintélyénél nagyobb nincs, senkinek nem szabad a tör­vényszolgáltatást elvonni, sem pedig az ő Ítélete fölött ítéletet mondani1 3 ). A honnan az igazság valódi útjáról letévedtek azok, kik állítják, hogy szabad a római pápák ítélete ellen az egyetemes zsinatra, mint a római pápá­nál felsőbb tekintélyre felebbezni Ha tehát valaki állítja, hogy a római pápának az egész egyház felett csak felügyelői hivatala, nem pedig teljes és legfőbb joghatósági hatalma van, nemcsak azon dolgokban, melyek a hitre és erkölcsökre, hanem az egész föld kerekségén elterjedt egyház fegyelmére és kormányzására tartoznak; vagy hogy ő csak főbb részeit, nem pedig egész teljességét birja ezen legfőbb hatalom­nak, vagy hogy ezen hatalma nem rendes és közvetlen akár valamennyi és minden egyes egyház, akár vala­mennyi és minden egyes pásztor és hivő felett; átkozott legyen. IV. Fejezet. A római pápa csalhatatlan tanitói hivataláról. Hogy az apostoli főnökségben, melyet a római pá­pa mint Péternek, az apostolok fejedelmének utóda, az egész egyház felett gyakorol, a legfőbb tanitói hatalom is bennfoglaltatik, azt a szent szék mindig erősítette, az egyház állandó gyakorlata bizonyítja, s magok az ") S. Gregor. M. ad Eulog. Alexandria, ep. XXX. 11 ) Pii PP. VI. Breve Super soliditate, d. 28. nov. 1786. 12) Concil. oecumen. Lugdun. II. ,8 ) Ep. Nicolai I. ad Mickaelem imperatorem. egyetemes zsinatok is, azok főként, melyeken keletnyu­gattal a hit és szeretet egységében kiegyezett, kijelen­tettek. Mert a konstantinápolyi 4 zsinat atyái az ősök nyomdokaihoz ragaszkodva a következő innepélyes vallo­mást adták ki: A legfőbb üdvösség az igaz hit szabályát megőrizni. És mivel nem lehet a mi urunk Jézus Krisz­tus szavait mellőzni, ki azt mondá: Te vagy Péter, és ezen kősziklán építem fel egyházamat,1 4 ) ezek, a melyek mondattak, a dolgok hatása által bizonyittatnak, mivel az apostoli szék a katholikus vallást mindig szeplőtele­nül megőrizte és a szent tant tisztelte. Tehát ennek hitétől és tanától senki elszakadni nem óhajtván, remél­jük, hogy érdemesek vagyunk azon egy közösségben lenni, melyet az apostoli szék hirdet, melyben van a keresztyén vallás teljes és valódi szilárdsága1 5 ) Továbbá a lyoni második zsinat helyeslésével a görögök vallották, hogy a szent római széknek legfőbb és teljes főnöksége és fejedelmi állása van az egész kat­holikus egyház felett, melyet hogy magától az úrtól nyert a hatalom teljességével együtt sz. Péterben, az aposto­lok fejedelmében vagy fejében, kinek a római pápa utóda, valóban és alázatosan elismeri; és valamint min­den mások felett köteles a hit igazságát védelmezni, ugy ha a hit felett kérdések támadnának, az ő ítélete által kell eldöntetniök. Végül a tlorenci zsinat meghatároztál, hogy a római pápa Krisztus valódi helytartója, az egész egyház feje s minden keresztyének atyja és tanítója; és neki a mi urunk Jézus Krisztustól teljes hatalom adatott az egész egyház legeltetésére, vezetésére és kormány­zására. 1 6 ) Hogy ezen pásztori hivatalnak eleget tegyenek, a mi elődeink mindig fáradhatlanul igyekeztek azon, hogy Krisztus üdvös tana a föld minden népeinél terjesztes­sék, s hasonló gondoskodással vigyáztak, hogy a hol bevétetett őszintén és tisztán megtartassák. Azért az egész föld elöljárói, most egyenként, majd zsinatokba gyűlve, az egyházak régi szokását1 7 .; és a régi szabály­formáját követve1 8 .) főként azon veszélyeket, melyek a hit dolgaiban fölmerültek, ezen apostoli székhez terjesz­tették, hogy a hit kárai főként ott hozassanak helyre, hol a hit nem érezhet fogyatkozást.1 9 .) A római pápák pedig, a mint az idők és dolgok viszonya tanácsolta, most egyetemes zsinatok összehívása, vagy a földön szét­szórt egyház véleményének megkérdezése, majd részletes zsinatok, majd más eszközök alkalmazása által, melyeket az isteni gondviselés nyújtott, azt határozták megtar­tandónak, a mit isten segítségével a szent iratokkal és 14 ) Mát. XYI, 18. 15 ) Ex formula S. Hormisdae Papae, pront ab Hadriano II. Patribus Concilii Oecumenici VIII. Constantinopolitani IV. propo­sita et ab iisdem susbcripta est. te Cf. loan. XXI, 15-17. 17 .) S. Cyr. Alex. ad s. Coelest P. 18 .) S. Innoc. I. ad conc. Carth. et Milevit. ,9 .) Cf. S. Bern., Epist. 190. 64

Next

/
Thumbnails
Contents