Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-08-07 / 31. szám

957 f 103 szónok nem hibáztatja e tekintetben a kormányt, jó szándékát sem vonja annak kétségbe, miután tudja, hogy ugy a kormány, mint az egyes felekezetek legjobb akarata is a népnevelés terén, a minduntalan eléjök gördülő akadályok miatt könnyen hajótörést szenvedhet. A tiszai egyházkerületnek egyetlen praeparandiája van Nyiregyházán, s ez egynek fentartása is annyi akadály­lyal jár, hogy a kerület kénytelen volt a kormánynak ajánlatot tenni, miszerint venné azt át, s alakitsa át állami tanitóképezdévé. Az utolsó gyűlés e nemű hatá­rozata azonban még eddig a kormány által nem fogana­tosíttatott, miután a közoktatásügyi miniszter igen cse­kélynek találta a superinteudentiától felajánlott dotatiot. Igy tehát az emiitett intézet fentartásával járó terhek tovább is az egyházkerület vállain maradtak. Hogy e terheken szónok némileg könnyítsen, a következő tanév szükségleteinek fedezésére 1000 frttal járul. Miután a főgondnok urnák ez utóbbi szavait kö­vető hosszan tartó, viharos éljenzés lecsendesült : felhívja a gyülekezet figyelmét a kultusminiszter által ujabban kibocsátott törvényjavaslatokra, melyek közül a szabad vallásgyakorlat, s a hitfelekezetek egyenjogositásáról szóló t. j. nak, egyrészt a legfőbb felügyeleti jogra vo­natkozó pontjai hagynak magok után némi kívánni va­lót hátra; másrészt e törv. j. a vallásra nézve is, amelyben a vegyes házasságból született gyermekek ne­velendők, — az 1868-iki 53 törvénycikk által már egy­szer elvetett indítványt (hogy t. i. e tekintetben a szülők közti megegyezés határoz ;) érvényesíteni akarja. A javas­latnak azonban e most emiitett két pontját az alsóház nagy többsége kétségkívül vissza fogja utasítani. A második, a pesti egyetem reorganisatiójáról szóló törvényjavaslatban a közoktatási miniszter, a fen­álló római katholikus theologiai fakultáson kivül görög­ném egyesült és protestáns theologiai fakultások felállítá­sát javasolja. Minden ember,aki az egyetemet az egész ország tulaj­donához tartozó képző intézetnek tekinti, azon véleményben van,hogy az 1868-iki 53-ik cikk minden vallásfelekezetet teljesen egyen jogosítván az egyenjogositás elve az egyetemen js érvényesíttessék. Mások ugy vélekednek, hogy minden felekezet maga gondoskodjék saját theologusainak kikép­zéséről; mert tartani lehet tőle, hogy a miniszter által kinevezett tanárok kénytelenek levén a kormány által eléjök szabott tantervhez ragaszkodni, a theologusokat nem fognák a protestáns hit valódi alapelveiben nevelni, Szónok ez utóbbiaknak nézetét nem oszthatja; mert va­lamint Breslauban és Bonnban a protestáns theologiai fakul­tás mellett fölállított római katholikus theologia teljes tan­szabadságot élvez, ugy a Pesten fölállítandó protestáns theol. facultas sem fosztatnék meg tanszabadságától. A3-ik törvényjavaslat a Kolozsvárit íellálitandó egye­temről, s a 4-ik,a József-műegyetemről,a protestáns egy­házra nézve felekezeti érdekkel nem bir. De már az 5-ik törv. j. a középiskolák, lyceumok és gymnasiumokra nagyon is közelről érdekel bennünket. Erre szónok, miu­tán röviden elmondja a javaslatnak a gymnasiumi tan­folyam felosztására vonatkozó részét, igy folytatja : Ezen bonyolodott tanintézet sem a tudomány és korszellem kívánalmainak nem felelne meg, sem a gyakorlati élettel össze nem lenne egyeztethető. Ezért nekünk protestán­soknak arra kell törekednünk, hogy a gymnasiumok, akadémiák és reál iskolák tovább is önálló, egymástól elkülönített tanintézetek maradjanak; s olyan javaslatot beleegyezésünkkel nem támogathatunk, mely, ha érvénye­síttetnék, amellett hogy káros eredményt vonna maga után, még a protestáns egyház anyagi erejét is fe­lülmúlná. Miután szónok az emiitett t. javaslatokról ilyen formán véleményét nyilvánitá, még azt jegyezte meg, hogy az alsóház egy 15 tagból álló bizottságot nevezett ki azon javaslatok megvitatása végett, s igy reményünk lehet, hogy e bizottság azokon az óhajtott változtatáso­kat megteendi. A szónok nagy tetszéssel fogadott beszédét azzal végzé,hogy az autonom ev. népiskolák 10 legkitűnőbb ta­nítója megjutalmazására 500 frtot. a legszegényebb sorsú, szorgalmuk által kitűnt iskolás gyermekeknek buzdítá­sul 600 frtot ajánlott föl. Zsedényi főgondnok úr után, M á d a y superinten­ded ur terjeszté elő évi jelentését. Ezzel kapcsolatban a kultuszminiszternek egy rendelete olvastatott föl, mely szerint a tanfelügyelő jelentése szerint a nyíregy­házi tanitóképezdében az egyes tantárgyak nem az előirt módon adatnak elő ; felszólítja tehát a miniszter a tiszai egyházkerületet, mint az emlit-tt képezde tulajdonosát, hogy igyekezzék e bajt mielőbb orvosolni. E miniszteri leirat a gyülekezetre leverő hatással volt, s nagy csu­dálkozást keltett, annyival is inkább, mert tudva levőleg a képezdéből, mióta fennáll, több olyan tanitó került ki, aki képzettség tekintetében az állami praeparandiában végzett tanítókat utóiérte, sőt felül ismulta.Mindemellett az egyházkerület a miniszter felhívásának eleget akarván tenni, a leiratban említet bajon segíteni elhatározta ; evégből mindenek előtt egy bizottmányt küldött ki, hogy az még néhány szükséges tanitó fizetésére nézve költ­ségvetést dolgozzon ki. Ezután a gymnasiumi törv. jav. jött szóba, s V a nd­rák András eperjesi tanár ur indítványára elhatá­roztatott ezen t. j. ellen egy felirat készítése. A közös hadügyminiszternek a kultusminiszter által közlött, a tábori superintendens kinevezését illető felvilágosítása, mely szerint neki jogában állt a kineve­zés, s még ha nem állt volna is jogában, miután már egyszer megtörtént, kompromissio nélkül vissza nem vonhatja : nem elégité ki a gyűlést, s elhatároztatott, hogy miután a közös hadügyminiszter az emiitett kine­vezés által a prot. egyházalkotmány ellen cselekedett, mindenekelőtt a kultusminiszter interventiója vétessék igénybe. Továbbá elhatároztatott, hogy azon számos panaszok következtében, melyek a kath. püspököknek törvénytelen

Next

/
Thumbnails
Contents