Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-07-24 / 29. szám
901 902 A férjhez ment lelkész-özvegy árvái, anyjok férjhez menetele után is 18. évök betöltéseig, abban az arányban részesiilendnek az intézet jótéteményeiben, mint az előtt. e) A lelkészeknek az egyházmegyei gyűlés által szegényeknek nyilvánított szüleik,-özvegy, vagy árva nem létében. Második szakasz. Az évenkénti gyám pénz mennyiségéről s kiosztásáról. XXIX. Szabály. Az alaptőkét, bármily nagy számmal lennének is a dijazandók, csorbítani nem lehet. XXX. Szabály. A gyámdijak a tőkepénz kamatjaiból, az egyházak a egyes jóltevők ajánlataiból kerttlendenek ki; — vagy egészen, vagy csak egy részben fog kiosztatni, a szerént, a mint a segélyezendők nagyobb vagy kisebb azámmal lesznek. XXXI. Szabály. Minthogy ezen szabályoknak viszszaható erejök nincs, a most levő 4 özvegynek továbbra is az eddigi 20—20 frt gyámpénz, éltök fogytáig ki fog szolgáltatni évenként. XXXII. Szabály. Ha a mostani özvegyek elhalnak (t. i. azok, kik 1862. év oct, 6-án, mikor ezen szabályok egyházmegyeileg megerősíttettek, — papi özvegyek voltak) az ezeknek fizetett összeg is, a leendő nyugdijazandók évi osztalékához csatoltatik. XXXIII. Szabály. A gyámintézeti pénztárból, — nem tekintvén arra, ki fizetett évenként többet, vagy kevesebbet, — minden dijazandók egyenlő részt húznak. XXXIV. Szabály. A gyámintézet pénztárából egy egész gyámdijt húznak. a) az elöregedett vagy elnyomorodott, szegénységük miatt segédlelkészt tartani nem képes lelkészek. b) Deficiensek. c) Lelkészek özvegyei, mig lérjeik nevét viselik. d) Az atyátlan és anyátlan árvák. Ha egynél többen vannak a 18 éven alóli atyátlan és anyátlan árvák, az egész gyámdijon felül, a 2., 3., 4., 5., 6. árvák még fejenként részdijt huzandanak. XXXV. Szabály. Anyával maradt árva, vagy árvák fejenként 1 /i gyámdijt húznak, a 28. szabály d) pontja alatt meghatározott időig. XXXYI. Szabály. Ha a dijazandók száma a négyet meg nem haladja, akkor az évi tiszta jövedelem 4-el osztatik el; az ugy kijött összeg lesz egész gyámdij. p. o. a társulat évi jövedelme, ha 400 frt, elosztva négygyei, lesz egy egész gyámdij 100 frt. Ha egy özvegy lesz, annak az évi jövedelem része 100 frt. kiadatik, 3 /4 rész 300 frt a tőkéhez csatoltatik. Ha két díjazandó lesz, 2 /4 kiosztatik, 2 /4 a tőkéhez csatoltatik, s igy tovább. Már a második évben, az első évről fenmaradott, s tőkéhez csatolt összegnek kamatjával növekedik a tiszta jövedelem, s igy növekedik a nyugdíjazandók gyámpénze is. XXXVII. Szabály. Ha négynél több lesz az egész nyugdijt huzandók száma, akkor a nyugdijazandók számával kell elosztani az évi tiszta jövedelmet; — a nyugdíj mennyiségét a hányados mutatja; p. o. lenne 4 özvegy, és 4 anyával levő árva, kik négyen húznak egy egész nyugdijt, vagy is egy özvegyi dijt; és az évi tiszta jövedelem lenne 600 frt; ezen 600 frt. elosztatik 5-el, egy egy özvegy kapna 120 frtot, egy egy anyávali árva 30 frtot; vagy 600 frt évi tiszta jövedelem levén — lenne két özvegy, egy atyátlan és anyátlan árva; és 4 anyával levő árva, 600 frt négygyei elosztatik, egy egy özvegy kapna 150 frtot, az anyával levő árvák fejenként 37 frt 50 kr. XXXVIII. Szabály. Ha négy, vagy ezen felül lesz a jótéteményezendők száma, akkor az évi jövedelemből a tőkéhez semmi sem csatoltatik. XXXIX. Szabály. Mig a kegyelem-év tart, sem az özvegyek, sem az árvák gyámpénzt nem kapnak. XL. Szabály. Ha a gyámintézet tagjai közül valaki elébb elhalna, mint az alaptőkét befizette volna, a férj tartozása, az utódok évi gyámpénzéből lefogatik, csak miután a tartozás letisztáztatott, akkor húzzák az utódok a gyámdijakat. XLI. Szabály. A segélypénzt a pénztárnok, egyedül a segélyezendőknek, vagy felhatalmazottjoknak nyugta, és a gyámpénzhezi jogosultaknak életben létöket tanúsító bizonyítvány mellett adja át. XLII. Szabály. Ha valamely tagnak özvegye ismét taghoz megy férjhez, az elébbeni férje utáni járulékot elvesztvén, csak az utóbbi férje utáni illetékhez lehet igénye. XLIII. Szabály. Azon darab évről, melyben az özvegy férjhez megy, a fiu a 18. évet betölti, az árva leány férjet kap, mint egész évről ugy jár ki a segélyezés. XLIV. Szabály. A gyermekkel maradt özvegy nő, gyermekei keresztlevelét tartozik a pénztárnoknak hiteles alakban átadni, hogy a gyermekek kora figyelemmel tartathassák. XLV. Szabály. A nyugdijazandók férjeik, s illetőleg atyjok haláU után egyszerűen jelentsék be magokat, hogy ők a gyámpénzhez jogot tartanak; többszöri jelentés, annyival inkább folyamodás nem kívántatik. XLVI. Szabály. Az özvegy nő férjhez menetelét, vagy az özvegyek s árvák halálozását bejelenteni azon lelkész fogja kötelességének ismerni, kinek egyházában vagy környékén laktak a nyugdíjazottak. közli Kontra János pesti e. h. megyei esperes. KÜLÖNFÉLÉK, * Papp János aradmegyei másod tanfelügyelő meghalt. 58*
