Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-07-03 / 26. szám
793 796 KÜLÖNFÉLÉK — Hátsek Ignátz. Magyarország térképére vonatkozó számos tudakozódásokra, van szerencsém ezennel kinyilatkoztatni, miszerint megrendelések az előfizetési áron m é g j u 1 i u s h ó v é g e i g elelfogadtatnak. Az első lap már a jövő hó folytán megjelenik s minden könyvárusnál megtekinthető lesz. Pest, 1870. 28-ikán. Petrik Géza könyvkereskedése. —Pályázati hirdetés. A Kecskeméten felállítandó állami alreáltanocla első osztálya az 1870-ik tanév kezdetén megnyitattván, a magyarnyelv, németnyelv,földrajz, számtan, természetrajz, szépírás és testgyakorlat tanítására három tanáriszék állíttatik fel, hozzákapcsoltatván ezek egyikéhez az igazgatói teendők is. Az igazgatói állomással 900 frt fizetés, 200 forintnyi igazgatói jutalomdíj, szabad lakás vagy a fizetés 10 0 /° lakbér fejében, minden öt szolgálati év után 100—100 frtnyi járulékra való igénynyel, a tanári állomások mindegyikével pedig 800 frtnyi fizetés, a magasabb 900 fizetésbe való előléptetési joggal,a fizetés 10 e /° lakbér fejében,s minden öt szolgálati év utánlOO—100 forintnyi járulékra való igénynyel van összekötve. Rendes tanárokká a fenntebbi illetményekkel csak a szabályszerű tanképességgel birók neveztethetnek ki, ilyenek hiányában pedig csak helyettesek fognak alkalmaztatni, a rendszeres helyettesi illetményekkel. Az ezen állomások valamelyikét elnyerni óhajtók folyamodásukat, melyben koruk, vallásuk, állapotuk, végzett nyelvismereteik, eddigi szolgálatuk s a szabályszerű tanképesség okmányokkal igazolandó, a magy. kir. közoktatásügyi minisztériumhoz f. év. jul. 15-ikéig terjeszszék fel. * A vallás- és közoktatási magyar királyi miniszter, Pósa Miklós rásonyi ref. beteg tanítónak 60 frt segélyt kivételesen engedélyezett. * Eperjesen furcsa dolog történt jun. 23-án. Ott is, mint sok helyen, a város még mindig patronusi kötelességet teljesít a római egyház iránt, s ezért patronusi jogokat is gyakorol, nevezetesen a városi képviselő testület választja a plébánost. 1848 előtt ebből nem származott felekezeti összeütközés, mert a protestánsok ki voltak zárva a hatalomból; de most ők is részt vesznek a képviseletben. Most plébánost kellett választani s a protestáns képviselők azt követelték,hogy ha ők is hordozzák a római egyház terheit, osztozzanak a jogban is. Ebből jókora zavar támadt, mig végre szavazásra kerülvén a dolog,a prot. képviselők a választók közül kizárattak. Ezek az urak ugy látszik nagyon szeretik azt, hogy a szegény protestáns ember is fizeti a papjokat, de csak mint rabszolga,a jog nélkül. Mi bizonnyára nem óhajtunk befolyni a római papok választására, sem Pesten, sem sehol; de azt igenis ideje volna hangosan követelni az országgyűléstől, hogy a protestánsok végül felmentessenek a római egyház javára való adózások alól, hogy a közpénztárból semmiféle papot ne fizessenek, hanem hordozza mindenik felekezet a maga terheit, s ne takaródzók azzal, hogy még nincs autonómiája. Ha római atyánkfiainak furcsának tetszik, hogy prot. ember válaszsza a papjokat, nekünk is furcsának tetszik, hogy fizessiik.A kisebbség óvást jelentett be oz eljárás ellen. * Az erdélyi ref. egyházkerületben ugy látszik sehogy sem akarnak a képviseleti rendszerrel megbarátkozni. A gyülekezetek és egyházmegyék már aként vannak szervezve, de a felsőbb testületeknél már rég hiában vajúdik s közelebbről ismét megakadt az ügy. Az egyh. főtanács közelebbi teljes ülésében egy szervezeti javaslatot kellett volna tanácskozás alá venni; de azt megelőzőleg <*gy kérvényt olvastak fel a főconsistoriumnak Pesten időző tagjaitól, hogy miután ők nem vehetnek részt a gyűlésben, halaszszák el a tanácskozást. A kérést a gyűlés indokoltnak és jogosnak találta, s bele is egyezett, következőleg a képviseleti szervezés ismét elmaradt isten tudja meddig. Mi csak két dolgot szeretnénk megtudni az igen tisztelt jelen voltaktól: primo, egy minden szükséges formasággal kihirdetett s még egyszer el is napolt gyűlés minő erdélyi törvény, vagy jogi elv alapján halasztja el a tárgyalást azért, hogy néhány tagjának nem tetszett megjelenni ? secundo, honnan tudták a jel en voltak, hogy a hiányzó urak valósággal alkotó tagjai a főconsistoriumnak? Nem tréfás kérdés ez, hanem nagyon komoly egy oly testülettel szemben,mely Wesselényi meghatározása szerint „oly legfőbb kormányzó és törvényhozó hatóság, melynek alkotó elemei ismeretlenek"és a melynek legtalálóbb meghatározás szerint tagja minden jól öltözött ember, ha az ülésterembe bemegy, s valamint a teremben levők egyikéről sem lehet bebizonyitni, hogy nem tagja, ugy a künn maradottak egyikéről sem azt, hogy tagja volna. * Pesti levelezőnk gyűlési tudósításából kifeledett egy nevezetes tényt, mit ezennel a szemesebb újdondásznak legyen szabad helyre pótolni. A nagy kőrösj tanitóképezde ügyében fontos intézkedések történtek. Az egyházkerület újból évi ezerkétszáz frt segélyt szavazott meg a képezdére, mely összegből az igazgatót akarja fizetni, s meg is választotta ezen állomásra K i s A r o n urat, ki alapos ismereteinek és hivatásának többszörös bizonyítékát adta, különösen mint segédtanár a sárospataki képezde mellett. * A budapesti Iskolatanács f. hó 25-én elhatározta, hogy a tornászat vitessék be az elemi iskolákba. A pápista körmenetekre nézve pedig ugy intézkedett, hogy a gyermekek szülőik kívánatára elmehetnek ugyan, de az iskolákban azért az előadás nem marad el. * Miliálovics József temesvári lelkész zágrábi érsekké neveztetett ki. * Lelkészválasztás. Az újvidéki ref. gyülekezet nagy egyetértéssel Kulcsár Sádor urat választotta meg lekészeül.
