Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-07-03 / 26. szám
. 757 758 belgák, angolok, skotok, kezet fogva a haza ős lakóival, a magyarokkal, s ezeknek vendégszerető védelme alatt épitik itt isten házát. Megköszönte itt Pest városának, s a magyar anyagyülekezetnek jóságát, különösen kiemelvén a főpolgármester és Török püspök ur érdemét. A város ingyen adta a 600 négyszög ölnyi telket, főként Török püspök úr közbenjárására, ki elejétől fogva mindig éreztette pártfogását a buzgó kis gyülekezettel, s megvédte azt a nehéz időkben is roszakaratu törekvések ellenében. A derék skót missionarius csak a maga érdeméről nem emlékezett meg, pedig az oroszlán rész kétségkívül őt illeti, mind a Bethesda kórház, mind az iskola, mind a templom létesítésében. Istenem, mily nagy különbség König és a csudatévő Gelder közt, s te jó magyarom ezt nem akarod látni, hanem csinálsz itthon magadnak keserűséget egy önfeledt ember miatt! A pesti skót missioi állomás nekünk, és minden hazai felekezetnek példányképül szolgálhat a vallásos buzgóságban és folytonos benső erősödésben ; mig a mi oláhorazági missionkat a nagy Celder képes volt guny és megvetés tárgyává tenni még egy oly primitiv nép előtt is, minő az oláh. De nem erről akartam most beszélni; térjünk vissza az innepélyhez. König szónoklata után német férfikar énekelt igen szépen, mit az alapkő-letevés szertartása követett, a jegyző felolvasta az okmányt, melyet rézhengerbe zárva az alapkőbe tettek; azután a kőmivesek letették a követ, s először a fő polgármester, azután az északnémet szövetségi konzul, Török püspök, Ballagi sat. egy-két kalán cementet vetettek rá, s egy felvirágozott kis kalapácscsal megkopogtatták a követ, mely hókus-pókus a keményen dolgozó kőműveseknek nem kis mulatságára szolgált. E közben ismét megzendült a gyülekezet éneke a katonai zenekar kíséretében, — egy szép ének a bázeli énekes könyvből, — „oh, ha ezer nyelvem volna" — stb. Majd felváltva énekelt a theol. ifjúság és a másik énekkar s az egész innepélyt bazárta a Török püspök ur által istentől a gyülekezetre esdett áldás, és a hymnus eléneklése a papnövendékek által. Egyszerű, puritán színezetű innepély volt; de már mi igy szoktunk innepelni. Mindnyájan boldogok voltunk, hogy a protestantismusnak ismét egy kis hajlékot emelhetünk, melyben dicsérje istenét. Ez a negyedik prot. templom Pesten, s adja a mindenható, hogy a jövő Péter-Pál innepét az ötödik, s azután a hatodik alapkövének letevésével ülhessük meg, s minden pápai Syllabusra és uj dogmára egy uj prot. templom legyen a felelet. * * * Miskolc 1870, junius 20. Nt. szerkesztő ur ! Ugy hiszem, hogy napjainkban, midőn az egyház és vallás iránti közöny, hidegség oly magas mértékben növekszik, minden az egyházi, és nevelésügy körüli áldozatkészségben nyilatkozó jelenséget melegen kell üdvözölnünk s az elismerés kötelességszerű nyilvánításán kivül, buzdítás, s az ut'i kor számára leendő feljegyzés szempontjából, a nyilvánosságnak is át kell adnunk. Mert valamint a vallásos hitélet melegétől áthatott buzgó keresztyénnek a vallás és nevelés oltárára hozott fillérei kedvesek az ur előtt: ugy az érdekelt hitfelekezethez tartozók lelkében is kedves benyomást hagynak magok után. Ily szempontból mellőzhetlen dolognak tartom egy buzgó, áldozatkész keresztyén párnak a miskolci refegyház kebelében rövid idő alatt tett több rendbeli kegyes adományait e lapok hasábjain a nyilvánosság előtt fölemliteni. B a t ó I s t v á n ur és neje, született Imre Eszter asszony, földi örümük és boldogságok egyetlen tárgyát, Eszter leányokat ifjú korában elveszítvén, hogy megsebzett szülői szivök méltó bánatát némileg enyhitsék, elhatározták, hogy önszorgalmuk által szerzett földi javaikból, felejthetlen leányuk emlékének megörökítése végett az egyház és nevelés oltárára áldozatokat hozzanak. E szent elhatározás csakhamar tettekben nyilvánult. Néhány évvel ez előtt az egyház uj templomának befejezéshez közel álló diszes tornyába, saját költségökön egy nagy harangot öntettek, melynek értéke az 5000 forintot meghaladja. Ugyan ezen templomban az orgonát megfestették, s díszesen megaranyoztatták. A folyó évben az ur asztalára egy legfinomabb sötét zöld selyembársonyból, tiszta arany szálakkal kivarrott, nagy koszorúval ékitett, arany rojttal és sujtással hímzett, fehér selyemmel bélelt urasztali teritéket készíttettek, mely valódi műizléssel készült teritéknek értéke 1500 ft, továbbá, 13 próbás ezüstből, gazdagon aranyozva két poharat és egy tálczát készíttettek, melyeknek értéke 600 í t. Legnjabban felejthetlen leányok emlékére a ref. lyceumban 500 ftos alapítványt tettek, melynek évi kamatja egy oly elégiái költemény szerzőjének adatik ki, mely legjobban fogja rajzolni, a korán elvesztett gyermek miatt bánatba merült szüléknek mély fájdalmát. Hol a fájdalom tengeréből a vallásos buzgóságnak és önzetlen áldozat készségnek ily maradandó gyöngyei emelkednek fel ott magasztaló szavakra niucs szükség ; mert az áldozatok hozatalának alapja vallásos buzgóság, s jutalma a megsebzett bánatos szülői szivek anyhűlete. Adjon az ég protestáns egyházunknak sok ily buzgó áldozatkész keresztyén párt! ! A római zsinatról. A csalhatatlanság kimondását ismét elhalasztották. Griiidi bibornok^az ellenzék közt. Hogy járnak a non placettel szavazók ? Egy német theologus a csalhatatlanság következményeiről. Még ma egy hete ugy mutatkoztak az előjelek, hogy a csalhatatlanságot ma fogják kimondani; de a vita sehogy sem akar végéhez jutni, s igy máról is el fog maradni. A vitában ujabb figyelemre méltó fordulat az, hogy G u i d i bibornok erős beszédet tartott az infallibilitás ellen, mire nem számítottak, s mi ujabb bá-