Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-06-26 / 25. szám

. 757 nagy szőllősi, sikátori, hányi, vathi, vanyolai, tapolcafői, és csóti iskolák és ezeknek tanitói. 10. Zokon esett egyházmegyénknek néptanítóinknak azon elmellőzése, hogy amaz országgyülésileg megszavazott 159 ezer ftbói a szegény és szorgalmas tanítók díjazására megyénkben egy tanítónk sem kapott, holott meg van győződve hogy iskoláink és^tanitóink képesek versenyezni oly iskolákkal és tanítókkal is, a kik a legelső osztályú ösztön díjban részesültek. 11. Felvétetett az egyházmegyei gyámintézeti bizottmány jegyzőkönyve, melyből csak annyit jegyzünk ide, hogy csak 37 ft. gyűjtetett e sz. célra. 12. A mult évi egyházk. gyűlés jegyzőkenyvének azon pontjai olvastattak, melyek egyházmegyénket érdekelték s tőlünk határozatot vagy nyilatkozatot vártak. 14. Az egyházmegyei pénztárról a számvevő beadta jelentését, ki élő szóval előre is annyit jelentett örvendetes tudomásul, hogy az évben a hátramaradások törlesztettek, a tartozások fiz sttettek. 14. Több rendbeli folyamodványok olvastattak, a melyek vagy kiküldőttségekre bízattak, vagy törvényszék elé adatnak. 15. A gyűlésen meg nem jelent lelkészek és a magokat nem képviseltető gyülekezetek meghatározott pénzbírság lefizetésében elmarasztaltattak, s nem fizetés esetében a jövő Sz. Mihály nap után a megyei ügyész kezébe adatnak át: hasonló büntetésben részesülnek azok is, kik övőben csak a gyűlés első napján lesznek jelen. 16. olvastatott Kiss János, ajkai lelkész levele, melyben örömmel jelenti, hogy néh. t. Hertelendy Károly, rom. kath. vallású az ajkai ág. ev. iskolának végrendele tileg 500 frtkat hagyományozott, mely összeg már a gyülekezetnek, t. Cseh László végrendeleti végrehajtó által ki és fizettetett. 17. Többrendbeli indítványok kerültek szőnyegre, melynek némelyeke elejtetett, némelyike helyben hagyatott. 18. Olvastatott főtiszt, püspök urunk levele, melyben tudtára adja egyházmegyénknek, hogy ez évben kebelében egyházlátogatást teljesít, amelyet julius 4-én Bakony-Tamásiban mégis kezd. 19) Az egyházk. gyűlésre menendő képviselőkül az elnökségen kivül egyházi részről : Sass Lajos, Szarvasy Sámuel, Szalay Sándor, világi részről : Pál István, Barsa Bálint, Noszlopy Elek, Szentbe Pongrác választattak. 20) A jövő egyházmegyei gyűlés Veszprémben fog megtartatni. Nagy Szőllős jun. 20-án 1880. közli Sz. S. A marosi ev. ref. egyházmegye közgyűlése május 17,, 18, és 19-kén. A folyó ügyek elszámlálását szűkebb körű érdekükön kivül azért is mellőzzük, hogy több helyet szentel-758 hessünk a többi közül kimagasuló, 3 elvi kérdésnek, melyek általában napirenden vannak, vagy olyanokkal állanak Összefüggésben. 1-ször. Az első nap tanácskozási tárgyainak utolsója, melynek vitája a második napra is általnyult, a püspök urnák és a m. főconsistoriumnak amaz ismert két leiratát tárgyazá, melyben kimondatik, hogy az erd. ref. anyaszentegyház az egyes egyházak birtokában levő vagyont és iskolát nem az egyes gyülekezet, hanem a köz tulajdonául tekinti s ebből folyólag az iskolák községivé változtatása nem a gyülekezetek, hanem a m. főconsistorium joga, (minek praktikus corollariuma természetesen az, hogy egy iskolánkat sem változtathatják községivé.) — A közgyűlésnek, kivált világi tagjai ugyan elégnél alaposabban kimutatták, hogy egyházi vagyonúnkból képtelenség minden iskolánkat a törvény követelménye szerint berendeznünk; hogy vannak olyan néptanítóink, kiknek évi fizetésök 35 — harminczöt o. é. forint; hogy a m. főconsistoriumnak, mint legfőbb egyházkormányzati fórumnak méltóságán aluli és protestáns voltával épen nem megegyeztethető e merev, s pusztán negativ elzárkózottság, a helyett, hogy positiv intézkedésekkel mozditná előbb népnevelésünk ügyét, hol pedig semmit nem tehet: a tért szabadon átengedé a vagyonosabb államnak, — és hogy a testületi antonómia elve ma már teljesen leküzdött álláspont az egyéni, illetőleg községi autonómiával szemben: mind hasztalan ! A „sajnos tudomásvétel" helyett a közgyűlés tulnyomóbb és „tiszteletes" része, a leiratokat „tudomásul vette, ahhoz alkalmazkodás végett." 2-ik érdekes elvi vitát keltette az ernyei lelkész köziskolára vonatkozó kérdése. Ernyén ugyanis — különösen b. Bálintitt József nagylelkű fölajánlása folytán — közös iskola levén alakulóban: a helyi ref. lelkész t. Lőrinci János, mint maga kifejezé magát „figyelmeztetve a m. főconsistorium ily tárgyú korábbi leiratai által," kérdést tőn az egyházmegyei tanácsnál, ha vajon belépjen-e a községi iskola-szék tagjai közé, ha netán beválasztatnék ? Az egyh. megyei tanács válasza az volt, hogy „e fontos ügy eldöntés végett fölterjesztetik a m. főconsistoriumlioz, az ügy tovább fej léséig is azonban a kérdésttevő tiszteletes maradjon felekezete körében." Az egyh. megyei közgyűlés azonban nem lehetett e tanácshatározottal egy értelemben, minután a XXXVIII-dik t. cikk 117 §-sa midőn az iskola-szék tagjai közé, a választott tagokon felül, a helybeli felekezeti lelkészeket is sorolja : ez által nem kötelezettséget ró' a felekezeti lelkészekre, hanem jogot ad nekik, mely jogról lemondaniok, mint a felekezet szolgáinak, sem szabad, — de ha kötelezettség is lenne a tagság a lelkészek részéről : akkor is oly kötelezettség, melyet az ország szentesitett törvénye ró rájuk s mely alól senkinek magát kivonnia nem szabad. A közgyűlés tehát utasította lelkészeit, hogy ezutánra, minden utasítás kikérése nélkül, tartsák magukat a szentesitett törvények határozataihoz. — Fölvettetvén azon lehető eset is, midőn az 49*