Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-06-26 / 25. szám

. 757 758 galmas leszek már, s inkább a semmiről is irok, mintsem még egyszer olyan szigorú dorgatoriumot kapjak. * * # Lelkész értekezleti egylet. A lelkészi tanulmányokban s teendőkben való tökély esbülés céljából a veszprémi helv. hitv. egyházmegyében kebelezett lelkészek között az értekezleti egylet megalakult. Már a mult évben lön kinevezve egy bizottmány alapszabályok készitése végett; s a folyó évi martiusi gyűlésünkön bemutatott alapszabály-javaslat némi módosítással elfogadtatván s 17 lelkész által aláíratván, az egylet megalakultnak kijelentetett. De teljes megalakulása csak a folyó junius hó 8-kán tartott első nagyobb körű értekezleten lett befejezve, midőn az alapszabályok III-ik fejezetében kijelölt tisztviselőit megválasztotta. Elnökül, a közbizalom egyező szavával választatott: Pap Gábor, vilonyai lelkész s egyházmegyénk köztiszteletben álló esperese, — jegyzőül alulirt. — Tehát a mag, mely már két éve elvettetett, kikelt. Fog-e erős fává növekedni, s majdan virágokat s a vallás-erkölcsi élet táplálékául áldásos gyümölcsöket hozni: ezt a jövő fogja megmutatni. Ha bár nagy reményekkel nem kecsegtetheti magát e szerény egylet; de azon reménye szilárd alapon áll, mikép bölcs tapintattal választott elnöke buzgalmán s képességén nem fog múlni, hogy a csemete erőre emelkedhessék. Az egylet az egyházmegye felsősége alá helyezi magát ; s ennek jeleül jegyzőkönyveit időnként az egyházmegyére beterjeszti. Tagja lehet minden rendes, helyettes, és segédlelkész, ki az alapszabályokat aláirja s azok megtartására kötelezi magát; de kényszer nem alkalmaztatik. Tart minden évben legalább két nagyobb körű értekezletet, és pedig ujabb határozat szerint, idő és költség-kimélés tekintetéből, az egyházmegyei gyűlés első napja délutánján, mikor ezen gyűlés különben is szünetelni szokott. A nagyobb körű értekezleteken kivül, melyeknek tagja az alapszabályokat aláirt minden lelkész, fel van osztva az egyházmegye vidékenkint 5 kisebb körre. E körök területén lakó lelkészek, a nagyobb értekezletre mintegy előkészítőül s azt megelőzőleg, maguk közt kisebb értekezletet tartanak, a nagyobb értekezlet által elnapolt vagy kitűzött, egyesek által felhozott, az egyházi élet s lelkészi hivatal vagy népnevelés körébe eső s főleg a kör vidékét érdeklő kérdések felett eszmecseréket váltanak, — s működésűk eredményéről a következő nagyobb értekezleten, a kör tagjai által választott előadó tesz jelentést. — Az egylet könyvtárát minden egyes kör használatja. S hogy e könyvtár feladatának jobban megfelelhessen, egyházmegyei gytilésileg határoztatott: mi szerint minden kebelbeli lelkész ezentúl évenkint 3 forintot lesz köteles fizetni a könyvtár gyarapítására. Köteles ezenkívül, az alapszabályok egy pontja értelmében, minden egyleti tag a magyar protestáns theologiai irodalmat tettlegesen pártolni, mely pártolás módját időnként az értekezletek határozzák meg. Emlitém főlebb, hogy még eddig csak 17 tagja van az egyletnek. Az egyházmegye lelkészeinek létszáma a segédeken kivül 36 levén : e szerint még fele sem irta alá alapszabályainkat. Hogy még is az egyházmegye egész területére kijelöltük a kisebb értekezleti köröket, holott van oly kör, melynek lakói körül talán még egy lelkész sem sorakozott hozzánk: ezt azon okból tevők, mert nem merjük, nem akarjuk föltenni, hogy lehetne a lelkésztestület diszes koszorújában csak egy tag is, ki azon csalálomban ringatná magát, mikép ő már a célt, a tökély netovábbját elérte, — hiszen ezt még az apostolok legbölcsebbike sem merte állítni magáról; azon szűkkeblű egoismust sem merjük föltenni róluk, hogy, ha ők bölcsebbek másoknál, bölcseségük világát irigyen el akarják rejteni előlünk; nem, ez nem lehet; mert hiszen ekkor meg magának egyházunk főpapjának tanításával s példájával jőnének ellenkezésbe ki igy szólt: „A ki köztetek nagy akar lenni, legyen szolgátok. És ha valaki ti köztetek első akar lenni, legyen szolgátok. Mint az embernek fija nem jött, hogy szolgáljanak neki, hanem, hogy ő szolgáljon és adja életét váltságul sokakért." (Máté XX : 26 —28.) Teljes hittel reményijük azért, hogy egymás után gyülekezni fognak táborunkba még be nem állt testvéreink is, és viribus unitis fogunk vitézkedni a kitűzött szent zászló alatt. Emeljük fel szemeinket s látni fogjuk, hogy az egész világ mozog, halad: és mi veszteglenénk-e, mi, kik a haladás zászló vivőiül esküvénk ? Halad még Róma is, ha bár a mi nézetünk szerint rák módjára, de ő maga azt látszik hinni, hogy egy merész sakkhúzással, egy ügyes hátralépéssel előbbre törhet, mint valaha. Nem lehetetlen, hogy a korunkat mozgató s a szélsőségek legvégső határaig kapkodó irányeszmék harca, az ultramontanismus és liberalismus küzdelme, minket is küzdelemre szólit; az eszélyesség kívánja, hogy legalább körül tekintsünk, s a messzebb látók tanácsát kihallgassuk: van-e, s hol, merre az ellen, nyugodtan alhatunk-e leseitől, vagy vigyáznunk kell és viadalra készülnünk? Távol legyen, hogy én megfújjam a harci riadót, mikor még árnyéka sincs az ellennek ; de épen nem tartom fölöslegesnek, sőt nagyon szükségesnek vélem, hogy korunk eszmeharcában a vallás őrei is szemlét tartsanak, s egymás hitéből és oktatásából tájékozó világosságot s erőt szerezzenek. A barátságos beszélgetés, tanácskozás, a jó akaratú és szívélyes figyelmeztetés, útba igazítás, nem csak napjainkban, de mindenkor üdvös következésü lehet ránk s az egyházra. „ A v i 1 á g, k ö n y v t á r, a barátkozás élö tan, sazabbani észrevételek a legjobb képező k," mondja W. de Britaine. S ez áll minden korra. Ha semmi külvihar nem kavarja is fel a habokat, melyeken egyházunk hajója csendesen halad célja felé: akkor is ébren és munkásságban kell lenni a kormányosoknak és evezőknek is, mert különben megfeneklik a hajó. Hogy itt belőlről is sok a tátongó seb, a javitni, foltozni orvosolni való, s egyesült erő könnyebben és biztosabban biztosit sikert mint az elkülönzött; azt e lapok hasábjain már avatott 49