Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-05-15 / 19. szám

573 574 5. A bukaresti zsinatra a pitesti egyház nevében levelet irtam. Ide vannak mellékelve alább Nagy József ellen bizonyítványai. A többi egyházak aláirói a kérvényt sajátkezüleg irták alá, a ploestit Yiticze is. Tessék e kérvényeket Koostól és Yinczétöl elkérni, a kinek tetszik, mert a rablás alkalmával birtokokba kerültek. 6. Társaimat elakartam fogatni, kiutasittatásokat kértem. Nekem itt lelkészek közül társam volt Nagy József, Márk Mózes, s Kóos Vincével, mig az segédem lenni meg nem szűnt. Két előbbi nem jön kérdésbe; Kóosért és senkiért nem tettem semmi lépést a kormánynál hacsak azon famosus levél annak nem tekintetik. Különben pedig, hogy Kóos a kormánynak (nem a magyart az absolut osztrák kormányt értem), biztos embere volt köztudomású, az előtt, hogy én ezen országba jöttem, s ha én is azt mondtam a mit más, s tapasztalásból tudtam vagy legalább határozottan feltehettem róla, midőn ő engemet saját lakomban elfogatással fenyegetett, Galaczi segélyt kérő követeink pedig ugy voltak letartóztatva, mint kik Kosuthtól proclamatiót visznek: ezért ugy gondolom, hogy ezen vád is elesik, s érette helyesen, el nem Ítéltethetem. (Vége köv.) Celder Márton. (P1 o e s t r ő 1.) Folyó évi január huszonegyedike teljesen véget vetett magyar-reformált egyházunkban azon zavarnak, melyet Celder Márton folytonos kitanulhatlan, nyilt s alattomos izgatásai keltettek. Ez egyházunk beléletében nevezetes naptól fogva, vallásos életünk gyümölcse s nyilatkozata az, hogy lelkészünk, tiszt. Vince Dániel ur felhívása folytán egyházunk hivei tehetségükhöz képest összerakák filléreiket egy diszes szószék, úrasztala készítése, s az ülő székek befejezéséhez, melyek imatermünkben még hiányoztak. E kisded egyházunk kebelében összegyűlt adomány öszvesen teszen 801 piasztert, vagy is 145 forintot, o. é. szerint, egy forintban 5 piasztert éa 21 párát számítván. Ebből a szószékre fordíttatott 320. piaszter, az ur asztalára 224. piaszter, a székek festésére 256 piaszter-Fogadják egyházunk hivei a nyilvánosság terén is köszönetünket Örömmel tudatja továbbá elöljáróságunk a prot. lapokat olvasó tisztelt közönséggel, miszerint lelkészünk tiszt. Vince Dániel ur magyarra fordítván Brot Alphonse a francia belügyminisztérium egyik osztály főnökének „Grey Johanna" cimü jeles regényét, az iró és kiadótól a kiadhatási engedélyt magyar ref. egyházunk javá-a lelkészünk kinyervén, a kinyert engedélyt s a művet mai napon egyházunk birtokába letevé. Bátrak vagyunk remélni, hogy az előfizetési ivek szét küldésével a müveit közönség külföldi magyar egyházunkat meleg pártolásban részesitendi! A ploesti ev. ref. egyház előljárósági gyűléséből Románia, Ploest, 1870. május 1. Szőts József Csomosay Diénes jegyző. gondnok. Iteiitfkiviili halálozás a barsi egyházmegye lelkészei közt. G.-K.-Sarló, május 4. 1870. N. t. szerkesztő ur ! E percben érek haza Vámos-Ladányból n. t. Bartók Pál ur temetéséről. Nem szabad a hírlapi halálozási rovatból egy ország, legalább egvházkerületileg jó oldaláról ismert lelkész és- érdemes iskolatanitó társunkat is kifelednünk, ha kivált éltében hivatásának becsületére vált. Azért, nehogy hivatalos mulasztás miatt, neve, hire emléke sírba tett tetemeivel együtt eltemettessék máinéhai b. e. Bartók Pál v. ládányi ref. lelkész urnák : én tiszttársi kötelességemnek tartom olvasó közönségünket e gyászesemény felől értesíteni. A b. e. lelkésztárs született Alsó-Váradon Bars-megyében, akkor ott lelkészkedett édes atyja régen néhai Bartók András és n. Agh Juliána szüleitől, 1802. január. 1. Még mint csecsemőt szülei V.-Ladányba ölben vívék. Itt növekedék, mig a s.pataki iskolába jónak látta őt édes apja beadni. Hire kapván azonban a pápai kollégium — Márton, Tóth Ferenc tanáraival, a szellemért élt, halt apa fijában a nagyobbra törés vágyát fölébresztvén,a jó eszű tanuló Pápára költözött, hol a főiskolai tanfolyamot bevégezve, császári akadémikus rector lett (valahogy pátentalissá ne értsük) s mint kedves hangú dallosnak Tata vidékén most is fenn van hire az unoka nemzedék előtt. Rektorság végezte után 1831. táján én akkor losonci tanuló mint ujbarsi káplánt, majd egy év múlva, mint kis sárói, 1835—43. mint garan-kis-sarlói, azóta mint vámos-ladányi lelkészt voltam szerencsés ismerni Őt. Az életben mindenütt közkedvességet tudott magának kivívni, ugy is, mint szónok, úgyis mind practikus lelkész, ugy is mint a társas körök elevenítő je. Nem cikornyás, dagályos stillal prédikált ő, hanem szép folyó, hasonlatokkal fűszerezett beszédet használt szónoklatában konyhai szólásformákra aljasodás nélkül. A mit szószékben szép bibliai előadással elmondott azt hallgatói, baráti közé jőve, a legkellemesebb élcekkel fűszerezte s így léptette az elméletet életbe. A mibe Bartók bele kapott, annak meg kellett lennie, ő ha kimondta: Ladányban a kor Ízlésének megfelelő uj parókiának kell lenni: egy év alatt meglett népszerűsége győzött. A másik vagy valamely következett évben már a célnak teljesen megfelelő uj iskola állott elő. Templomának külseje, belseje olyan, hogy kevés javitni való van rajta. Gazdasági épületeket is —már utolsó éveiben a legcélszerűbbeket állíttatott elő, kérdés miből ? hát ügyes népelbánásával vivott ki mindent. Vetélkedtek hivei a közjó melletti buzgólkodásban. Szerény papi fizetését is megpótolták gyakran családi magány dolgaiban segítségükkel. És mindezt megtették az önként folyt szép szóért. Hányan birunk e szükséges tulajdonnal ? Bizony pirulhatunk sokan és méltán fájlalhatjuk a szép példaadó elhunytát! Addig kellett vala nekie élni, mig szép tulajdonait elsajátíthattuk volna.