Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-05-15 / 19. szám

483 558 von, ki az egyház vagyonára nyújtja ki kezét. A püspöki ordinariatusnak emiatt, mint a bécsi lapok jelentik, tudtul adatott volna a császári nemtetszés. * Hentzi-szolbra előtt egy egész búcsújáró-Karaván állott meg a napokban, s szent énekeket zengedezett, közbe a szentnek képzelt köveket is csokolván. A jóhiszemű ájtatoskodók a Hentzi-szobrot Szent-György szobrának nézték s mig Máriát s a többi szenteket egyszer, szent Györgyöt húszszor is hivták segitségül. A Budavári népség csak hamar egész kört képezett az ájtatoskodók körül, kik látván, hogy a népség nagyokat nevet, kezdték gyanitni tévedésöket. Egy arra menő hordárt meg is kérdeztek, hogy voltakép kinek a szobra ez itt, midőn megtudták, hogy nem szent György, ki a sárkányokat legyőzte, pirankodva szedték össze sátorfájokat s keresztvetés nélkül távoztak. "Még a várban levő paloták ablakaiból is nézték a buzgó bucsujárókat. *A Gusztáv-Adolf-egylet 25-ik nagy gyűlése ef. év aug. 23, 24 és 25-kén Stettin városában fog tartatni. * Adományozás. A lás- és közoktatási m. k. miniszter Szilágyi József elaggott ref. tanitónak 60 frt. segélyt engedélyezett. * Az igazságügyi miniszter ur ismét kimutatta, mily szükségesnek tartja a lelki pásztorokat a fegyintézeteknél. A lelkészek nem tekintetvén rendes tisztviselőknek; rendes fizetés és nyugdijra való kilátás nélkül teljesiték feladatukat. A miniszter ur alább következő rendelete, jövőre mindezt megváltoztatta: „Az országos fegyintézeteknél alkalmazott lelkészek, a nyugdijra való minősités tárgyában beadott kérelem folytán értesitendők, miszerint azok dijazása „fizetés" helyett a törvényhozás határozata szerint tétetett „jutalmazás" cimén folyóvá. „Tekintettel azonban az általuk felhozott és méltánylást érdemlő érvekre, a börtönügy közeli végleges szervezése alkalmával, kérelmük iránt teljes figyelemmel leendek, s utasitom őket, hogy gondjaikra bizott fegyenceknek vallási és erkölcsi javitását előmozditni ezen idő bekövetkeztéig is, az eddig tanusitott ügybuzgalommal lankadatlanul törekedjenek." (ci.) A nőképző-egylet f. hó 9-én d. e. 10 órakor tartá rendes évi közgyűlését. Tárgyai: az igazgató-választmány évi jelentése, a pénztárnak számadása, egy alelnök választása és az igazgató-választmány ujjá alakitása volt. A gyűlésre Török Pál és Székács József superintendens urak is kaptak meghívót, de csak főt. Török Pál ur volt jelen. Elnök : Yeres Pálné úrhölgy szép megnyitó beszédet mondott, buzdítván a hölgyeket további kitartásra. Újból számos alapító és rendes tag lett bejelentve részint, alelnök gr. Teleki Sándorné úrhölgy által, részint a választmány által. A gyűlés fél két órakor feloszlott. * Román népbahona. A „Magyar Polgár" írja: F.-Szállás községben, nem messze Hátszegtől történt a napokban következő eset: Néhány héttel ezelőtt kiütvén a környékén a marhavész, a parasztok elhitették egymással, hogy az a temetőkből ered. Ennek következtében megegyeztek abban, hogy valamennyi holt testet kiássák, azoknak fejeit lemetszik, s arczczal a föld felé fordítva ismét betemetik. A határozat végre is hajtatott, s midőn egy környékbeli tisztes család a temetőbe ment, hogy egyik, kevéssel előbb meghalt tagjának sir ját virágokkal díszítse föl, a parasztok épen a megboldogult hullája megcsonkításával foglalkoztak. Elképzelhetni, minő kinos érzelmeket ébreszthetett föl a szegény családtagokban e borzasztó látvány szemlélése! A hatósághoz tett jelentés folytán kihallgatattván az illetők, bebizonyult, hogy a borzasztó tett elkövetésében maga a falusi lelkész, sőt a nép ösztönzésére a biró is részt vett. * Bakó Károly Erdélyben a visai népiskolának ezer s a buzainak viszont 1000 forintott adományozott. * Madaras} László igen becses és szépen rendezett érem-gyűjteményt ajándékozott a kecskeméti reform, főiskolának. tárca.. A középtanodai oktatásról és a középtanodákhoz kapcsolható szakiskolákról szóló törvényjavaslat indokolása. (Vége.) 41. §. A lyceumi tanfolyam első évében csupán az általános tudományos műveltségre szükséges tárgyak taníttatnak. A második és harmadik évben azonban bizonyes mérvű szaktanitás hozatik be annyiban, amennyiben az orvosi, jogi, tanári, s.a. t. tanpályákra készülők az általános műveltségre tartozó tantárgyaknak közösen tanulása mellett, külön-külön részint nagyobb terjedelemben, részint egész különlegesen tanulják a saját tanpályájukhoz szükséges tudományokat. A szaktanitásnak csak a két utolsó évben alkalmazása folytán nem oly felette korán kell a tanulóknak pályát választaniok, mert eddig választaniok kellett véglegesen a 8-ik középtanodai év bevégezte után, javaslatom szerint pedig az előkészülésre nézve keilend választaniok a 7-ik év bevégezte után. Ha pedig valaki az egész lyceumi tanfolyam végén határozná magát más pályára (p. o a jogi helyett az orvosi pályára) ez esetben sem járna az átmenet nagy