Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-03 / 1. szám

I. Fejezet. A t a n i t á s kötelezettsége és szabadsága. 1. §. Minden szülő vagy gyám, ideértve azokat is, kiknek házában gyermekek mint mestertanitványok vagy háziszolgák tartatnak, kötelesek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat (ha nevelésükről a háznál vagy magántanintézetben nem gondoskodtak) nyilvános iskolába járatni, életidejök 6-ik évének betöltésétől egész a 12 ik, illetőleg 15-ik év betöltéseig. 2. §. Azonban a testileg vagy szellemileg gyenge gyermekeket, a tiszti orvos bizonyítására, az iskolai szék (117. §.) rövidebb vagy hosszabb időre fölmentheti az iskolába járás kötelessége alól. 3. §. Ragályos bajban, vagy elmebetegségben szenvedők, avagy tanithatlan tompa elméjűek kizárandók a nyilvános intézetekből. •1. §. Ha a szülő (gyám vagy gazda) a tankötelezett növendéket az iskolától visszatartja, ebbeli kötelességének teljesítésére komolyan figyelmeztetendő. Es ha az e célra szolgálható erkölcsi eszközök felhasználása sikertelennek bizonyulna be s a tankötelezett növendék az iskolától továbbra is viszszatartatnék: a kötelességét ekként teljesitni nem akaró szülő (gyám vagy gazda) első izben 50 krra, második izben 1 frtra, harmadik izben 2 frtra, negyedik izben 4 frtra büntettessék az iskolai pénztár javára. Sőt ha még ezen négyszeri büntetés sem térítené a szülőt (gazdát vagy gyámot) kötelességének teljesítésére : akkor az illető iskolai szék erről a felsőbb iskolai hatóságnál jelentést tesz, mely aztán az iskolától viszszatartott tanköteles gyermek számára a községi hatóságnál külön gyám rendelését is szorgalmazhatja. 5. §. A mulasztást igazoló esetek a közoktatási miniszter által kiadandó rendeletben állapittatnak meg. 6. §. A szülőknek és gyámoknak szabadságukban áll gyermekeiket háznál vagy bármely vallású magán- és nyilvános intézetekben, agyszintén más helységben lévő tanintézetbon neveltetni. Erről azonban a szülök vagy gyámok a helybeli iskolai széknek bélyegmentes bizonyítványt tartoznak előmutatni; valamint az illető iskolai hatóságok is kötelesek ügyelni, hogy az ily gyermekek legalább is oly oktatásban részesüljenek, minőt a törvény szerént berendezett nyilvános elemi népiskolában nyerhetnének, és a kötelezett évek tartamáig taníttassanak. 7. §. *A háznál tanult növendékek kötelesek évenként vizsgát tenni le valamely megfelelő nyilvános tanintézet illető tanítói előtt. SI. Fejeztí. A népoktatási tanintézetek k ö r e é s á 11 i thatás a. 8. §. Népoktatási tanitézeíek: az elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák és tanitóképezdék. 9. §. A népoktatási tanintézetek vagy nyilvános vagy magániskolák. 10. §. Népoktatási nyilvános tanintézeteket a törvény által megszabott módon állithatnak és fenntarthatnak a hazában létező hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek és az állam. KB. Fejezet. A hitfelekezetek által felállított népoktatási tanintézetek. 11. §. A hitfelekezetek mindazon községekben, hol liiveik laknak, saját erejükből tarthatnak fenn és állíthatnak föl nyilvános népoktatási tanintézeteket; az ily tanintézetek felállítására és fenntartására hiveik anyagi hozzájárulását a saját képviselőtök által meghatározandó módon és arányban, a mint eddig szokásban volt, ezentúl is igénybe vehetik ; azon intézetekben a tanítókat és tanárokat maguk választhatják, azoknak fizetését maguk határozhatják meg s a tanítási rendszer és módszer iránt is, tekintetbe véve a 45. §. rendelkezését, intézkedhetnek, a következő feltételek alatt: 1.. hogy iskolai épületeik épitéséro és átalakítására nézve a jelen törvény 27. és 28. szakaszai rendeleteinek eleget tegyenek; 2., hogy e törvény 29. és 34., továbbá a 133. és 141. szakaszait, melyek a fi- és leánytanulók elkülönzéséről, az egy tanító által tanítandó gyermekek számáról, a tanító képességéről és másnemű foglalkozásáról szólnak, szintén szem előtt tartsák; 3., hogy népiskoláikban a tantárgyak legalább is a következők legyenek: a) hit- és erkölcstan; b) olvasás és írás; c) fejbeli és jegyekkel való számolás, és a hazai mértékek ismerete; d) nyelvían ; e) természettan és természetrajz elemei, figyelőmmel az életmódra és vidékre, melyhez a gyermekek nagyobb részének szülői tartoznak; f) hazai földleírás és történet; g) gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és különösen a kertészet köréből; h) a polgári jogok és kötelességek rövid ismertetése; i) ének; k) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatra; 4., hogy az iskola táblákkal, a mennyire lehet, földgömbökkel, térképekkel, természetrajzi ábrákkal s általában a legszükségesebb taneszközökkel fel legyen szerelve; 5., hogy az iskolákban a szorgalomidő faluhelyen éven át legalább nyolc, városban legalább kilenc hónap legyen. 12. §. A hitfelekezetek által fentartott vagy állítandó felsőbb népiskolai és polgári iskolákban a jelen törvény azon szakaszain kívül, a melyek a fiu- és leánytanulók el'vülönzéséről (29. és 63. §.) s az egy tanító által tanítható növendékek (34. §.) szólanak, a felső népiskola és polgári iskola tanfolyamai évszámát (61, 68. §.) és tantárgyát (64,74. §.) szabályozó rendeletek is megtartandók. 13. §, Minden hitfelekezet állithat fel és tarthat fenn canítóképezdéket is azon feltétel alatt, hogy o képezdék a növendékek gyakorlati kiképzése végett gyakorló iskolával legyenek összekötve, hogy azokban legalább azon tudományok, és legalább azon terjedelemben tanittassanak, a melyeknek és a minő terjedelemben tanítása az állami képezdélcre ezen törvényben el van rendelve (88. §.), hogy bennök évenkint nyilvános vizsgák tartassanak, azok