Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-12-05 / 49. szám
tanitói szóljanak Magyarország népképviselőihez ! — Azonban, hogy ezt tehessük, előbb mást kell tennünk, előbb egyesülnünk kell. Szerény véleményem szerint mindenekelőtt egy országos tanitói gyűlés hirdetése, tartása szükséges; melybe minden magyarországi tanitó-egyletek, nyelvre, vallásra való tekintet nélkül meghivandók lennének ; és ez egyetemes gyűlésnek tenni feladatává többek közt, — nem emlékiratnak, de egy országos tanitói kérvénynek megállapítását, s az országgyűléshez beterjesztését. — Hogy pedig ily országos tanitói gyűlés egybe hivathassék, tartathassák, legelső teendő volna a magyarországi tanitó-egyletek közöl egyet, — és pedig a „bánsági tanitó-egyletet" — mint amely immár az első lépést a kezdeményezésre , szózatának kibocsátásával megtette, — minden magyarországi tanitó-egyleteknek felhivni, illetőleg megbízni, hogy egy a jövő 1870-ik év nyarán Pesten tartandó országos tanitói gyűlést hirdessen, és hívjon össze ; s ilyenbe való részvételre minden magyarországi tanitó-egyletet, illetőleg minden magyarországi tanitót kérjen, szólítson fel. — Azt hiszem, ily felhívás pusztában hangzó szó nem lenne, s megtartatnék Magyarországon az első országos tanitói gyűlés. Felesleges volna mutogatni egy ily egyetemes tanitói gyűlés-tartásnak szükségét, cél- és időszerűségét; mert nem számítva az országgyűléshez benyújtandó, s a néptanitók jelen, s jövőbeni anyagi jobb helyzetének javíttatását tárgyazó kérvény fontosságát: — vájjon a sok közérdekű, — s különösen a népiskolai törvénynél fogva Magyarország minden néptanítóit egyformán és közösen illető fontos tanügyi kérdések feletti tanácskozhatás ; s mindezekre nézve közmegállapodásra, öszhangzatra juthatás; — s ami legfőbb, a magyarhoni tanítóknak ez klő szerint két táborra való (községi és felekezeti) oszlását, hogy ne mondjuk ellenségeskedését megszüntethető, s egy erős táborba leendő gyűjtését eredményező cél; ez által közvetve a nevelés-iskolaügynek egyesitett erővel előbbre és előbbre vihetése; — végezetre a mívelt külföld példája, hol országos tanitói gyűlések minden évben tartatnak, — avagy nem sürgetőleg kívánják, követelik e az országos tanitói gyűlés összehívását, s ilyennek évről évre leendő tartását. Fel azért egyesülésre magyarországi minden tanitóegyletek ! közakarattal pártfogoljuk a bánsági tanitóegylet nemes kezdeményezését; fontos indítványát egy szívvel, lélekkel tegyük magunkévá ! Egy tanitó-egyleti elnök. KÜLFÖLDI EGYHÁZ és ISKOLA. — Stuttgartban (miként a Zeitschrift ftir Volkserziehung und Fortbildung cimii lap 115-ik számában áll) a népnevelő és nők sorsát javitó egyesület választmánya elhatározta a mi Brunswick Terézünk emlékének egy illetékes föliratú emlékkő állítását; miután kimondatott, hogy „a nemes lelkű magyarok fáradozása a Brunswick szobor állításával igen örvendetes jelenség a magyarok közmiveltségéről külföldön még mindig létező némely vakság fölvilágositására." — Mi pedig a stuttgarti határozatban a magyar alapnevelésügy körüli törekvéseknek bátorítását véljük szemlélhetni. — Bécsből irják az „A u g s b. alig. Z e i t u ii g-n a k: A Rómából ide érkező tudósítások mind arra mutatnak, hogy azon „emelkedett" hangulat helyébe, melylyel a curia a zsinat eredményei elébe nézett, ma teljes zavar állott be és már is komolyan gondolnak a lehető rendes visszavonulásra. A püspökség egy részének tiszteletteljes, de azért nem kevésbé nyomatékos intő szava, a másik résznek nem kevésbé intő hallgatása, s végre a kormányoknak gyanakodva figyelő magatartása nem tévesztették el hatásokat, s ámbár a curia, ha a szavazatokat egyszerűn összeadni, s nem mérlegelni akarná, nagy sereg oly vakon engedelmeskedőkről rendelkezik, kik készek vele tüskén bokron keresztül menni, mégis ugy látszik, nem vesztette el egészen meggondolását, s különösen a pápa csalhatatlanságának dogmája aligha nem fog mindjárt eleintén oly módon körüliratni, hogy azon aggodalom, miszerint az egyház a modern állammal és a modern világnéziettel homlok egyenesti ellentétbe juttatnék, elhárítottnak látszik; de tán könnyű is lesz a discussio folyama alatt az egész themát elmellőzni. Hírlik, hogy ez irányban már nem csak kitűnőbb egyes egyház fődhez, hanem egyes kormányokhoz is felvilágosító, megnyugtató közlések tétettek. * A szászországi kormány nov. 27-én törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, melynek célja a keresztyének és nem keresztyének közötti házassági akadályt megszüntetni és a vallásszabadságot annyira kiterjeszteni, hogy senki ne legyen kénytelen valamely vallásfelekezethez tartozni. * A bajorországi választások az ultramontán párt előnyére ütöttek ki, minek következtében a Hohenlohe minisztérium beadta lemondását. Ultramontán minisztériumot is rég nem látott a világ, s alkalmasint mások elrettentő példájára látogatta meg vele az isteni gondviselés a kis Bajorországot. — A római curia részéről a püspöki kar egyes kiválóbb tagjaihoz egy körlevél intéztetett, melyben annak lehetlensége mutattatik ki, hogy a curia a pápa csalhatatlanságáról szóló dogmát ne terjessze a zsinat elé. A curia ebben azon hitét fejezi ki, hogy az egyházat ezzel ismét oly dogmával fogja gazdagitni, mely az egyház egységének és erősségének ujabb zálogát fogja szolgáltatni. És egyúttal kijelenti azt is, hogy nincs szándéka az egyházban a többség uralmának elvét léptetni életbe. Ezzel kapcsolatban azonban azt is kijelenti e körlevél, hogy a curia azon pillanatban vissza fogja vonni e dogmát, mihelyt az komoly ellenzésre találna. (Sz—k.)