Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-11-14 / 46. szám

ki törvényekben ki lévén mondva, nem látja szükségét annak, hogy újra kimondassanak, hanem igenis annak, hogy a ministerium minélelőbb tüzetes javaslat benyújtására utasittassék. Ezért pártolja a közp. bizottság eljárását, mint a melyet correctebbnek talál. Henszlmann Imre egy esetet bocsát előre, hogy Bécsben egy mohamedán alattvaló két hét alatt polgári házasságra lépett egy kath. nővel s ebből következteti, hogy a lajthántúliak, kiknek csak octroyált törvényeik vannak, előbbre vannak mint mi. Azután elemezi, hogy miért nem fogadhatja el a közp. bizottság ajánlatát. Felhozza Shakespeare szavát, hogyBrutus becsületes ember, Brutus tiszteletreméltó ember, hanem azért mégis elodázzuk a kérdést. Azt hiszi, hogy csak akarni kell, menjenek ők Mohamed hegyéhez. Kállay Ödön: nem pártolja Tiszát, mert ő nagy elveket mondott ki, melyek csak akkor használhatók, ha részletezetnek ; Irányi javaslatából pedig a mi hiányzik, azt a részletes tárgyalás alkalmából ki lehet pótolni. Szontagh Pál válaszol az oktatásügyi ministernek arra nézve, hogy a minister nem szereti hacsak bizonyos alapelvek mondatnak ki, mert azokat nehéz végrehajtani. Felhozza, hogy Tisza K. t. javaslatához szükség elfogadni az általa beterjesztett határozati javaslatot is, mert az ebben jelzett bemutatandó törvények irják körül a végrehajtási módozatokat. Továbbá azt mondta a minister ur, hogy ha képes volna feltenni a uuuwovgujj, íj-vjjj uiuuuotw! uiuuuuiiMui xvivainici mellőzni Tisza javaslatát, akkor maga is pártolná azt. Eötvös József b. : Azt mondtam, hogy meggyőződésem szerint senki komolyan nem teszi fel a házról, — nem azt, hogy én nem teszem fel; ez magától értetődik. Szontagh Pál: kijelenti, hogy egész komolyan felteszi, és gyanúsítja és vádolja a többséget azzal s erre nézve kész is felhozni argumentumot. Fölemlíti, hogy a 9. osztályban az mondatott, hogy annak eszközlése ezen ülésszak alatt teljesen lehetetlen; sőt ugyanez kijelentette volna, hogy az az egész törvényhozási epocha alatt lehetetlen. (Nagy zaj.) Pártolja Tisza Kálmánt. Krajcsik János: kéri a házat, hogy a t. javaslatot részletes tárgyalás alapjául el ne fogadja, Tisza László: Hoffmann képviselőnek felel s ellenmondást lát abban, hogy Irányi t. javaslatának alapelveit pártolja, de egyszersmind pártolja a közp. bizottság véleményét is, mert ez utóbbiban nincs szó a zárhatáridőről, polgári házasságról s szentszékek eltörléséről; pártolja Tisza Kálmánt. Ivánka Imre: szeretne oly időt elérni, hogy valláskérdés felett vitatkozni se kellene; de azt hiszi, hogy ezt a Krajcsik által kitűzött uton elérni nem lehet, kit aztán cáfol is. Felel aztán Hoffman Pálnak is, kitől azt várta, hogy még Tisza Kálmán javaslatán is túl fog menni indítványával. Csatlakozik Tisza Kálmánhoz. Csiky Sándor Irányi Dániel javaslatához csatlakozik. Simonyi Ernő: Különösnek találja, hogy mindenki, ki e házban eddig felszólalt, helyeselte a szőnyegen levő törvényjavaslatban foglaltakat, de épen azért, mert helyeselte, legnagyobb része mégis azt mondta, hogy el nem fogadható. Megvallja, hogy valamennyi szónokok közt egyenes okát annak, hogy miért nem nyilatkoznak a t. javaslat mellett, csak Krajcsik képv. mondta meg, hogy az egyenlőség nagy szó, s hogy ő azt ugy értelmezi, hogy egyenlőség lépjen ugyan életbe, de a kath. vallás jogaiból és kötelességeiből semmit ne veszítsen. Ő a ház előtt fekvő t. javaslatot igen nagy horderejűnek és fontosnak tartja, s a vallásszabadságnak a törvényhozás általi kimondását csak ugy érti, hogy a törvényhozás kimondja, miszerint az államnak semmi köze, semmi beavatkozása a vallásba, s a vallásnak semmi köze, semmi beavatkozása az állam dolgaiba. (Ugy van ! balról.) A vallás szabályozása a köztörvényeknek hatáskörébe tortozik. Azon vallás, mely a köztörvényekbe ütközik, tűrhető nem lehet; ellenben arra nézve, mely a köztörvényekbe nem ütközik, nem látja át micsoda tutelaris jogokat és micsoda beavatkozást gyakoroljon az állam, a státus. Fölemlíti azon momentumokat, melyekben a vallás érintkezésbe jön az élettel, s melyekre nézve az államnak ki kell mondania, hogy azokhoz semmi köze sincs; igy hogy micsoda szertartás szerint vezettetik be a ervermek A7. ÓW*--, auvt, uv^y melyik vallást választották számára szülei; továbbá, hogy a házas felek melyik vallás szertartásai szerint kívánják a házasságot megkötni. Hogy a szentszékek még most is fentartatnak, s hogy azok miképeni helyettesítése nincs kifejtve azon javaslatban, mely a ház előtt van, az nem ezen javaslatnak hibája; az nézete szerint a perrendtartás dolga, mert a perrendtartás határozza meg, hogy mely bíróság előtt mely perek indíthatók meg. Tagadja hogy a javaslat tökéletlen s tárgyalás alá nem vehető, s a közvéleményre bizza, hogy ítéljen azon indokok felett, melyeknél fogva ezen törvényjavaslat elvettetni kívántatik ; Tisza K. határozati és törvényjavaslatára szavaz. El nők: Mielőtt a tanácskozást bezárná, kérdi vájjon Tisza K. elleninditvány cime alatt benyújtott t. javaslata a házszabályok 126 §-a értelmében tárgyalható volt-e a jelen ülés alatt vagy nem ? (Felkiáltások : Nem !) Ugy hiszi, hogy a 102. §. értelmében ez indítvány még azon esetben is, ha elhatározza a ház, hogy tárgyalni kívánja, először az osztályokhoz utasítandó, s csak ha onnan bejött, vehető tárgyalás alá. Tisza Kálmán ugy hiszi, hogy a háznak kétségtelen joga van az indítvány tárgyalását a mai napra kitűzni Tiltakozik azon magyarázat ellen, hogy az elleninditványt, mikor az indítvány napirenden van, ne lehessen tárgyalni. Elnök: Én a szabályok ezen értelmezésére csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy igaza van a képv. urnák, hogy az elleninditvány az inditványnyal együtt