Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-03 / 1. szám

I S lí 0 L A 0 r, Y. F EI; H f V A S népoktatási központi kör alakítására. Alig van korunkban egyesek, söt a nemzetek mozgalmaiban feltűnőbb jelenség, mint a jólét utáni törekvés. E törekvést azonban, mind az egyesek, mind a népek életében csak ott koronázza biztos siker, hol a szorgalmas munkát, az ahhoz szükséges ismeretekbeli jártasság vezérli. A munkálkodásbeli ügyesség és az ahhoz szükséges ismeretekbeli jártasság által, egyesek ugy, mint nemzetek, ma már csak szerezhetik meg a kivánt jólétet, ha előhaladásukban más népekkel versenyre kelhetnek. Népünkben is megvan a jólétre törekvés; nem hiányzik a munkásságra való hajlam s az év némely szakában a munkának majdnem erőt meghaladó teljesitése: de átalában hiányzik a különféle hasznos, kevesebb erőt mint ügyességet igénylő foglalatosságok ismerete, s ezeknek az évszakok szerinti helyes és egyenletes felosztása; s különösen hiányzik e munkák sikerét biztositó ismeretek tudása : s ezek az okai, hogy népünk, a kivánt jólétre szert nem tehet s abban is a mivel foglalkozik más népekkel a vorsenyt kiállani nem képes, más szókkal: ezekben áll elmaradása. Ezen elmaradásból származó hátrányok azonban nem egyedül magára a népre, hanem mindnyájunkra, az egész nemzetre, hárulnak, s hogy e bajoknak eleje vétessék s e haza felvirágozásnak indulhasson, ez állapot megváltoztatásán a nemzet értelmiségének egész erővel kell törekedni s népünket a jólét elérhetésére vezérlő különféle foglalkozásokra, azoknak idő szerinti helyes felosztására s mindenekfelett az azokhoz szükséges ismeretekre, mielébb meg kell tanítanunk. E cél elérésére kellő szolgálatot tesznek ugyan az iskolák is, de mivel ezek egyedül az ifjabb nemzedéket fogadhatják magokba s hatásuk csak hosszab idő múlva vehető észre; fennállásuk és működésük mellett, még a rendezettebb iskolákkal biró államokban is, fenmarad az ott szerzett ismereteknek ismétlési szüksége, vagy az azokkal nem biró felnőttek oktatásának feladata. Hazánkban, hol eddigelé a népiskolai oktatásnak kivánt sikere hiányzik, e szükség kétszeresen megvan s ama feladat megoldását, mind a népjóléte megszerezhetésének okáért, mind erkölcsi és politikai tekintetekből sokszorozott erővel meg kell kezdenünk. Fel kell világositanunk a népet elmaradottságáról s ez öntudatra ébresztés utánéreztetnünk kell vele a tanulás szükségét; a szükségeit legközelebbről fedezhetők megtanításának sikerével fel kell fokoznunk tudvágyát s ez által elébb elébb törekvésre kell buzdítanunk. E nagy feladat megoldását mind az iskolából kikerültek, mind a rendes oktatásban nem részesültekre nézve egyedül társulati uton eszközölhetvén, hazánkat oly bensőleg érdeklő e fontos ügyet, hazafiúi melegséggel ajánljuk a nemzet minden egyes tagjának méltó figyelmébe, buzgó pártfogásába s egyszersmind felhívunk minden egyes honfit és honleányt, hogy egyesüljön velünk e nagy és magasztos feladat megoldására. Alkossunk népoktatási köröket mindenütt e hazában, minden egyes községben, melyeknek feladata legyen hazánk foldmiveléssel, iparral és kereskedéssel foglalkozó ugy az iskolából kilépett, mint oktatásban nem részesült lakóinak mivelödését eszközölni! Alkossunk népoktatási kört mi itt különösen fővárosunkban, mely a haza minden vidékén hasonló köröket hozván létre, azoknak éltető és fentartó erőt adó központjává lehessen ! De mivel e célt nagy részben anyagi eszközökkel lebet elérni, szükséges, hogy a központi népoktatási körben minél tömegesebben, ha lehet mindnyájan vegyünk részt és némi pénzbeli évi járulék fizetésére kötelezzük magunkat. A tömeges egyesülés által, habár e kör egyes tagjai évenkint filléreket áldoznak is ez ügy előmozditására, nagy feladatunk megoldására képesekké leszünk. A központi népoktatási körbe ennélfogva bármely csekély évi járulék fizetése mellett beléphet mindenki, mind e mellett óhajtjuk és kérjük, hogy mindazok, kik csak tehetik, évenkint legalább egy forint, azok pedig, kiket isten jobb móddal áldott meg, még többnek fizetésére is kötelezzék magokat. Ugyanezért aláírási ivünkön négy rovatot nyitunk : Az elsőt oly tcigok számára, kik egyszer mindenkorra mint alapító tagok, valamely nagyobb összeget kívánnak letenni, vagy annak kamatai fizetésére kötelezik magukat. A másodikat olyanoknak, kik egy forint évi járuléknál többet óhajtanak fizetni. A harmadikat azoknak, kik egy forint évi járulékot adnak. A negyediket az egy forintnál kevesebbet, azaz bármely csekélységet fizetők számára. Miként vélnők mi a központi és a vidéki népoktatási körök működését megindítani, munkásságát kifejteni, sikerét biztosítani, azt ide mellékelt alapszabályzati tervjavaslatunkban kívánjuk feltüntetni. Ha felhívásunkat azon óhajtott siker koronázza, hogy kibocsátott aláírási iveinken a népoktatási körök tagjáivá számosan jegyzik fel magukat, a tagokat azonnal közgyűlésre egybehívjuk, hogy a társulat működését megkezdhessük. Kelt közértekezleti közgyűlésünkből, Pesten november hó 22-ik napján 1868. Sotiissich Pál. Gönczy Pál, felkért ideiglenes elnök. ideiglenes jogyzö. A népoktatási körök alapszabályának tervjavaslata. 1. A magyar haza központján és vidékein „népoktatási kör" cím alatt, társulatok alakulnak. 2. E társulatoknak célja: hazánk földniiveléssel, iparral, és kereskedéssel foglalkozó lakóinak mivelödését eszközölni.