Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-10-24 / 43. szám

egyenlőséget hirdeti és sürgeti, behunyt szemmel nézzük azon ferde viszonyokat, miként a kath. egyház papjai, kiknek itt-ott csak egy pár hivei vannak, gazdagon fizettetnek, holott az ev. papok mint családos apák sze­gény helyzetökben az államtól egy fillért sem kapnak, de jotékony állami és iskolai célokra valahányszor alka­lom nyílik, csak ugy adakoznak mint mások és a nép­nevelés érdekében csak ugy fáradoznak, mint más egy­ház papjai. Hogy ne látszassék „qui tacet consentire videtur", mintha oly szerencsés anyagi helyzetben volnánk, hogy az állam segélyére nem szorulnánk, vagy azt el nem fogadnók, kijelentjük hogy mi is magunkért és azon arányban azt követeljük, amit a kath. papság századok óta az államtól élvezni szerencsés. Tudjuk, hogy a r. kath. egyházi javak legnagyobb része nem egyesektől származó alapítványok, hanem az államtól eredő funda­tiók, melyekhez tehát nekünk is jogunk és igényünk van. Azon igazságos követelést nemcsak a prot. pap­ság, hanem a prot. hívek egyeteme is sürgeti, mert nem látja méltányosnak hogy csupán ő fizesse papjait, tanítóit és tartsa fenn magasb iskoláit, és a r. kath. hivek ne járuljanak papjaik és tanítóik fizetéséhez. Az a szembe szökő régi praerogativum a kath. híveknél, hogy ők ál­táljában egyházi és iskolai célokra vajmi keveset vagy épen semmit sem adakoznak, mig a protestánsok kettős megadóztatás alá esnek, sőt azonkívül még kath. egyházi célokra is sok helyütt mint patronusok kénytelenek adakozni. Mi megnyugszunk és készek leszünk minden állami segélytől és igénytől az ország érdekében elállani, ha a kath. hivek egyeteme püspökjeit, papjait és tanítóit a protestánsok példájára szintén fizetni fogja. Mig az pedig meg nem történik, mig a kath. hivek e tekintetben is kivételt és kiváltságos osztályt képeznek, addig mi hí­veink egyetemével az államsegélyre tartott igényeink­ről le nem mondhatunk, sőt azt mintlen törvényes erköl­csi eszközök felhasználásával mindig és mindenkor sür­getni fogjuk. Ezen egynehány ezer forintból álló prot. átalány, mely prot. egyházi szükségletek fedezésére kivan vetve, nem egyéb a sok milliókra menő kath. egyházi javak­hoz képest egy apró morzsánál, mely a dúsgazdag kath. egyház asztaláról lehull. Mig ezen roppant különböző viszony és kiváltságos helyzet a kath. egyházban a prot. egyház ellenében, mig ezen kedvezmény csak egy egy­házat mindennel gazdagon ellátni, a többire pedig nem gondolni, fenáll, mig a püspökök, papok és tanítók fize­tései és az egyház szükségletei valláskülönbség nélkül egyformán nem lesznek rendezve mint más jól rendezett európai államokban, addig a prot. hivek nem lesznek kielégítve, keblökben az elégtiletlenség magva el nem fojtható. Ha a vallásügyek minden tekintetben az egyenlőség és viszonosság alapján törvényesen nem fognak rendez­etni, azt fogják velünk éreztetni, hogy mi ezentúl is az államnak csak mostoha gyermekei vagyunk , akiknek ugyan a többiekkel egyenlő kötelességeik, de nem egyenlő jogaik vannak. A fenemiitetteken kivül még sokféle sérelmeink vannak u. m. 1. A felsőházban vagy minden felekezet püspökjei üljenek, vagy egy sem. 2. A koronázásnál az egyházi szertartások mellőz­tessenek, mert a juramentum pontificale a protestánsokra nézve sérelmes. 3. Hogy a felsőbb törvényszékeknél csak kath. püs­pökök vannak alkalmazva. 4. A prot. superintendenseket hazai nyelven a püs­pöki cím illeti. 5. A tábori lelkészek aránylagos számmal alkal­maztassanak. Jelenleg van 130 kath. és csak 8 prot. tábori lelkész alkalmazva. 6. A jezsuitákat mint a belbéke zavaróit régibb tör­vények értelmében az országból ki kell utasítani. 7. Az egyházi patronatust, kivált ha azt a prot. családok per abusum gyakorolják, meg kell szüntetni ; ne legyenek továbbá kényszerítve prot. családok kath. templomokat és iskolákat fentartani és kijavítani. 8. Minden kath. lelkész legyen köteles az esküt világi törvényszék előtt ugyanazon törvényes minta sze­rint letenni, mint minden más vallású pap és polgár. 9. A prot. katonát nem szabad kath. egyházi szer­tartásokra p. o. úr napján processiókra kirendelni, vagy nagy pénteken Jézus sírját velők őriztetni. 10. Töröltessék el külön törvénycikkben azon régi törvény, mely tiltja a királynak a kath. vallás elhagyását. 11. A honvédelmi törvény alkotásával a kormány csak a kath. ifjakat, kik októberrel lépnek az iskolába, szem előtt tarthatta. A prot. ifjakra nézve ezen törvény nagy hátrány, mivel ha 1-ső októberrel mint önkéntes kilép, a prot. ifjú egy egész hónapot vészit, mert már 1 szeptemberben kezdődnek a prot. iskolák, holott ha első szeptemberrel be- és kiléphetne akármelyik vallású önkéntes tanuló, nem veszítene semmit. Azon hiszemben, hogy más prot. papok és községek az elősorolt sérelmeket ha kell, magokévá teendik, re­méljük, hogy a m. k. kormány és az országgyűlés az igazság és méltányosság érzelmétől áthatva, cly testü­letet, melynek szent feladata volt és marad a népet felvi­lágosítani, minden jóra oktatni, benne a hazaszeretetet ébreszteni és a törvények iránti engedelmességre buzdí­tani, azon jogos követeléseivel el nem utasitandja. Szepes-Bélán okt. 20-án 1869-ben *) Szalágyi Mihály főesperes, Mikolai János lelkész, Palásdy Gábor lelkész, Weber Samu lelkész. *) Mint testületi nyilatkozatot adtuk minden változtatás nélkül, áníbár némelyik óhajtása már te jesiilt, pl. a felsőbb törvény­székeknél semmiféle püspök sincs már alkalmazva ; némely pontjára pedig észrevételeink volnának. Ezeket nyilt kérdésekiil bocsátjuk közönségünk elé. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents