Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-10-17 / 42. szám
Melyre való szabad magok elhatározását, az eleikbe tett kérdésekre, mély megindultságot, s teljes odaadást tükröző arccal adott feleleteikben készséggel nyilvánítván, a főpásztor isten áldó kegyelmét kérte reájok, hogy a hit, remény, s szeretetben legyenek hívek mind halálig ! Ezek után a jegyzőikar által bizonyítványaik olvastattak föl, mey alatt a nevenkint fölszólittattak, öszszesen 32-en — egyenként fölállva, magokat a keresztyén gyülekezetnek bemutatták. Majd a főpásztor fölhívására a fölavatandó ifjú lelkészek együttesen kiállván, a főjegyző által elmondott esküt a magokra vállalt lelkészi szent hivatalra innepélyesen letették, s erre a „Jövel szentlélek úristen" ismert dicséretnek két versét megható buzgósággal elénekelték. Ekkor következvén be a fölavatás innepélyes mozzanata , ezt megelőzőleg : Körössy István alsózempléni, és Török József gömöri elválasztott, s már esküjöket korábban letett esperesek innepélyes fölavatása hajtatott végre; melynek megtörténtével az ifjú lelkészek a vének kezeinek fejökre tételeivel, s a főpásztor által reájok kért buzgó áldással , összesen és mindnyájan fölavattattak. Mely cselekvény jégrehajtásával a főpásztor által, a gyülekezettel elmondott buzgó s megható végimával s egy pár énekvers áhítatos elzengésével, ezen evangeliumi szent vallásunk szellemével öszhangzó szent innepély befejeztetett. A következett napon, azaz szept. 27-dikén a nagy számmal egybesereglett gyűlési közönség előtt főtiszt. K lí n Bertalan szuperintendens ur, buzgó imájában isten áldó kegyelmét, és gyámolító segedelmét esdvén elkezdendő köztanácskozásunkra, s nagymélt. idősb báró Vay Miklós főgondnok ur ő exellenciája szokott szívélyes szavakban teljes örömét fejezvén ki a közügyeink iránt nagy mérvben mutatkozó közérdekeltség fölött: a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította. A scontró nyomán — mint különben is mindenki által feszült figyelemmel várt legfontosabb ttgy, került föl a sárospataki képezde ügye.*) Az általános vallásos szabadság s egyenjogúság életbe léptetése ügyében, a mult nyári közgyűlés határozata folytán, — egy az országgyűlési képviselőházhoz intézendő kérvény szerkesztésével megbizott választmány, — a megkészített kérvényjavaslatot föl terjesztvén, az általánosságban elfogadtatott, mi külön uton fog, e lapok hasábjain közzététel végett a n. t. szerkesztőséghez beküldetni. A palóci Horváth Mária emlékszobra művészi kiállittatása ügyében, s illetőleg a munkálatnak vezetésével megbizott ifjabb Yay Miklós báió jelenté, hogy a körül belől 6000 ftba kerülő szobormű a jövő évi nyári közgyűlés és főiskolai vizsgák alkalmára teljesen befejezve, s fölállítható lesz, —• véleményezése szerint a főiskola kertjének, — műizlés tekintetében is legalkalma*) Minthogy az e tárgyra vonatkozó határozat lapunk legközelebbi számában már közöltetett, innen tisztelt levelezőnk elnézésével is kihagyhatónak véltük. Szerk. sabbnak ajánlkozó téres helyén, szemben a főiskola uj épületével. A múzsa alakban fölállítandó ércszobor, mint a pataki főiskola második Lorántfi Zsuzsánnájához méltó műemlék, kétségkívül egyik legnevezetesebb műkincse leend Pataknak. Egyházkerületünk egyik veterán világi férfiúnak lelkes indítványára Pásztor Dániel betegeskedése következtében, nyugalomba lépett miskolci tanár 19 évi tanári pályáján szerzett dús érdemei méltánylásáról az egyházkerület által élte folytáig fizetendő 150 fr, évi kegydijjal jutalmaztatott. Nem lehet föltennünk, hogy a miskolci lelkes egyház főgymnaziumának annyi éveken át kitartó eréllyel működött igazgató tanára irányában a méltánylat adójátszintén leróni ne sietne s okunk van reményleni, hogy az egyházkerület által megszavazott ezen kegydijat, a már már babérain nyugvó, s mindnyájunk őszinte részvététől kisért tanár érdemeihez illőbb szerény öszszeggé egészitendi ki. A három napon át tartott gyűlés többi tárgyait nagy részben helyi érdekű egyházi és iskolai ügyek képezték. Gyűlésünket a többiek között maradandó kedves emlékűvé tette egy, a hevesi nőegylet által, a helybeli alapítandó kóroda javára, a gyűlés előestéjén adott táncvigalom, amely a Szűcs József helybeli jegyző és Fodor Pál orvostudór urak rendezése alatt minden kívánalmakat teljesen kielégített. Kedves kötelességünknek ismerjük végül megemlíteni, hogy a harmadévi borzasztó tűzvész után hamvaiból phoenixként felifjult m. keresztesi egyház, a szokatlan népességű nagy gyűlésnek valódi magyar vendégszeretettel ellátásában — mondhatni — önmagát multa felül. Adjon az ég sok ily lelkes, buzgó, és áldozatkész egyházközséget a magyar protestáns egyháznak! ! B. J. KÜLFÖLDI EGYHÁZ és ISKOLA. A Gusztáv-Adolf-egylet 1869. aug. 17. 18 és 19. Bayreiitlibaii, Bajorországban tartott 24-ik nagygyűlése. (Vége.) „Fliedner hittanjelölt Hildenből: „Kedves atyák és testvérek! Isten ügyéért Spanyolországban kérek elnézést ifjúi, még gyakorlatlan beszédemért és hitelt azért, mit most Spanyolország evangelizatiójáról elbeszélhetek. A közelmúlt 3 évben lehetséges volt nekem Ausztriában Pozsonyig és Grácig, Olaszországon át az Etnáig és Spanyolországon át Gibráltárig utaznom, ugy hogy Istennek művével a római egyház e 3 erős várában kissé bővebben megismerkedhettem. E 3 közül Spanyolország tett rám legtartósabb és leginkább bizalmat ébresztő benyomást. Nem áll a németek azon vélekedése, hogy a reformatio, vagyis a vallási mozgalom 84*