Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-10-17 / 42. szám

idejében hatályban volt. A nagy többség egyhangú véle­kedése mégis abban összpontosult, hogy az máskép az 1848: 20 t. c. megalkotása és szentesítése után nem érthető, mint ugy, miszerint a vegyes házasságokból szü­letett gyermekek vallását az 179°/., : t. c. majd a meny­nyiben ez az 1848: 20 t. c. által módosulást szenvedett, ezen módosulás határozza egészen azokig, kik a jelen­ben szabályozó törvény életbelépéséig születtek. Tudva van, hogy a jelen törvényen már ekkorig is ejtettek sérelmek. Igy az, hogy a róm. kath. papság a reversalisokat több helyütt még ma is szedi, a házasu­lok kihirdetését megtagadja, az áttérési szabályzatokat nem tartatja meg. Az inditvány azonban, hogy e tekin­tetben fölírjanak, koraiként elvettetett s a helyett hatá­roztatott, hogy a népnek a törvény magyaráztassék, mert ily zaklatások ellen legjobb orvosság az, ha mindenki is­meri jogait. Az 53. t. c. 19 §-sa ezt mondja: egyik vallásfele­kezetnek tagjai sem kötelezhetők arra, hogy más vallás­felekezetbeliek egyházi szertartásait vagy ünnepeit meg­tartsák. — Ez ellen nyilvános azon sérelem, miszerinfc evang. vallású katonák a róm. kath. pap által hordot^ szentség előtt letérdelni, imádkozni köteleztetnek. Fölirat határoztatott tehát, hogy a katonák vallásszabadsága is tiszteletben tartassék s meggyőződésökkel ellenkező szer­tartásra semmi alkalommal se kényszeríttessenek. A tábori superintendensség szintén sérelmes. Su­perintendens és kinevezés! nem protestáns dolog. Aztán a superintendensi cimmel jogok is járnak, a melyeknek a tábori superintendens részéről igénybe vétele még több bonyodalomra és sérelemre szolgáltat okot. S végre még maga a tábori pap választás gyakorlata is mellettünk szól. — Külön föliratban szorgalmazandó azért, hogy a minapában történt kinevezés megsemmisíttessék s jövőre a tábori lelkészi állomások ismét az egyház tudtával töl­tessenek be. Az 1868 : 38 t. c. mint a mely a népnevelést ha­zánkban is azon színvonalra emeli, melyen az Európa többi müveit államaiban áll, tagadhatatlanul üdvös ugyan, de teljes és tökéletes áldása alig remélhető mégis előbb, mint amikor a vallásfelekezeteknek viszonya egymás és az állam irányában szerencsésen meg lesz oldva. Ezen törvény rendelkezése által valószínűleg több népiskolánkat fogjuk elveszíteni. Ahol azonban lehetséges, erőnk és áldozatkészségünk végső megfeszítésével azon leszünk, hogy egyházunknak megtartsuk azokat. Mig, ha nem lehet, szívesen munkálunk azon, hogy a hiányos, rosz felekezeti iskolák helyett teljesen fölszerelt jó köz­ségi iskolát nyerjünk, mert a népnevelés felekezetünk érdekében és mindenek fölött szivünkön fekszik. — Szük­séges lesz mindazáltal, hogy ha valamely iskolánk köz­ségivé alakuland, ez az egyház egyéb érdekeinek ellen­őrzése végett mindenkor az esperesség előleges tudtával történjék. S ezen okból is már tanácsos, hogy az egyes esperességek iskolai bizottságokat szervezzenek kebelök­ben. Más részről pedig a megyei királyi tanfelügyelők értesitendők, hogy sem lelkészeinkkel, sem tanítóinkkal, de közvetlenül csak espereseink és superintendenseinkkel léphetnek bárminemű hivatalos érintkezésbe. Tanítóink is utasíttatnak, hogy nevezett felügyelőket tisztelettel fo­gadják ugyan, de velők csakis az országos törvény és az egyház érdekeinek határain belől maradjanak. Az tz évben Ácsán készített gymnaziumi tantervre egy kölön bizottságban az illetők megtették módosító észrevételeiket. Az egyetemes gyűlésre ekép került tan­terv az egyházegyetem által elfogadtatván, az a jövő 187°/i iskolai évben gymnaziumainkba bevitetik. Termé­szetes azonban, hogy ezen mi tantervünk, amennyiben a ministerium által az államgymnaziumokban netán életbe léptetendő tantervhez némi tekintetben alkalmazkodnunk tanácsos, annak idején módosulást szenved. Tapasztaltatott, hogy mig mi a róm. kath. iskolába járó feleink vallásbeii oktatásáért nagyon is mérsékelt, néhol semmi dijt sem követelünk, addig a protestáns is­kolába járóróm.kath. ifjaktól vallástanitásért az illető ta­nítók igen is nagy dijt szednek. Minthogy bennünket a minisztérium, bizonyosan téves értesülés folytán, még ot­tan is a dij mérsékelésére szólított e tekintetben, hol mint a besztercebányai gymnaziumban is, épen semmi dij sem követeltetett a vallástanitásért; minthogy a róm. kath. vallástanitók ily gazdálkodása könnyen a törvény azon intézkedésének kijátszására vezetne, mely bármely vallásfelekezetbelinek megengedi a másik felekezet isko­láiba járhatást: határoztatott, hogy a minisztérium meg­kerestessék a végből, miszerint határozná meg a vallás­oktatásért követelhető tandij maximumát. A 20,000 frt. államsegély a négy superintendentia között egyszerűen négy részre osztatott. Aztán még, ne­hogy hallgatása által az ország határán belől vagy kivül féireértessék, a magyarhoni ág. evangélikusok nevében az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvileg protestált a pápá­nak 1868 szept. 13-án kelt s egyetemes egyházi gyűlésre, illetőleg zsinatra szóló meghívója ellen. Török József segédlelkész. Fest 1869. oki. 12-én. Nt. Szerkesztő ur! Három csillagos pesti levele­zője ugy látszik, hogy némelykor csak ugy gondolomra faragja leveleit s benne minden alap nélkül sérteget és bánt. — Igy legközelebb okt. 6-ikáról kelt pesti levelé­ben, becses lapja 1298-ik lapján ezeket mondja a töb­biek között: „Tegnapelőtt nyilt meg az iskolai év a ref. gym­nasiumban teljes innepélytelyen innepélyességgel." — Ezután elmondja, hogy ő menynyire becsüli a kalvinista puritanismust, de azért kedvesen gondol vissza a megnyitási és bezárási innepélyekre abban a vaskalapos collegiomban, amelyben ő tanult. Elmondja, hogy nekik is felolvasták a törvényt, melyben gyakran előfordult a 84

Next

/
Thumbnails
Contents