Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-10-17 / 42. szám

lentése, melyben előadja a „Magyar Újság" folyó évi aug. 25-ki 193. számában jogi tanszékünk helyreállítását tárgyazólag egy cikk jelent meg, mely mellékelt cikknek átolvasása után lehetlen volt meg nem győződnie azon ellenséges indulatról, a melylyel a cikkíró iskoláink iránt viseltetik, s azon ártani törekvésről, mely az egész cikk­nek ugy szellemén mint sorain elömlik; ugyanazért a szükséges lépéseknek, iskolánk és pártfogóságunk érdeké­ben haladék nélkül megtételét elutasithatlan kötelessé­géül ismerte, és pedig annyival inkább, mert a körül­mények egybeállítása után teljes oka volt azon feltevésre, hogy a cikk a tanári kar körében vette származását. Ennek nyomán a következő napon t. i. aug. 28-án magához hivatta Marikovszky Gábor tanárt, kihez Szilágyi János, mint ezen ügy érdekéből magához kért helyettes gondnok jelenlétében azon kérdést intézte, hogy „ön irta-e a „Magyar Ujság"-ban megjelent cikket, vagy van-e arról valami tudomása?" Emiitett tanár oda nyilatkozott, hogy azon cikket nem ő irta, s annak írójáról nincs is tudomása, egyszers' mind sajnálatát fejezte ki afelett, hogy ezzel gyanusit­tatik, mire kijelentette gondnok ur, hogy őt e gyanúra azon körülmény jogosította fel, miszerint nevezett tanár a „Magyar Újság" rendes levelezője, s ezért a szerkesz­tőségtől tiszteletpéldányt is kap : e tényeket emiitett tanár nem vonta kétségbe. Miután nevezett tanár ismételve kijelentette, hogy a cikket nem irta, s róla tudomása nincs, fölszólította őt» hogy ezt írásba foglalja, és egyszersmind hozzá tette, hogy neki, mint Yárady Gábornak, közömbös lehet az, a mit Marikovszky Gábor ir, hanem: mint az iskola felü­gyelő gondnokának nem szabad ignorálni azt, miclőn egy anár alaptalan előadásokra, mesterséges elferditésekre fektetett nyílt támadást intéz iskolai pártfogóságunk és tanári karunk ellen, miután azonban a körünkben hango­san nyilvánuló közvélemény szerint a cikk írójául ő tar­tatik, az ezt megcáfoló irott nyilatkozatra nélkülözhetlen szükség van. Emiitett tanár előtte és Szilágyi János tagtársa előtt Ígéretet tőn, hogy az említett nyilatkozatot kiállítja s a következő napon hozzá elküldi. Felügyelő gondnok ur várakozott e nyilatkozatra augusztus 29-én és 30-án, azonban siker nélkül. Ennek következtében augusztus 30-án délután Tóth József isko­lai szolgált elküldötte hozzá — azon üzenettel, hogy „a tudvalevő irást küldje be." Tóth József hon találván nevezett tanárt, ezáltal oda utasíttatott, hogy mondaná gondnok urnák : „miszerint őt nem találta hon, miután az irás nem kész." Más napon, azaz augusztus 31-én ismét elküldötte hozzá nevezett szolgátt, amikor Marikovszky Gábor ta­nár oda nyilatkozott, hogy csak reggelizését végzi s azon­nal elmegy Kardos tanárhoz és ott fogja neki, t. i. Tóth Józsefnek azon irást kézbesíteni. Tóth József a meghagyáshoz képest elment Kardos tanár lakására, s ott Marikovszky Gábor tanár egy fel­ügyelő gondnok úrhoz címzett lepecsételt levelet adott néki át, melyet 2) alatt bemutat. Miután azon levél tartalmából meggyőződött felü­gyelő gondnok ur arról, hogy emiitett tanár teljesen hi­vatalos jellegű felhívása ignorálásával egy keresett és semmi alappal nem biró ürügy alatt az irott nyilat­kozat kiállítása iránt adott Ígérete alól kibúvni törekszik, az napon délután 3 órára magához hivatta őt. Megjelenésekor figyelmeztette, hogy semmi oka nem lehetett s nincs is arra, hogy hozzá augusztus 28-án in­tézett felhívását magán jellegűnek tekinthesse, sőt ellen­kezőleg— legbizonyosabb meggyőződéssel kell bírnia az­iránt, hogy az említett felhívás is hivatalos jéllegii volt s lehetett — egyszers mint emlékezetébe hozza az első al­kalommal mondott szavait, hogy neki, mint Yárady Gá­bornak semmi joga nincs ő hozzá az emiitett cikk végett kérdést intézni, hanem mint gondnok hívta ő fel, s Szi­lágyi János úrra is ugy mutatott, mint aki gondnoki helyettes minőségben van jelen. Ezen előadást Marikovszky Gábor tanár egy szóval sem tagadta, csupán azt jelentette ki, hogy ő azon nyi­latkozatot csak törvényszéki ítélet következtében hajlandó kiállítani — minek folytán: Felügyelő gondnok ur, igyekezett nevezett tanárt tévedéséről felvilágosítani, s felfejtette előtte, hogy jelen nyilatkozatátjugy kell vennie, mint augusztus 28-án előtte mint gondnok előtt általa, mint tanár által hivatalosan tett nyilatkozatának és Ígéretének visszavonását, sót azt is hozzá tette, hogy azon nyilatkozat Írásban kiállításának megtagadását a cikk általa történt írásának megismeré­séül kell tekintenie, egyszersmind pedig innepélyesen és hivatalosan ismételve felhívta őt azon nyilatkozat kiállí­tására, mit azonban ujolag megtagadott, s előbbi kijelen­tése mellett maradt —még akkor is, midőn tudtára adta, hogy kénytelen lesz ezen ügyet a pártfogóságnak felje­lenteni, oda nyilatkozván említett tanár: „nem bánom én, bármi történjék is, de én csak törvényszéki határozat következtében fogom azt teljesíteni." Alig pár nappal ezután a „Magyar Ujság"-ban a szerkesztőség nevében egy nyilatkozat jelent meg, a melyben azon oknál fogva, mert „a kérdéses cikk szer­zőjét nemcsak Szigeten nyomozzák, s akire gyanú van, zaklatják, hanem nevét a szerkesztőségben is tudakoltat­ták, a faggató és nyomozó urak megnevezésével fenye­gettetnek, ha a kutatásaik- és faggatásaikkal fel nem hagynak." A „Magyar Ujság"-nak ide vonatkozó számát .| • alatt, annak kijelentése mellett mutatja be felügyelő gondnok ur, hogy a szerkesztőség emiitett nyilatkozatára e helyütt semmi észrevétele nem lehet magára vonatko­zólag, csupán azt jegyzi meg, hogy az emiitett cikk tár­gyában Marikovszky Gábor tanár kivételével senkivel sem beszélt, senkihez a tárgyban — kívüle — kérdést nem intézett, és az itt helyben történt megnevezett nyomo­zás és zaklatás miatt csak emiitett tanár emelhetett panaszt a szerkesztőségnél.

Next

/
Thumbnails
Contents