Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-10-10 / 41. szám

* P o 1 1 á k ur csakugyan kénytelen volt visszalépni a „Religio" szerkesztésétől. Rég láttuk ezt előre, s meg is mondtuk, nem kellett liozzá jóstehetség, csak a clerus ismerete. Egyszer már nyilvánította, hogy félre vonul, aztán mégis csak maradt, megerősítette állását egy pár hitvallomással. Azután jobban ügyelt tollára, nem bántotta a püspöki udvarok titkait, de a protestánsokat sem. Már pedig az ő gazdáinak nem elég, hogy őket ne bántsa, hanem megkívántatik, hogy minket erősen bántson. Igy hát másnak kellett a tért átengednie. P. ur egy" szer tiltakozott iránta való jó indulatunk ellen, de még sem tehetjük, hogy a végbucsunál még egyszer őszinte elismeréssel ne nyilatkozzunk kitűnő tudományos készültsége és jó szándéka felől. Benne folyvást küzdött a magyar ember és a római pap, shogy az ember életjelt adott keblében, skártba tették a papok. — Ilyen világ van oda át! * A „Zeitstimmen" következő észrevételt közli Bunsentől: „A prot. országokban azon különös ténynyel találkozunk, hogy ott, hol a bibliai tudományok virágoznak, a nép nagyon kevéssé olvassa a bibliát, s mihelyt elhagyja az iskolát és az egyházi oktatást, csaknem idegen könyvnek tekinti. Ott ellenben, hol a biblia még valóban a nép házikönyve, látjuk, hogy a közönség kezdi észrevenni, hogy a bibliát eddig utángondolás nélkül olvasta, Eközben a papság csak az egyház tana bizonyítékának, vagy olyan tárháznak tekinti, melyből kilehet préselni egy textust az erkölcsi vizsgálódás vagy prédikáció alapjául." Nagyon érdekes észrevétel, csak kérdés mennyiben igaz ? Azt hiszszük, ez idő szerint Hollandban virágoznak legnagyobb mértékben a bibliai tudományok. Nemcsak minden pap, de legalább mégegyszer annyi világi az eredeti nyelven olvassa a bibliát és képzett exegeta; s mégis az utolsó utcaseprő is minden szabad idejét a biblia olvasására fordítja. Nem ritkán találkoztunk olyan földmivelőkkel, kiknek nagy jártassága a bibliában zavarba hozott. — Magyarországon az exegetákat egyik kezünkön nehézség nélkül felszámlálhatjuk; s a nép még sem olvassa a bibliát ezzel fordított arányban. Teljesen áll különben az észrevétel Skóciáról, hol a nép még éjjel is a bibliájával alszik, s majdnem bálványozást üz vele; ellenben a bibliai tudományok igen alsó fokon állanak, s a pap csak ugy tekinti a bibliát, mint az észrevételben mondatik, Yagy röviden: mint a magyar prot. pap. * Magyar kir. tudom, egyetemi stat i s t i k a. A lefolyt évben a tanulók száma volt: theologus 75; jogász 1199; orvosnövendék 427; sebészettanuló 124; gyógyszerész 172; bölcsészethallgató 87. összesen 2084, —- E számokból kitűnik, hogy mivelt embereinknek majd háromötöde jogot hallgat, tehát hivatalnoknak készül; ellenben a bölcsészeti karban csak egyhuszonnegyed rész tanul, holott a porosz egyetemek közelebbről közlött statistikája szerint ott ezen facultas hallgatói legszámosabbak. Ha meggondoljuk, hogy a bölcsészeti karban nem csak a philosophia adatik elő, melyet kiskorú népünk talán szép, de fölösleges ékességnek is mondhatna; hanem abban vannak beosztva a természet-tudományok, mathesis, litteratura és történelem is, tehát a valódi humánus miveltséget adó tudományok: ha ezt figyelembe vesszük, egyetemünk statistikája, a poroszokéival összehasonlítva, igen szomorú képet nyújt tudományosságunk felől! * Heckenást Gusztáv kiadásában a következő naptárak jelentek meg az 1870-ik évre. István bácsi naptára 50 kr. Protestáns képes naptár 50 kr. Falusi gazda naptára 80 kr. Lidérc naptár 60 kr. Honvéd naptár 60 kr. Nők naptára 60 kr. Jóbarát nagy képes naptár 1. fl. Magyar családi naptár 60 kr. A magyar nép naptára 25 kr. Kis nemzeti képes naptár 25 kr. Kis gazdák naptára 30 kr. Első magyar katonai naptár 60 kr. Országgyűlési naptár 60 kr. Borászati naptár 80 kr. Balpárti naptár 50 kr. Nevessünk! Uj humoristikus'naptár 40 kr. Népzászló naptára 40 kr. — Előfizetési felhívás Felméri Lajos tanár „Úti levelek Skóciából" cimü munkájára. Felméri Lajos úr — tanulmányok végett — hosszasb időt töltvén e tudosókra és költőkre nézve egyiránt vonzó országban: látott és megfigyelt mindent, mi annak sajátszerűséget kölcsönöz, és arni méltó, hogy mindenhol közismeret tárgya s követendő példa legyen. S a mi fő: leirta azt a közvetlen benyomások frisseségével, élénk változatos nyelven, egyiránt kerülve a felületességet és tudákos szárazságot. Műve tehát ép oly élvezetes, mint tanulságos. Hü képe csaknem egy országnak: a templomtól a pásztor kunyhóig, a természet nagy szépségeinek ép ugy, mint az emberi kéz és elme alkotásainak. Több ismert írótársam, kikkel e kéziratot közlém, jelenték ki véleményüket, hogy az irodalomra és olvasókra nézve veszteség volna, ha e munka meg nem jelennék. Szerzője most — többek felhívására — az előfizetési utat választá, s én, mint e mű ismerője, örömmel fejezem ki azt a nézetemet, hogy mindazok, kik e sok belbecscsel biró úti könyvre előfizetnek, nemcsak oly könyvhöz jutnak, mely kevés áron sok élvezetet és tanulságot nyújt: hanem egyszersmind szolgálatot tesznek irodalmunknak is az által hogy e jeles munka megjelenését pártolásuk által előmozdítják. E meggyőződésben bátor vagyok azt a müveit olvasó közönség — nők és férfiak — méltó részvétébe ajánlani. Kelt Pesten, október 1-én. 1869. Vadnai Károly, A munka diszes képekkel folyó évi decembervégén jelenik meg. Előfizetési ár: 1 frt. 30 kr. — Gyűjtőknek minden nyolc példány után egy tiszteletpéldány járul. Az előfizetési összegek november végéig ily cim alatls küldendők: „Felméri Lajos, akadémia tanár urnák, Sárospatakon".