Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-09-12 / 37. szám

talanság levegőjében lebegett mint Mahomed koporsója, azon kérdés állván elénk, fenntudják-e tartani ez intézetet úgyis sok egyházi teherrel rakott gyülekezeteink felekezeti jellegben, — vagy a kormánynyal szerződve, államképezdévé tegyük. Általános — egyhangú volt a nézet, megtartani felekezeti jelleggel a képezdét. Gyülekezeteinkhez íelhivás intéztetik a képezde fen tartási költségeinek elvállalására. Igazgatóul a nevelésben s z a ktehetségü Király József tanár választatván, mig a többi tanok az eddig dicsérettel működött tanárok által adatnak elő. Hittanárnak tiszt. Raj c s á n y i János lovászpatonai lelkész választatott, kinek szakavatottságához biztos reményt kötünk. Olvastatott a soproni ev. főtanoda igazgatójának, nt. M ti 11 n e r Mátyás urnák érdemleges jelentése hivatott tanintézet állapotáról. Eszerént tanult nevezett intézetünkben a bölcsészeti s theologiai osztálvlyal 433 növendék ; kiosztatott 2053 frt dij pénz a Sopronban tanulók, 215 frt pedig az akadémiákon levő tanulók között, — mig a tápintézeti jótéteményben 181 növendék részesült. A tanuló ifjúság szelleme kitűnő dicsérettel emelhető ki. Fájdalommal vette e jelentésből közgyűlésünk nt. M ü 1 1 n e r Mátyásnak az igazgatói hivatalról való határozott lemondását. Kiséri őt hálás elismerésünk, mert M ü I 1 n e r tapintatossága, tevékeny buzgalma emelte fel iskoláinkat ezen színvonalra, melyen büszkén mutathatjuk be hazai tanintézeteink között. A lelépőt kövesse forró höszönetünk, a helyébe választott uj igazgató nt. P e t r i k Jakab ur fogadja meleg szerencsekiván atunkat. A képezdében tanult 56 növendék a feledhetetlen emlékű Pálfy József vezetése alatt, élelemmel a főtanodai tápintézetben láttatván el. S az a jelenség, hogy ittvégzett ifjaink oly gyors alkalmazást nyernek gyülekezeteinknél, hogy az igazgatóság nem képes kellő mérvben ellátni egyházainkat végzett ifjakkal, azt bizonyítja, miszerint ezen intézetünk tudomány és szellem tekintetében minden várakozásoknak megfelel. Végre főiskolánkra nézve egy örvendetes választást tett a kerület, mennyiben a phisikai tanszékre Bóka Pétert, jeles szakférfiút hivott meg. A kerületi gyámintézeti bizottmány beterjesztett jegyzökönyve szerint, jelezem gyámintézetünk főbb mozzanatait. A szokott három év letelvén, újra alakíttatott a ker. gyámintézeti bizottmány, az eddig működő tagok választatván meg újból. Az egyházmegyék gyámintézeti gyűjteménye tett: szabadrendelkezésre 716 forint; kitűzött célra 172 ftot. Az alapszabályok értelmében a szabadrendelkezés alatti összeg fele a központi pénztárba rendeltetvén, az igy megmaradt összegből következő gyülekezetek segélyeztettek. Harminc forintnyi segélyt nyertek, a soproni tápintézet, a képezde, Antinovác, Rasztovác, Hány, lövői képezde; 15 f or i n t b a n részesittetett-: Bollahida, Tokorcs, Magyarósd, pesti ev. árvaház, Vadosfa, Potyond, Szombathely, Madrid, Fehérvár, Ó-Buda, Pécs ; a központhoz ajánltattak: Magyarósd, Szombathely , Pécs'; a Gusztáv-Adol-fegvlethez : Szombathely , Sárvár, Antinovác , Rastovác , Keszthely, Pécs. Miután pedig több folyamadó egyház kérvényét nem szereli fel kívánt kellékekkel, a gyámintézeti gyűlés újra figyelmezteti egyházainkat mult évi kerületi gyűlésünk azon határozatára, miszerint csak az egyházmegyei gyámintézeti elnökség által aláirt s ajánlott folyamodványok tekintethetnek érvényeseknek. A 400 forintos kegyadományra soproni képezdénket ajánlja a központnál gyámintézeti gyűlésünk. E sorok közlője csak főbb mozzanatok jelzésére szorítkozott, közlés keretén kivül hagyva a gyűlés folytán felmerült számtalan fontos ügyek részletezését, s miután csak a két első napi tanácskozásokban lehetett jelen, a gyűlés utolsó napi tárgyalásairól e lapok tisztelt olvasó közönségének tudósítással nem szolgálhat. Geresd, aug. 28. 1869. Trsztyenszky Gyula, Egy szerény kérdés. Olvasván e lapok folyó évi 35-ik számában a bányakerületi ev. gyámintézet gyűléséről közzétett jelentést, s ezzel kapcsolatban egybebasonlitván a folyamodó és segélyezett gyülekezetek helyzetét és helyviszonyait, őszintén vallom meg, kellemetlen benyomást gyakorolt reám midőn láttam , hogy a segélyezett és a segélyezés végett az e. e. e. gyámintézetnek ajánlt gyülekezetek között a legszegényebb, helyi viszonyainál fogva a legnagyobb figyelemre méltó, adóságai nagyságánál fogva s csekély lélek számát tekintve pedig a leginkább veszélyeztetett,—a váci—egészen elmellőztetett. Mily gondolatok és nézetek keleti e-ztek ezt tapasztalva keblemben, azok tolmácsolásától jelenleg annyival inkább tartózkodom, mert meglehet, hogy a jelentésben a váci gyülekezetnek kitett 11.425 frtból álló adósága, csak sajtóhibának tulajdonitható, s igy az igen tisztelt bizottmány eljárásának megítélésében — akaratom ellenére is — könnyen igaztalan lehetnék. Mit is hogy elkerülhessek, egész tisztelettel hívom fel a t. c. gyámintézeti bizottmányt, legyen szíves nyilatkozni: mi okból mellőztetett el Vác, ugy a segélyezett, mint pedig a szeretet adomány elnyerésére ajánlt gyülekezetek között ? E szerény kérdés tételére indit engem először a váci gyülekezet érdeke , mert amely gyülekezetet saját egyházkerülete nem tart a segélyezésre méltónak, miként tartsa azt egy más, mely előtt annak viszonyai egészen ismeretlenek; de másodszor arra indit engem a gyámintézeti bizottmány iránti tisztelet is, mert az általam felhozottakat olvasva és mérlegelve a bizottmány eljárásáról való jelentést, mások is megütközhettek, s azt különféle szempontból ítélhették meg; s végre teszem e kérdést azért , hogy a jókedvű adakozó lássa, hogy adománya nem a népesebb és módosabb gyülekezetek léhasága, hanem a valóban szűkölködők felemelésére és telkesítésére forditatik. Y.—