Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-08-22 / 34. szám

altatták, liiában igyekeztek közönyössé tenni, mégis ér­deklődik. Nagy baj ez kedves magyarom, nagyon nagy baj; mert a katholicismusnak akkor lesz vége, midőn a népekben vallási szükség kezd ébredezni. Nem a protes­tantismus, nem a Freidenkerei fogja megbuktatni, hanem saját híveinek epekedése istenhez! Az evang. bányakerülct, rendes évi közgyűlését a folyó 1869. évben, auguszt. 11-ik és a következő napjain tartotta meg Pesten. Auguszt. 11-kén, a szentlélek segedelmi.il hivása után, a templomból a gymnasiumi nagyterembe gyülekeztek az érdeklett felek. Kerületi felügyelő, Podmanitzky Frigyes báró ur, lelkes szavakkal nyitotta meg a gyűlést. Mint az egyház küléletének őre inkább, a legközelebb lefolyt év alatt történt eseményeket hangsúlyozta kiválókig. Igy az 1868 : 38, 48. és 53. t. c., amelyek,viszonyainkhoz " mérten, elég korszerűek és igazságosak. Kiváltkép a 38. t. c. az, mely mindennemű felekezetességen föliil áll s alapeszmé­jében a szabadság szellemének megfelel. Minden feleke­zetnek jogot ad ez tanintézetek állítására és föntartására oly módon, ahogy az az egyház szellemével is összeegyez­tethető. Ezenkívül megbecsülhetlen a verseny, mely en­nek folytán a nevelési tanintézetek terén okvetlenül be­következik. Ily versenyt idézett elő a cultusminiszteri gymnasium-lyceumi tantervjavaslat is. Már pedig a pro­testantismus, óletelve levén a haladás, nemcsak, hogy semmit nem tarthat e versenytől, de sőt, amidőn ez a miveltséget, szabadságot, egyenesen érdekeit mozdítja elő. — Mert az ily szellemi tusa vezet célhoz, azért melegen üdvözöljük azt, cs amig a meglevőt fejleszteni, addig a meg nem levőt törvényes uton elérni töreked­jünk, hogy az épületet, melynek alapját apáink megve­ték, isten segedelmével betetőzhessük. Egyházi elnök, Székács József superintenctens ur, kimerítő évi jelentéséből megemlítem, hogy a Gusztáv-Adolf egylet 4633, a magyarhoni egyetemes gyámintézet 1607, az állam részéről, illetőleg 0 Felsége kegyelmessé­géből pedig 4500 frt segélyezésben részesültek ez év folytán bányakerületi egyházaink. Az arány tehát a jövő évben is, amidőn a 20,000 frt államsegély négy egyház­kerületünk között oszlik meg, még mindig ugy fog ál­lani, hogy, ha nem többel, ugyanannyival segélyez ben­nünket ama külországi idegen testület, mint úgynevezett édes anyánk, a haza. Nem egészen csuda aztán, ha egyik vagy másik országos intézkedés ellen, mint az egy cs­perességünk részéről e gyűlésen is nyert határozott hangos kifejezést, bizalmatlansági hangok emelkednek. Mégis vigasztal bennünket az, hogy ha nem kellő mér­tékben eleget, sokat erő jogot nyertünk ama segélynek részünkre történt megszavazása által. — Attól őrizzen meg minket isten, hogy a mi hosszú, sötét századok alatt nem történt, amidőn mégis derülni kezd, mostan valamikép kétségeskedj link. A szőnyegen forgott tárgyak között egyik főfontos­ságu, tagadhatlanul a népoktatásra vonatkozó törvény. Amig örömmel üdvözölné, addig más részről gondoskodik a kerület arról, hogy az, az autonomia megóvása mel­lett, életbeléptettessék. Miért is az esperességeket uta­sítja, hogy, amint ez ideig is jó részben tevék, alíol an­nak szükségét látják, a népnek magyarázzák, és, mert ha mi magunk is teszünk, a hitfelekezet vcszélyezve nincs, a törvény keresztül vitele érdekében minden lehe­tőt megtegyenek. Ha pedig mégis megtörténik, amit megakadályozni szegénységünk folytán nem áll hatal­munkban, hogy egyes iskoláink községivé alakulnak, az átalakulás föltételei szorosan meghatározandók és egy­házunk érdekének ellenőrzése végett az esperességnek bemutatandók. Az ismeretes tábori superintenclensség egyházunkra sérelmesnek találtatott. Superintendenst ugyanis az egy­ház többségének bizodalma választ, tőrvényesen, de soha sem és főleg nem az egyház közösségén kivül álló hata­lom nevez ki. Amennyiben azonban a táborilelkészek kinevezésébe ez ideig be nem folytunk, hogy az ezek fölötti felügyelet egy valamelyikre ruháztassák, abba szólani sem áll szándékunkban ez idő szerint, az ellen mégis óvást teszünk, hogy ez a superintendens nevet, amelylyel a superintendensi jogok is járnak, viselje. Fel­ügyelő lehet az illető, de hogy superintendensi functiókat végezzen, az a közbékével — és amely Magyarországon csak négyevangy. superintendenst ismer,— magával a törvény­nyel is ellenkezik. — Miért a közgyűlés utasitja, egye­temre küldendő követeit, hogy e sérelem orvoslásáról komolyan gondoskodjanak. Határőrvidéki egyházaink és iskoláink is még min­dig a pátens szerint s katonai hatalom által kormányoz­tatnak. Lelkészeink és espereseink a legjobb igyekezet mellett sem képesek ezen hatalommal szemközt illő állá­saikat elfoglalni. Történt ugyan már a minisztériumhoz ez érdemben fölterjesztés, amire körülbelül azt a válasz nyertük, hogy miután a pátens úgyis meg van szün­tetve, vegyük kezünkbe a nyert jogot és intézkedjünk magyar határőrvidéki egyházaink körében autonomice. Minthogy azonban. ezt mi már megkisérlettük s ered­ménytelen, és minthogy nekünk határőrvidéki egyházaink vannak nemcsak a szorosan értett Magyarországon, a minisztérium ujolag megkerestetni határoztatott a végből, hogy a közös hadügyi minisztérium által ő maga hirdet­tesse ki a pátens hatályon kivül lett tételét-és utasitsa e részben az ott állomásozó katonai hatalmat. Ami pe­dig Horvát-, Tót- cs Dalmátországok határőrvidékein eső egyházainkat illeti, ezen országok alkotmányos kormányá­hoz az egyetemes egyház fog ez érdemben folyamodni. A 20.000 frt államsegélyre nézve határoztatott, hogy a kerület, annak azon arányban való kiosztását a kerületek között, amint^ az egyes egyházkerületek a te­herviseléshez járulnak, sürgesse az egyetemes gyűlésen. Az igy nyerendő összeget kezelni a kerület maga fogja, az évenként folyamodó s az esperességek által kiválólag

Next

/
Thumbnails
Contents