Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-08-22 / 34. szám

télietekben, — midőn boldogságunknak egy rendbeli kút­fejei kiapadnak, másokot nyittat. — Erdély mely a szi­geti iskolát a maga szülöttjének tartá, szivei részvéttel nyujtá felé ápoló karjait, pótolván a szigeti egyliáz és nemesség kettőztetett buzgalommal nyújtott áldozattó­teleit. — Változás történt ekkor az iskolai igazgatásban is, mely eddig a megye kormányától vette rendelkezéseit, 1734-beu a máramarosi egyházakkal közösen válasz­tott magának curatort, Darvay Ferencet, — kit 1740-ben szerencsi Ilajnal Gerzon, 1750-be pedig Szegedi Fe­renc váltottak fel, — Ekkor azonban ismét borúnak kellett az intézet fölé vonulni, mert ugy látszik, hogy curátor nélkül maradván, csak a professori corrcctor és Senior igazgatták azt, — legalább ezt látszik bizonyí­tani az, liogy 1759-ben. junius 29-én maguk nevük, s az iskola pecsétje alatt választották maguknak curátornak csebi Pogány Ádámot, De minthogy Pogány Ádám ugyanazon évben egyszersmind a máramarosi egyházak curátorává is vá­lasztatott, azóta e kettős felügyeleti gond egy személyben egyesült, mely terhet félszázadnál tovább, t. i. 1759 — 1820-ig viselt a Máramarosban még ma is kiváló teldii­télylyel biró Pogány család. Pogány Ádám után Pogány Lajos választatott cu­rátornak — (kit studiorum director névvel is említenek jegyzőkönyveink), ki is 1778-ban kettős jelét adta hivatal­béli buzgalmának kieszközölve az addig nélkülözött nemet nyelv tanfolyamatra t ételét, melynek tanítói német instruc­toroknak neveztettek, —kik közül 1778-ban Buth János volt az első. — Felállott az 1814-ig, amikor a német nyelv tanulása öt classisokra osztatván széjjel, a rendes praecep­torok lettek kötelesek ezt tanítani. Továbbá, ugyancsak a nevezett curátor látva az iskola facpületénck mind meggyengült, mind a szaporodó tanulók befogadására al­kalmatlan voltát, indítványt tett egy uj kőépület felől.— Közóhajtás volt ez, de létesítése felette állt az iskolai pénztár erejének, támadt azonban Erdély nemesiéikü fiai között ismét egy, ki a tudományoknak ezen templo­mát megépítené. Ugyanis néhai b. c, borosjenői gr. Szé­kely Ádám 7000 irtokat hagyott vegintézetében az is­kolának 1789, mely összeg midőn az épités 1802 meg­kezdetett, egészen ide fordíttatott. Nem lehet enilitetle­nül hagyni itt széki gr. Teleki József koronaőr, és ugocsamegyei főispánnak nevet, mint kinek hathatós közreműködésének köszönhető az említett hagyaték ; sőt ugyancsak a most említett nemes pártfogó ajánlatára hagyományozott malumnizi gr. Kendeffy Rachel, özvegy gr. Bethlen Gergelyné asszony nemeslelküleg 2000 forin­tokat, mely összeg szintén az iskolaépítésre fordíttatott. A most érdeklett 1780-ik év más tekintetben ís nevezetes volt ez iskolára, — midőn t. i. az iskola belső, s kíűdolgaira közelebbről felügyelni: inspectorok válasz­tattak, kik közül az első: vicecuratornak is neveztetett; ilyen volt az első néhai Vasacly György, kinek hivatal­beli buzgalma jegyzőkönyvileg van megörökítve. Igy Erdély nagyjaiba, a magyarországi főtiszt, egy­házkerületekbe, a szigeti nemesi testület cs egyházba, valamint a nemes megyében létezett pártfogókba vetett reménynyel kies jövőt ígérve magának az ujabb rendben alkotott iskolai kormány átlátván azt, hogy a tudományok­nak mind szaporodásuk, mind emelkedésükkel többé egy professor a tanítást el nem végezhetne: 1799 a correc­tori hivatalt professorival váltották fel, a Jenából akkor haza érkezett tiszt, Nánásy Mihály urat liíván meg e székre, — hogy a theologiai-philosopíüai osztályra tar­tozó minden tudományokat itt helyben is elvégezhessék az ifjak (Vege köv.) A miskolci ág. h. e. sz. egyház egyik legkivá­lóbb gondjának tartván, a kebelében évek óta virágzás­nak indult algymnaziumát a nevelés, oktatás azon szín­vonalára emelni, mely minden tekintetben megfelelő le­gyen az egyetemesen megállapított tantervnek: folyó 1869. évi aug.l-én tartott közgyűlésében az iskolai tanács kez­deményezése folytán — elhatározd, hogy azt ujabb tan­erőkkel szaporítja. E célból felállitá az eddig, csak nagy erőfeszítéssel es önfeláldozással pótoltatott 4-ik rendes tanári állomást — kedvezvén e tekintetben a folytonos szorgalommal gyűjtögetett pénzalap, mely csak néhány év előtt oly csekély volt, liogy alig lehetett csak remény­leni is, hogy oly rövid 10 — 15 év letelte után, annyi eredményt mutathasson fel, mint a mennyit jelenleg ké­pes feltüntetni. Ilála ezért a buzgó adakozóknak, kiknek nevei a miskolci á. h. e. tanoda évkönyveiben arany-betűkkel tündökölnek, ösztönző például az utókornak, hogy az össze­sített fillérek, lelkes adakozók által gyarapítva s garma­doltatva, példás kezelés mellett oly összegre szaporod­hatnak, minőről a legvérmesebb reménynek se lehetett csak távolról is sejtelme! Hogy pedig a tanoda igazgatója, kinek egy ideig pihenésre van szüksége, a tanitás súlyos terheitől felmen­tessék, lehetőleg gondoskodván ennek egyéni s családi szükségleteiről, egy más, egy évre meghívandó helyettes tanári állomás is rendeztetett, e két ujabban alakult tanszékre jeles egyének meghívásáról gondoskodott. Igy állván nálunk a tanügy, már a legközelebb jövő 1869 /7 o -ik évben, isten segítségével 4 tanárral nyitand­juk meg a tudományokat szomjuzó ifjúságnak tanter­meinket, Gondoskodva van ezen kivül rajz- és ének-zene tanárról is, testgyakorol dánk szinte évek óta fen­áll s kitűnő sikert tanusit; táp dánk, mérsékelt fizetés mellett rendes ebéd s vacsorával látja el szegényebb sorsú tanítványainkat. Segélyt nyújtunk a cserék által is a tudományok könyebb megszerzésére, sőt gondjaink közé sorozzuk az étkezetet keresők ellátását is. A tudományok könnyebb megszerzésére ugy tanodai nagyobb, mint kisebb könyvtárunk, gazdag ásvány-

Next

/
Thumbnails
Contents