Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-08-22 / 34. szám

ben a jogok s kötelességek helyes mérlege van felállítva. Az 53-ik t. c. a törvénycsen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról, és a 48-ik t. c. a vegyes házassági válóperekről, szintén kiváló érdekiiek egyházunk jogi eletére nézve, amennyiben e téren legalább némi haladásról tesznek tanúságot. Az 53-ik t. c. szerény véleményem szerint nem egyéb ugyan, mint az 1844-ik évi 3-ik t. c.nek a viszonosság alapján történt bővítése s kiegészítése ; de mint ilyen is több, régóta érzett szükséget s hiányt pótol, de helyét csak addig töltheti be, mig majdan egy a vallásegyenlőségről szóló törvény fogja véglegesen rendezni a lelkiismereti szabadság kérdését. A 48-ik t. cikket nagy értékűnek tartom, a mennyiben a teljes viszonosságnak felelvén meg, az egyenlőségnek veti meg alapját a vegyes házassági válóperekre nézve, a mennyiben ezentúl a vegyes házasságban élő az elválásra nézve csakis saját vallása hittétcicinek marad alávetve. Röviden egybefoglalva, ezek volnának a mult országgyűlés alatt hozott azon törvények, melyek egyházunkat kiválólag érdeklik, de a melyek részletei taglalásába ezennel bocsátkozni nem lehet célom. Meg vagyok győződve, hogy a törvényhozás az c törvények körül netalán mutatkozó hiányokat helyre fogja pótolni, — mert minden egyes törvény legfőbb bírája s vég próbaköve egyedül az élet maga lehet. Lehetlen ezúttal meg nem említenem azon jótékony és hasznos eszmecserét, mely az utóbb lefolyt néhány hó alatt, a cultusz és közoktatási miniszter ur által közzétett tanterv nyomán keletkezett. Ez eszmecserének nevelésügyünkre nézve meggyőződésem szerint csakis üdvös következménye lehet, mert a közel jövőben nagy hatással leend középtanodáink mely elvek szerinti rendezésére nézve.Egyedül ez oknál fogva valék bátor e nagy horderejű szellemi mozgalom keletkezését ez alkalommal megpendíteni, mert a középtanodák tantervét érdeklők, még nem képezendik ez idő szerint tanácskozásaink tárgyát, miután annak kezdeményezése az egyetemnek van fenntartva. Főtisztelendő kerületi közgyűlés! Futólag felemlítvén az egyházunk küléletére vonatkozó főbb mozzanatokat, el nem mulaszthatom egyszersmind azon meggyőződésemnek kifejezést adni, mely szerint a lefolyt év a jövőben elérendő sok nevezetes eredménynek hinté el magvát, hogy az elhintett mag gazdag növényzetnek indulhasson, annak eszközlése leginkább tőlünk függ; hogy ha a meglevőt erőnkhöz képest kifejtjük 3 a még hiányzót a rendelkezésünkre álló törvényes eszközök segélyével elérni igyekszünk, akkor kimaradhatlanul el fogjuk érni azon végcélt, mely az őseink által folyvást nagy lelkesedéssel, kitartással s tapintatos elővigyázattal tatarozott épületek végbetetőzését fogja eredményezni. A jelen évi bányakerületi közgyűlést megnyitottnak nyilvánítom. Ezután főt. elnöktársam teendi meg jelentését', melynek befejezése után mult évi jegyzőkönyv tárgyalása veendi kezdetét. ISKOLAÜGY. A máramaros-szigeti ref. iskola története 1810-ig. A 16-ik század közepe táján jővén be M.-Szigetre a reformátio, ennek lassankint! erősödésével kezdett itt gyenneknevelő-intézet is képződni; de amely csak a helybeli egyház iskolája volt; megtetszik ez nemcsak onnan, hogy még 1624-ben ezt irja róla az akkori szigeti prédikátor és esperes Körösi István: „a schola a városé örökösen" — még inkább onnan, hogy a máramarosi többi négy városban is eliez hasonló iskolák voltak'. Ezen 1624-ik évnél feljebbi világos adatok ez iskoláról nem találhatók, csak annyi levén ez időről is a egyzés, hogy a rektor, kit a kolosvári collcgiumból szokott az eklézsia rendszerint három évre meghívni — tanitott abecedariusokat, donatistákat és declinistákat; ezenkívül a törvényszékeken is seribának kellett lennie, minden levéltől 12 dénár jutalom mellett. 1625-ben az iskolának újbóli építtetése vétetett munkába, kitetszik a Visken tartott partiális synodos actáiból, nevezetesen: „hogy a szigeti uraim, most ez egyúttal a közönséges pénzből építsék meg a prédikátor háza táját és a scholát, ezután pedig a nemesség a hajdúsággal, és a város népe a sóvágókkal együtt értsenek, mind az építésben, mind a fizetésben." — Ez az iskolaépítés azonban lassan haladott, mert még 1637-ben ezt tartja a traktus jegyzőkönyve: a templom, parocliia és schola építésére a nemesektől beszedett cégér-pénz fordíttasson." Ezen elemi osztályok csakhamar felsőbbekkel szaporittattak egész a poesisig, ugy hogy már az elemi osztályokban a poesist bevégzett ifjak tanítottak, a rhetoricát és poesist a rector tartván vezérlése alatt; ezt igazolja, hogy 1670-ben deák nyelven hozott törvények találhatók, melyekben a seniorról, oeconomusról, praeceptorokról s azoknak kötelességeikről, több cikkek foglaltatnak. 1682-től pedig már azoknak neveik is fel vannak jegyezve, kik az alsóbb osztályokat bevégezve, az iskolai törvényeknek aláírták nevöket (subseripti.) Kik közül a szomszéd ugocsai és szathmári egyházak, iskolatanitókat is vittek.