Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-08-08 / 32. szám

1015 1016 — Bizony, bizony megint felhozhatnék erre egy ismert „mesét" ama kőszoborcsoportról — de az én tisztelt paptársaim ismét félre értenének, pedig nem tudom mely érdek vezethetne engem oda. hogy épen a pilisi, irsai stb. testvérekről gúnyolódjam. Satis. Laukó, Egy kis számtani kérdés. T. Silling ur a „Protestáns Lap" 23. számában irt cikkében rám vonatkozólag ezt irja: „A cservenkai elöljáróság emancipálni akarja magát a 10 — 20 percig tartó canon. visitatiókért venni szokott 2 frt 10 kr. diurnum alól is." Oly férfiutói, ki folytonosan az igazságszevetetet. közjó iránti buzgóságot stb. lebegteti ajkán, el lehetne várni, hogy a közpéldabeszéd szerint, a súlyokat nagyon messze, vagy inkább nagyon rövidre ne vesse; s el lehetne várni, hugy kissé utána járjon, vájjon a tractusban másutt is ily rövid ideig tart-e a canonica visitatió ? s ha az eredmény az volna, hogy másutt fél napig is eltart, kissé gondolkoznék a felett, vájjon mi lehet annak az oka, hogy másutt fél napig is eltart, Cservenkán pedig szerinte, csak 10 — 20 percig tart a can. visitátió?! Egyébiránt a 10—20 percig tartó can. visitátióra vonatkozólag megjegyzem: igaz. hogy Cservenkán rövid ideig szokott a can. visitátió tartani, mert a visitátorok épen azon oknál fogva sietnek el Cservenkáról, mely oknál fogva más lelkészek és nem lelkészek is a cservenkai paplakot kerülni szokták; azonban, hogy 10 — 20 perc alatt mikép lehet csak a szokott kérdéseket is feltenni, az adott feleleteket jegyzékbe tenni, egy egész évi gondnoki számadást megvizsgálni, az eredeti számadást a másolattal összehasonlitani, a netaláni hibákat kiigazitani, a mint hogy ez évben is egy számadási hibát találtam, s azt a gondnokkal kiigazittattam: hogy mind ezt mikép lehet 10 — 20 perc alatt elvégezni? ezen számtani kérdés vagy rejtvény megfejtését a t. cikkiróra bizom. Részemről a cservenkai can. visitatió alkalmával az óra perceire nem voltam figyelemmel 5 azonban, ha mindazon munkálatot képes volnék 10 — 20 perc alatt végezni, ez esetben kénytelen volnék magamnak valami csudaszeril bűverőt tulajdonitni, — minő büverőre igényt egyáltalában nem tartok. A mi a panaszos 2 frt 10 krajcárnyi diurnumot illeti: elnézve attól, hogy ebből fizettetik a fuvarpénz és utazási költség, mert a visitátorok talán csak nem tartoznak maguk költségén utazni, s ha e költséget felszámítjuk, gondolja-e a t. cikkiró, hogy valami félre tenni való is maradna?; elnézve attól, hogy midőn ezelőtt mintegy száz évvel az esperesi diurnum 2 frtra határoztatott. e 2 frt a mostani pénzérték szerint sokkal többet tenne, s korunkban 2 frt diurnum van a falusi jegyzőknek is; elnézve ezektől, mihelyt a cservenkai egyház erre vonatkozó kivánatát tudtomra adja, azon évekről, melyekben a, can. visitátiót én végeztem, szivesen vissza fogom szolgáltatni, a nekem .kiszolgált diurnumokat. Végül legyen szabad még azon megjegyzést tennem, hogy a cikkíró ur azon okoskodását, melyre alapítja a körlelkész urnák, a cservenkai egyház általi megrovásának s a vizsgátóli eltiltásának jogosultságát, — a logikában „petitio principii"-nek nevezik, t. i. felteszi azt mint igazságot vagy jogot, mit be kell bizonyítania; mert azon sokféle idézetek, melyekkel cikkét megtömte, legfeljebb csak azt bizonyítják, hogy ha a körlelkész intézkedésével nem volt megelégedve, joga lett volna az ügyet főesperes urnák feljelenteni, s ez uton orvoslást keresni, nem pedig a körlelkészt jegyzőkönyvileg megróni, s őt a vizsgatartástól eltiltani, vagyis a körlelkészt hivatalából kicsapni. S erre vonatkozólag kérdésbe lehet tenni: ha a cservenkai lelkész és presbyterium magukat feljogosítva érezték, a körlelkészt j.könyvileg megróni, s a körlelkészségből kicsapni: e praecedens után nem fogják-e magukat később feljogosítva érezhetni, ugyanazon j o g alapon, a főgondnokot és püspököt, vagy legalább a segédgondnokot, espereseket és egyéb traktuális hivatalnokokat j.könyvileg megróni, s hivatalokból kicsapni?! S ha a gyülekezetnek aztán bármikor kedve jönne ug yanazon jogalapon ez elvet saját mesterén érvényesíteni: vájjon a mester saját bajában, hol fogna orvoslást keresni és találni?! Erre vonatkozólag mondja egy nagy államférfiú: „Annak mulatsága, ki az alkotmányos felsőségtől az engedelmességet megtagadja, hasonlít annak orgiájához, ki meggyújtja saját lakát, s a mindenét eltemető lángokat vad örömmel táncolja körül." Isten velünk ! Kármán Pál, alesperes. KÜLFÖLDI EGYHÁZ és ISKOLA. * A porosz interconfessiónalis törvény, mely julius 3-án nyerte meg a királyi szentesítést, csak egy czikkből áll és igy hangzik: „A polgári és állampolgári jogok mindazon még fenálló korlátozásai, melyek a hitvallás különbségéből folytak, ezennel megszüntetnek. Jelesen, a községi és országos képviseletben való részvétel és a nyilvános hivatalviselés képessége a hitvallástól fii gg etl en." * A krakkói apáca története oly nagy zajt támasztott egész Európában, aminőt csak a legnagyobbszerii események szoktak. Hazai és külföldi lapok mindennap terjedelmes közlést hoznak felőle. Mi bevárjuk az egésznek végét, s akkor, hogy lapunkban is emléke maradjon, leírjuk az igaz tényeket. Különben sem volnánk képesek hetilapban mind azt a sok hírt registrálni, ami ilyenkor forgalomba jő, s néha valótlannak bizonyul. Hanem a felkeltett mozgalom nagy kiterjedésének illustrálására megemlítjük, hogy Pesten még uj lapok is indultak, melyek csak e tárgygyal foglalkoznak. Minden utcasarkon árulják, a nép nagyban veszi, s átalában igen érdeklődik miatta. Naponként ujabb botrányok jőnek nyilvánosságra, melyeknek, — mint ilyenkor szokott I