Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-07-18 / 29. szám

gényt, — legyen könyörületes és jóltévő; ennek kezében csak eszköz a gazdagság, — számított a gondviselés, hogy ez lesz az erény mezeje, szeretet és nemeslelküséggel kiegyenlítik a helyzet különbözőségét, élővé teszik a keresztyén testvériség elvét. (VII) A szentháromság titka — morális irányú dogmatikus beszéd. (VIII) Kinek szolgáljunk?? Látszik rajta, hogy az iró ép oly lelkesülten mint műgonddal dolgozott. Két urat állit szembe: a világot és a Krisztust. Szikrázó elmeéllel viszi át és mutatja meg, hogy az a boldog, ki az urnák szolgál. Néhol van benne, mint általán a szerző egész munkájában egy kis sötét világnézet, mint ép e beszédben, hol a világról igy szól versben: „Földje kopár, s e földeken pusztán csak igéret terem, s ha szivünk egy-egy virágot szakaszt, előbb-utóbb megbánjuk azt (IX) Az erény (Ama nemes harcot megh arc oltani) fokozatosan emelkedő, külalak és tartalom tekintetében sikerült beszéd, bevezetése és vége kiválóan szép. (X) Az adakozásra felhívó beszédnek csak második része ilyen, hanem az önmagában is elég egy beszédnek, csak még azt kellett volna fölmutatni, hogy a lelkesülés adományai, habár egyenkint fillérek is, mily nagyszerű eredményeket eszközölnek. (XI) „A földi hiábanvalóságok" okául ép ugy, mint a „remény"ben, az embert mondja; legyünk jobbak, állhatatosabbak egyszerüebbek, s nem lesz annyi hiábavalóság! Nagy munka, csakhogy fárasztólag hoszszu; de a gondolat és eszmének annyi gyöngye csillog benne, hogy megérdemli, miszerint két beszédet csináljon belőle az, a ki használni akarja. (XII) Az akarat erejéről tanít. Pál Filip 4r. 13. verse után (.,M i n d e n t megcselekedhetem a Krisztus által") állítván, hogy nincs emberi gyengeség, ha az ember nem akar gyenge lenni. Szép az első része, csakhogy erőltetett, — mert ezt: Krisztus által igy értelmezi: „Mindent cselekedni a Krisztus által annyit tesz, hogy mindazt megtudjuk tenni, a mi Ivr. szerint való" — holott valódi értelme ez : hogy „a Kr. által" azaz Ivr. tudománya által, a mely megerős i t. Itt lehetett volna fejtegetni, hogy az, a ki hisz benne, él törvényei szerint, minő könnyen legyőzi a kegyes élet minden akadályait. E helyett beszél arról, hogy mindenhez akarat kell, erős és tiszta, olyan a milyenre példát Krisztus mutatott. Szokott emelkedettségével rajzolja az akarat erejének nagyszerű diadalait. — E részből szép kis beszéd lenne más álapigével p. o. ezzel: „nem adta isten nekünk a félelemnek lelkét, hanem az erőnek lelkét" 2 Tim. 1. r. 7. v. A második részben azt mondja el, a mi az akaratot megerősíti, ilyen : a szelid vallásos, a magán- és a vallásos élet. Ebből csak az utolsó talál a szöveghez. Különben kidolgozott, s átalakítással használható munka. Ki, ezt az emberi méltóságot felébresztő s lelkesítő beszédet használni akarja, vegye e kifejezést: „Krisztus által" mindég ily értelemben: Kr. szellemében, elveitől s tudományától lelkesítve, s akkor az akarat erejének lelkesítő rajzaiból, az emberi törekvések irányainak bírálatából, s az első rész végén a krisztusi elvek s a vallás jóra vezérlő erejéről szóló emelkedett elmélkedésből olyan beszédet lehet alakítani, mely felér egy kötet sirató szónoklattal. A második részt használjátok fel ifjú paptársaim más tárgyú beszédben; mert oly szép, annyi benne a szivreható eszme és rajzolat, hogy valóban kár lenne mellőzni, csakhogy — nézetünk szerint, és ez lehet hibás — nem e tárgyhoz való. A szerző a tárgyat ott veszi fel ismét, hol igy szól: „Honnan meríthetnénk erőt, biztatást a jóra, bizalmat a munkához, ha nem a vallásból!?" s a mi innen következik, lesz az ajánlott beszéd legszebb kiegészítése és befejezése. (XIII.) A kedvező idők (2. Kor. 6 r. 2 v.most van a kellemes idő, most van az idvesség napja) oly szépen, fokozatos emelkedettséggel kidolgozott oktató beszéd mely a fényes és egyszerű hallgatóságnál egyiránt megfogja tenni a hatást; olyan beszéd ez, hogy hibát nem tudunk benne találni. Ilyen a XIV. és XV-ik; ez utolsó homilia; a részletesség miatt kissé hosszú; a XVI-ik az egészben legnépiesebb beszéd ismeretes gondolatokkal, de helylyelhelylyel van benne sok uj eszme; érdeme a könnyti nyelvezet és következetes tárgyalás. A bírálatnak végére jutottunk. A szerzőt megelőzte jó neve, irodalmi munkássága. Nem kezdőnek, müvét nem kísérletnek, hanem bevégzett műnek tekintettük, s ez okból, a bírálat magasabb mértékét alkalmaztuk reá. S most, midőn e füzeten igy végig mentünk, őszinte meggyőződésünket mondjuk ki abban, hogy e füzet egyházi irodalmunkban nyeremény, s korszerű; mert alapja egy uj irályiskolának, s azért ajánljuk városi mint falusi lelkészeinknek, s örvendeni fogunk, ha mielőbb egy uj füzettel találkozunk. A szép kiállításért pedig az áldozatkész kiadót illeti a dicséret. Fodor György tanár és s lelkész 11 E L F Ö 1.1). rest, 1869. julius 15-én. Nt. szerkesztő ur! Hü pesti levelezője elkísérte a mai árvaházi választmányi gyűlésre is, mert különben ezen számban nem lett volna pesti levél. Miután nt. ur maga elnökölt, jobban tudja mint én, hogy mi történt ott; de azért a közönségnek röviden leirom. Hát kedves olvasóm, az árvaházi egylet vett az idén egy szép emeletes házat a három dob-utca 70-ik száma alatt. Ebbe már novemberig beköltözteti a gyermekeket. De a ház berendezésén egy kis átalakítást kell tenni, s ez ismét korül-belül ezer-ezerkétszáz frt költséget okoz. Miből fizetjük ezt ki, midőn még a házon is fekszik mint-