Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-17 / 3. szám

zett vizsgákat letevén, (bélyegmentes) tanítói oklevelet nyertek; vagy ha nem végeztek is nyilvános képezdei tanfolyamot, mind az elméleti, mind a gyakorlati vizsgát nyilvános képezdében sikerrel kiállották. Azon nem okleveles tanítók, a kik a jelen törvény kihirdetésekor már hivatalban voltak, állomásaikon meg­hagyatnak ugyan, de kötelességeik az iskolákat vizsgáló főhatóság előtt tanitásbeli jártasságukat és iigyességöket igazolni. A kik ezt igazolni nem tudják, a nyári szünna­pok alatt a legközelebbi képezdében póttanulásra kötelez­tethetnek. 134. §. Tanítói vizsgát egyes szaktudományokból és azok tanítási módszeréből is lehet tenni. Az ekkép nyert tanítói oklevél azonban csak azon tantárgyak taní­tására képesít, a melyek abban ki vannak jelölve. 135. §. Polgári iskolákba, kivételesen oly szakférfiak is meghívathatnak szaktanítóknak, a kik tanítói oklevéllel nem birnak ugyan, de egyes tudományok több évi folyto­nos mívelése által az irodalom terén, magukat kitüntették. 136. §. Tanítókat a tankerületi iskolai tanács kül­döttének elnöklete és vezetése alatt a községi iskolai szék választ szavazás által. A választás eredménye az illető iskolatanácsnak jó­váhagyás végett bejelentendő. 137. §. Segédtanítóknak nemcsak okleveles tanítók, hanem képezdei tanfolyamot végzett ifjak is meghívathat­nak. A meghívás joga szintén az iskolai széket illeti. Ha a község a szükségessé vált segédtanítói hivatalt betölteni elmulasztaná, vagy e hivatal betöltését halogatná : a tan­kerületi iskolai főfelügyelő nevezhet ki segédtanítót, ki­nevezéséről a megyei iskolatanácsnak jelentést tevén. 138. §. A tanítók élethosszig választatnak, és hiva­talukból csupán súlyos hanyagság, erkölcsi kihágás, vagy polgári bűntény miatt mozdíthatók el, a tankerületi is­kolatanács Ítélete folytán. Ily ítéletek azonban megerősítés végett a közokta­tási miniszter elé terjeszíendők. 139. §. A megürült tanítói állomások legfeljebb fél év alatt betöltendők. Ezen idő alatt az iskolában segéd­tanító alkalmazandó. 140. §. A tanító halála esetén özvegye és árvái a ha­lálozás napjától számítandó fél évig az egész fizetést és lakást élvezik. 141. §. A tanító országos, vármegyei, városi, köz­ségi és egyházi képviselő, valamint esküdtszéki tag is le­het ugyan, de semminemű hivatalt a tanitóság mellett nem viselhet. Olyan teendőket azonban, melyek helyben és a tanórákon kívül véghezvihetők, az iskolai felsőség előleges engedelmével elvállalhat. A felekezeti iskolatani­tók az istenitiszteleten és temetéseken segédkezhetnek. 142. §. A tanító fizetését a helyi viszonyok szerint az iskolai szék állapitja meg a tankerületi iskolatan. jóvá­hagyásával. Azonban tisztes lakáson és legalább egyne­gyed holdnyi kerten kiviil is a fizetés nem lehet kövesebb, mint: a) az elemi népiskolai rendes tanítóé 300 frt o. é.; b) elemi népiskolai segédtanítóé 200 frt o. é.; c) felső népiskolai tanítóé 550 frt o. é.; d) felső népiskolai segéd­tanítóé 250 frt o. é.; e) polgári iskolai tanítóé nagyobb városokban 800 frt o. é. ; kisebb helyeken 700 frt o. é.; f) polgári iskolai segédtanítóé nagyobb városokban 400 frt o. é., kisebb helyeken 350 frt o. é. 143. §. Ott a hol eddig szokásban volt, vagy a hol a helyi viszonyokhoz mérve célszerűnek mutatkozik, ama fizetések aránylagos része terményekben, ezek árának 10 évi átlagát számítva állapittatik meg, mely terményeket az illető községek elöljárói szedik be és szolgáltatják ki. E termények mennyisége egyszer meghatároztat­ván, alább nem szállittathatik. 144. §. A hol a tanítók jelenleg a 142-ik §-ban ki­tett összegeknél nagyobb fizetést húznak : ott annak élve­zetében ezentúl is meghagyandók. 145. §. A rendes tanítók évi fizetésének 2 százalé­kát a község évenkint visszatartja a segélyezési pénztár számára, s azt a megyei iskolatanácsnak beszolgáltatja. Az ekkép minden tankerületben begyült pénzt összesítve az oktatásügyi miniszter kezeli, róla évenkint lehetölog részletes nyilt számadást tevén közzé. E pénztárból az öregség vagy betegség miatt vég­leg munkaképtelenekké vált s így állomásaikon nem ma­radható tanítók, a munkaképtelenné vált tanítónők, vala­lamint az elhalt tanítók özvegyei (mig férjhoz nem men­nek) és árvái (16 éves korukig) segélyeztetnek, különös tekintettel a segélyezendő tanító vagy özvegye számosabb tagokból álló s szükségben szenvedő családjára. 146. §. Elhalt tanítók szegény árváinak nevelteté­sére az állam pénztárából is adatik segély és pedig oly módon: 1) hogy az évenként megszavazott összeg lega­lább 100 gyermek között osztatik fel; 2) a gyermekek bármely helyen és bárminő tanintézetben tanulhatnak; 3) csak 16 éveB korukig húzzák az árvák az állami segélyt. 147. §. A községi nép- és polgári iskolai tanítók kö­telesek minden tankerületben tanítói testületté alakulni. A tankerületi tanítói testület annyi körre oszlik fel, a hány járása van a megyének. A járási körök, a községek segé­lyezésével, kötelesek évenként kétszer, az egész testület pedig évenként egyszer tanítói értekezletre egybegyűlni. A tanítói értekezletek szabályozására a közoktatási mi­niszter rendeletet bocsát ki. 148. §. E törvény végrehajtásával a vallás-és közok­tatásügyi miniszter bizatik meg, ki a közoktatási ügyéről évenként jelentést tesz az országgyűlésnek. Mi e törvénycikket s mindazt, ami abban foglaltatik összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagy­juk, megerősítjük és szentesitjük, s mind Magunk meg­tartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Budán, ezernyolcszáz hatvannyolcadik évi de­cemberhó ötödik napján. Ferenc József, s. k. Gr. Andrássy Gyula, s. k.

Next

/
Thumbnails
Contents