Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-17 / 3. szám

98. §. A tanári szék fölött az igazgatótanács áll. Ezt az illető tanfelügyelőnek elnöklete alatt az igazgató-tanár és a közoktatási miniszter által kinevezett öt tag képezi. 99. §. Az igazgató-tanács a közoktatási miniszter utasításai szerint vezeti a képezde anyagi és szellemi ügyeit; felügyel a tanári kar működésére s itél a tanári székből hozzá felebbezett ügyekben. Az igazgató-tanács Ítéletei ellen is azonban fontosabb ügyekben a közoktatásügyi minisztériumhoz folyamodhatnak a felek. 100. §. Az igazgató-tanács tagjai az elnökön s az igazgató-tanáron kívül összejövetelök alkalmával netaláni utiköltségök megtérítését s napidijakat kapnak az intézet pénztárából. 101. §. Évenkint egyszer a tankerületi felügyelő és az igazgató-tanács tagjainak jelenlétében nyilvános vizsgák tartatnak. 102. §. A tanfolyam bevégzése után egy évre, de legfölebb két év eltelte alatt, a mely időt gyakorlati tanítással tölthet a tanuló, köteles minden növendék a képezdei összes tantárgyakból, Írásbeli dolgozatokból és különösen a tanítás gyakorlásából vizsgát állani ki, és csak e feltétel sikeres teljesítése után nyerhet tanítói oklevelet, 103. §. A kik felső népiskolai és polgári iskolai tanítói állomásra akarják magokat képesíteni, azoknak a 102. §-ban megállapitott vizsgán kívül a felső népiskola vagy polgári iskola tantárgyából és azoknak tanítási módszeréből, a kormány által arra rendelt hatóság előtt még egy szigorlatot kell kiállaniok. 104. §. A kik 102 és 103. §§-ban meghatározott vizsgákon kétszer visszavettetnek, többé vizsgára nem bocsáttatnak. 105. §. Magán tanitóképezdéket csak oly egyének állithatnak, a kik elemi vagy felsőbb népiskolát avagy polgári iskolát tartanak fenn, a melyekben a tanítóknak képezendő egyének gyakorlati kiképzést is nyerhotnek. Az ily magánképezdék növendékei azonban valamely nyilvános tanitóképező intézetben kötelesek letenni azon elméleti és gyakorlati vizsgákat, a melyeknek a nyilvános tanitóképező intézetek növendékei a törvény szerint alávetvék. b) Tanitónő-képezdék. 106. §. Az állam az ország különböző vidékein tanítónőket képező intézeteket is állit öl, a melyekben különösen a felső nép- és polgári iskolákban lévő leányosztályok számára tanítónők képeztessenek. 107. §„ A tanitónőket képező intézetekben egy bennlakó tanítónő felügyelete alatt a növendékek is mindnyájan bennlaknak és közösen étkeznek. Az igazgató-tanács csak kivételesen engedheti meg a künlakást. 108. §. Felvétetnek a 14-ik évöket betöltött oly leányok, kik a felső népiskolai tanfolyamot egészen bevégezték. Mindenik növendék a felső népiskola tantárgyaiból szigorú felvételi vizsgát tartozik kiállani. 109. §. A tanfolyam 3 év. 110. §. A tanitónőket képező intézetben férfi tanárokon kívül, női tanulmányokra kellő számú és képzettségű tanítónők is alkalmazandók. 111. §. A tanitónőket képező intézetek köteles tantárgyai: a) hit- és erkölcstan; b) szépírás és rajz ; b) anyanyelv és helyes-irástan ; d) magyar nyelv; e) németnyelv; f) földrajz és történet; g) neveléstan ; h) számtan ; i) természettan és természetrajz (különös tekintettel a kertészetre és női foglalkozásokra, p. o. a főzésre;) k) ének; 1) gazdaasszonyság és háztartás szabályai; m) női munkák ; n) a tanítás gyakorlása a gyakorló iskola leányosztályában. 112. §. Egy-egy intézetbe felvehető növendékek számát a kormány határozza meg. 113. §. Tandíj nincs. A benlakók szállást, mosást ingyen, élelmet pedig mérsékelt árért nyernek. Több szegény és kitiinő szorgalmú leányért az intézet fizeti meg a köztartási dijat. Ezek számát, az igazgatótanács felterjesztésére, a közoktatási miniszter határozza meg. 114. §. Az évi vizsgákon felül az egész tanfolyamot bevégzett növendékek összes tanulmányaikból szigorú vizsgát tartoznak kiállani, s csak ugy nyerhetnek oklevelet. A ki e vizsgán kétszer visszavettetik többé nem bocsáttatik vizsgára. 115 §. A növendékek fölött fegyelmi ügyekben a képezdei igazgató tanár és a rendes tanítónők ítélnek első fokon, másodfokon az igazgatóanács. Egyébiránt a tanitónőképezde, a tanitóképezdével ugyanazon hatóság alatt áll. VIII. Fejezet. A népiskolai hatóság. 116. §. Mindennemű községi népoktatási intézet közvetlenül a község hatósága alatt áll. A községe hatóságát az általa választott, iskolai szék által gyakorolja. 117. §. E végből minden községben legalább 9 tagból álló iskolai szék alakittatik, melynek tagjait a kebelbeli lakosok közöl, lehetőleg az oktatásügyhöz értő egyénekből, képviselőtestülettel bíró községekben és városokban a képviselőtestület, egyéb községekben a községi lakosok közgyűlése választja. A választott tagokon kívül a helybeli lelkészek és községi népiskola tanítója, vagy a tanítói testület választott képviselője is tanácskozási és szavazati joggal biró tagjai az iskolai széknek, 118. §. A községi iskolai szék három évre választatik. Tagjai azonban mindanynyiszor újra választathatnak. 119. §. Ha az illető község az iskolai szék megválasztását a három év letelte után két hétnél tovább halogatná, az iskolai szék tagjait a község tagjaiból a tankerületi iskolai tanács nevezi ki. A kinevezés azonban csak egy évre érvényes; ez idő elmultával csak az esetben újítandó meg, ha a község választási jogával ekkor sem élne két hét alatt. 120. §. Választások érvényességére az iskolai szék