Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-06-20 / 25. szám

A nevezett bizottság a hozzá beérkezett e.megyei tervekből készitett törvényjavaslata alapján az 1867-iki bánffy-hunyadi közzsinat j.könyve 43. pontjába beiktatott az ev. ref. anyaszentegyház megyéinek szervezetéről alkotott szabályokban állapoda meg, melyeknek I. része 1-ső fejezetének d) pontjában az e.megyei tagokat illetőleg a mondatik: „hogy a világi rendből harmadrész annyi képviselő, a hány szolgálattevő rendes pap van az e.megyében" választassék. A méltóságos egyházfőtanács az 1867. év nov. 3-án és 4-én tartott teljes gyűlésében 504. sz. a. szervezeti szabályok iránt némileg eltérően, némileg módositóan nyilatkozván, óhajtá főkép: „azon módosítást, hogy az e. megyék képviselete a páritás elvén ftlakittassék azaz: annyi világi képviselő választassék a hány szolgálattevő rendes pap van az e.megyében" Az 1868-iki Szilágy-somlyói közzsinat ezen eltérő és módosító nézeteket, ugy a páritás elvét is, elfogadván, j.könyve 27. pontja szerint elhatározta, hogy minden félreértés kikerüléséért az ujabb megállapodás szerint írassanak tisztába j.könyvébe az e.megyék szervezetének szabályai, mint a hog/az 1868-iki közzsinati j.könyv 28. pontja alatt ki is nyomatvák. — S hogy az e.megyék magukat mielébb ezen szabályok szerint képviseletileg szervezhessék, megrendeltetett, hogy azok külön kinyomatván, még a közzsinati j.könyv kinyomatása előtt szétküldessenek, a mi meg is történt. Miután erdélyi ev. ref. anyaszentegyházunk a fennebbiek szerint e.megyéit a páritás elvén képviseletileg szervezte, — melyek azóta hála a gondviselésnek már életbe is léptetvék, — ugyanazon évi j.könyve 29. pontja ezen uj testületeket felhivja: miként szervezésük után már a közzsinat és méltóságos egyházfőtanács szervezése következvén; az e. megyék hasonlag a közzsinat és egyházfőtanács képviseletileg szervezése ügyében tanácskozva a legközelebbi (1869-iki) húsvétig küldjék be véleményüket főtiszteletü püspök aához és az e célra kinevezett központi bizottság a bejutott véleményekből szerkessze össze a szabályokat, és terjessze a közzsinat elébe. Egyházmegyei gyűlésünk ezen előadás folytán elhatározza, a mint következik: Minthogy ezen hét törvényhatóság, avagy is három vármegye, három szász-szék és Fogaras vidéke területén a legnagyobb részt más ajkúak népessége által túlszárnyalt helységekben egymástól rendesen távul szórványosan fekvő 40 magyar ev\ ref. még pedig 22 anya és 18 leányegyházból álló 5869. lelket számláló, jelenben csak 16 lelkész és 14 tanítóval ellátott ezen valóban elárvult e.megyének mostoha fekvése és a különben is közöttük csak nem általában kezdetleges állapotukban lévő utak által akadályozta közlekedés miatt amúgy is szerfelett megnehezített kormányzatához fájdalom még bűnös hanyagság, egyházi törvényeink figyelembe nem vétele s igy szellemi és anyagi előhaladását gátló eljárások gyászos színhelyévé leve e.megyénk, mit bekeritetlen puszta papi és mesteri telekhelyei, üres papi lakjai, sőt néhol temploma romjai ugy a magyar ev. ref. szülők elnemzetleniesodő gyermekeinek hangja égrekiáltólag jeleznek! Ezen hanyag eljárás és egyházi törvényeink számba nem vételéről, tanúskodik az 1869-ik sz. somlyói közzsinati jegyzőkönyv 94-ik pontja alatti határozat, mely ez e.megye kormányzatában az égető kérdéssé magát kinőtt személyváltozást idézé elő. Ezen közzsinati intézkedés folytán az esperösi híva' tal a helyettesi esperesi cimen hivatalában fáradhatlan nagytiszteíetü Ágoston Móses elnökünk aára ruháztaték át, ki is az ujjabb időben kinevezett e.megyei fő- és algondnok aaival s részben ujjonnan választott papi tiszt" viselőivel a tavalyi közzsinat után az e.megyei kormányzat átvállalta szent kötelességeinek az adott viszonyokhoz képest hiven megfelelendők, a lehető legziláltabban talált szellemi és anyagi állapottól vissza nem rettenve, a nagy nehézségekkel egybekötött aggasztó helyzet komoly tanulmányozása után a létező nagy bajokat felismerve, ezek lehető elhárítása és az e.megyei ügyek rendbehozása nagy munkájához kezde. — Vajha az önzéstelen akarattal párosult lelkiismeretes eljárást óhajtott siker koronázná, mert akkor az egyedül jutalmazó teljes lelki megnyugvásukat megtanálnák az elérhetendett eredményben ! E lehető rövidséggel, de híven ecsetelt szomorú helyzet miatt a legbuzgóbb akarat mellett sem lehetvén első e.megyei gyülésíinket elébb megtartani, ezen véleményünket sem állapithatók meg hamarább s igy enhibánkon kivül a húsvéti határidőből kifogyva, az áthághatlan akadályok miatt a felsőbb egyházi hatóságok szervezeti ügye is csak most vétetheték föl tanácskozás tárgyául, melynek folytán megállapíttatik: Véleménye a nagyszebeni ev. ref. egyházmegyének az 1868-ik év május 26-án Vízaknán tartott első teljes közgyűlésén a közzsinat és egyházfőtanács képviseletileg szervezése ügyében. Egyházmegyénk minden előtt mulhatlannak véli kijelenteni : Miszerint anyaszentegyházunknak e.megyei szervezésekor követett azon alapelvekhez: hogy azok az évszázaktól megpróbált meglevő történelmi és jogi alapon régi szervezetüknek az idők kivánalmai szerint lassankénti javításával szerveztessenek, még pedig ugy, hogy különben is szegény egyházaink túlnépes gyűlés tartásával ne terheltessenek, — és hogy a páritás elvén szerveztessenek, felsőbb kormányzótestületei szervezése alkalmával is tántorithatlanul ragaszkodik, és szigorúan követni kivánja. Ebből kifolyólag óhajtja: 1-ör. Hogy már a teljesen rendszeres, egyöntetű, öszhangzatos s igy a mai kornak megfelelő annyira nél-