Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-17 / 3. szám

A cédulák a presbyterium által összeszedetnek és egy presbyter hangosan felolvassa, mely szerint a szavazat szerinti eredmény közöltetik a gyülekezettel. Hasonló az eljárás a három diakon választásánál is. Az elválasztottak a lelkész által felszólittatnak, hogy lépjenek elő (a jelen nem levőkhöz küldöttség megy s azok elhatározása beváratik), és megkérdeztetnek, hogy vájjon elhatározták-e magokat arra, hogy Isten és az egy­ház által reájok bizott tisztet Isten félelmében fogják hor­dozni ! E kérdés igenlésénél most már kézadásra felhivat­nak ; uj év napján a nekik rendolt székben megjelennek, hogy a gyülekezet előtt hivatalukba beálljanak. Mind­ezen cselek vényekről felvett jegyzőkönyv, ezenkivül, a mint gyakorlatban van, még 6 egyháztag által Í3 aláiratik. A presbyterium ülései szabály szerint minden hónap második hetének kedd. estvéjén tartatnak, néha rendki­vül is; elnöke a lelkész, s ez, vagy távollétében a pres­byter-egyházgondnok, sőt esetleg egy más presbyter hivja egybe a gyűlést. Ugyan ezek nyitják meg imával az ülést. Az év első ülésében üdvözli az elnök az uj tagokat s vé­gül elbocsátja a távozókat. A segédlelkésznek ülése s szavazatjoga van a gyűlésben. Az egyházgondnok két évre választatik a presbyte­rek közül, a diakonusi pénztárnok és számvevő a diako­nok közül, valamint péesbyteri és egyetemes gyűlési jegyző, a mennyiben azok, kik eddig e hivatalokat viselték, eltá­voznak. A jegyzőkönyvek a lehető legpontosabban vezet­tetnek. A bevételt s kiadást tárgyazó könyvek az évi legelső ülésben vizsgáltatnak meg. A mi a presbyterek és diakonok kötelességeit álta­lában illeti, az elő van adva a hitvallás végén, ily cim alatt: „Eorm von Befestigung der Aeltesten und Diako­nen." A presbyterek tiszte a gyülekezet kormányzása, a diakonoké az alamizsnák kiosztása, szegényekről való gondoskodás stb. Ha valaki a gyülekezet tagjai közé ki­ván felvétetni, a presbyterek tiszte azon okok megvizsgá­lása, melyekkel az ajánlkozó megkeresését indokolja s ajánlatát támogatja; nemcsak azt vizsgálni pedig meg, hogy lelki szükség forog-e fen : hanem hogy a gyülekezet ereje felett ne terheltessék annak kitudásában, hogy az ajánlkozó egyének külállapotukat tekintve nem estek-e valami hibába a legközelebbi időben, — a diakonok szolgá­latát veszi igénybe. A diakonok ülései a presbyterium elnökének, eset­legesen a segédlelkésznek elölülése alatt tartatnak minden hónap végén, hol a kiadások és rendkívüli bevé­telek részletesen előadatnak és a számvevő által beköny­voztetnek, az ajánlatok megvizsgáltatnak és a felett hatá­rozat kél. A gyülekezet, mely a városban és környékén van, három kerületre osztatik, melyek mindenikére két­két diakónus visel gondot, anélkül azonban, hogy a szük­séges segélyvitelnél saját kerületökre szorítkoznának. A diakónusokon kivül működik még a gyülekezet­ben egy varró- és kötőintézet, és a fiuk számára heten­kint 4 órán szépírás tanítás, hol a szegény szülék gyer­mekéért a diakonatus vállalja el a fizetést. A varró- s kötőintézetben részt vehetnek az asszonyok és felnőtt leá­nyok is. 6. Fegyelem gyakorlása s erkölcsiség. A presbyterium gyakorolja a felügyeletet, hogy az istenitisztelot szükségtelenül el ne hanyagoltassék, a köny­nyelmüek erkölcstelensége el ne harapódzék, és általában mind a nyilvános, mind a titkos gonoszság eltávoztattas­sék; a hol pedig történt, komoly intést tesz, ellenben az olyan egyéneknél, kiknél a megintés sikertelen, az Apo­stol parancsa szerint járnak el. Azon egyénekre nézve, kiknek ügye a gyülekezet elébe még nem került, köteles­sége a presbyteriumnak különösen arra ügyelni, hogy azok az Urasztalától eltiltassanak, mindaddig, mig a leg­komolyabb megbánást nem bizonyítják. A megelőzött há­zasságok ünnepélyesen, a gyülekezet szine előtt nem köt­tetnek és áldatnak meg. 7. A szegényekről való gondoskodás. Már a diakonusok kötelességénél érintve volt, hogy a szegényekről való gondoskodás az ö tisztök. Az elag­gott vagy beteg egyéneknek, rendkivülileg olyanoknak, kik betegség, munkahiány vagy mostoha viszonyok miatt elhagyatott állapotban vannak, a segélyezés, szokásszerü­leg hetenkint vagy havonkinti adományképen osztatik ki; különösen betegek részére, kik a nemvárosi kórhá­zakba vétettek fel, fedeztetik a bér-, gyógy- és ápolás díj; továbbá tétetnek kiadások temetéseknél, kölcsönképen, pótlékul a kötő- és varróintézetekben kiadásolt napidíj osztalékához. Megjegyzendő, hogy a köz szegényápolda a városban a városi hatóság részéről minden hitvallá­suakra ki vau terjesztve; de maga a gyülokezet fenállása óta minden szükségét egyedül saját alapjaiból teljesiti és semminemű városi segélyt el nem fogad. 8. A gyülekezet szükségeit fedező eszkö­zök létesítése. A szükségeket fedezi maga az egyház, a tagok sza­bad, önkéntes adakozása által, mert sommiféle idegen se­gélyt nem fogad el. A presbyterek és diakonok évnegye­denkint szedik össze az összes családok- és egyes önálló tagoktól az ajánlatot. A gyűjtők nevei az illető hónap leg­első vasárnapján a gyülekezet előtt kikirdettetnek. A be­gyült adományokat a presbyterek könyvbe vezetik, mig a diakónus azokat, melyek csak ő elöttök vannak tudva, gondviselés alá veszi. Bevégződvén a gyülekezet feljá­rása, az összeg a gondnoknak átadatik, ki arról a legkö­zelebbi ülésben jelentést tesz. 9. Közügyek feletti tanácskozás. A gyülekezet ügyei a presbyterium által behatóan tárgyaltatnak, az indítványok, ajánlatok megvizsgáltat­nak, s a felett határozat hozatik vagy elnapoltatik. Az elfogadás- vagy visszavetésnél sza vazattöbbség határoz. Fekvőjószágok s épületek vétele s eladása, szükséges tőke­pénz felvételénél a gyülekezet közegeinek rendkívüli mó-

Next

/
Thumbnails
Contents