Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-05-30 / 22. szám

nak reánk nézve; 2. a menny felé és 3. az itélet eljö­vetelére. Az első rész befejtése helyes volt és meg­nyugtató benyomást idézett elő, de a 2-ik és 3-ik rész már kevésbé sikerült. — Május 9-ére meghivatott F r i­tsche Richárd, lelkészjelölt, jelenleg párisi segédlel­kész, ez szónokolt Rom. 1, 13—17 fölött. Főtétel: mi a Jézus evangyélioma ? melyre igy felelt: 1. az istennek idvezitő ereje, és 3. az idvezitő megismerése, ki minket nem szégyenl. A tudomány különböző mezejéről szedett ismeretekkel ékitette szónok beszédét, de csak egy rao­saik, mely színgazdagság nem pedig a jól készitett terv öszhangzata által akar győzni. Előadása biztos, csak az kivánni való egyedül, hogy bár beszéd szerve erősebb volna! Május 17-re pedig meghivatott HeckWalde­m a r János, lelkészjelölt, jelenben bécsi superintendens­segéd. Erről későbben ! Rác Károly, ref. segédlelkész. *A „Francé" a következő közlést hozza: „Egy müncheni lap jelenti, hogy Hohenlohe herceg, a ba­jor miniszteri-elnök s külügyminiszter Európa katholikus hatalmasságaihoz jegyzéket intézett oly célból, hogy kiegye­zést idézzen elő ama magatartásra vonatkozólag, mely az oecumenicum concilliumot illető kérdésekben fogna kö­vettetni. Tudni hisszük, hogy ezen jegyzék valóban ki­bocsáttatott, s a kormánynál jó fogadtatásra talált; habár azok általában cselekvési szabadságukat s a javaslat meg­birálását későbbi időpontra tárták főn." * B aj o r o r s z á g b a n azon szomorú kilátásnak néznek elébe, hogy a folyamatban lévő választások az ul­tramontánokat juttatják többségre a parlamentben. Szép dolgokat fogunk majd hallani a bajor törvényhozás kö­réből ! * A „Desert News," mormon lap egyik mult számában, melyet egy német nyomdatulajdonos San Fran­ciscoból küldött be a „Magazin" szerkesztőségének, hiva­talos tudositás gyanánt közli, hogy Ahasverus, a bolygó zsidó világvándorlásában Siberiából Amerikába érkezett, hol most egyik helyről a másikra vándorol. O'Grady Mi­hályt, ki barátságosan fogadta, egy ivrét alakú sertésbőr­kötésű könyvvel meg is ajándékozta, mely kivonatokat tartalmaz a babyloni Talmudból s egy bizonyítványt, mely­ben az erősíttetik, hogy a könyv birtokosa valóságos Ahas­verus s nem lengyel zsidó mint némelyek gyanítják. — (H-k). * Botrány Tirolban. Az istenfélő Tirolban a nép jámbor vezetői legújabban oly botrányt idéztek elő, mely könnyen vérontást okozhatott volna és mindenesetre élénk bizonysága a tudatlan nép fanatismusának. Az uj iskolatörvény Tirol némely kerületében nem talált visz­hangra és 22 község elöljárói formális óvást tettek ellene. Klinger, az illető kerületi fönök rendreutasította ez urakat, mi őket s befolyásuknál fogva községeiket oly ingerült­ségbe hozta, mely csak alkalomra várt, hogy kitörhessen. Alkalmat találni nem kerül az ily uraknak nagy fárad­ságba, hiszen mire valók lennének a számtalan szent egy­letek és társulatok, ha nem arra, hogy befolyás eszközei legyenek a vezetők kezeiben. A schlandersi katholikus fiókegylet közgyűlést hirdetett május második vasárnap­jára s a kitűzött időre mintegy 3000 ember gyűlt össze a schlandersi plébánia templomban. Miután hét szónok fel­tüzelte a kedélyeket, Leiter esperes a nap égető kérdését, az iskola törvényt kezdé taglalni. Mivel beszédében csak­hamar túllépte a vallási vitatkozás határait s politikai térre csapott át, Manzano gróf, ki mint császári biztos jelen volt, megvonta tőle a szót a kath. egylet szabályai és az egyesülési törvény értelmében. Erre nagy zaj és tolongás támadt. A tömeg a presbyterium fele hullámzott, hol a császári biztos az elnöki szék mellett helyet foglalt. Fe­nyegetéseket szórtak a császári biztosra s az egyleti el­nökség a helyett, hogy rendre utasította volna a gyüleke­zetet, szintén szemrehányásokat tett a biztosnak. A schlan­dersi községi elöljárónak sikerült egy időre lecsillapítani a zajt, az esperes éltette a pápát, a brixeni püspököt s a császárt és áldást osztott a népnek. Ezzel vége lett volna a gyűlésnek. De a zaj újra megkezdődött, az exeedensek átugrottak a presbyterium rostélyán, a császári biztosig hatoltak s mejjbe lökdöstök. A biztos életveszélyben forgott s férfias bátorsággal felkiáltott: „Tehát az isten házában védtelen embert akartok meggyilkolni ? Itt va­gyok!" A latschi plébános hamar kivezette a biztost a tolongásból s egy hátsó ajtón át egy pórfiu által a „postá­hoz" cimzett vendéglőbe vezetteté, hol a császári biztos a felizgatott nép dühe elől biztosságban volt. Tiroli csendé­let! A törvényhozás gondoskodik róla, hogy a nép ne szenvedjen tovább tudatlanságban s a nép feltolakodott vezetői izgatnak ellene, természetesen, mert érzik, hogy befolyásuk a felvilágosultság terjedésével egyenlő arány­ban fogy. (Sz—k). KÜLÖNFÉLÉK, öEmber Károly furtai ref. lelkész, lelkipász­torsága 30-ik évének emlékezetére egy ezüst kelyhet aján­dékozott a furtai ekklézsiának urvacsorakor való haszná­latra. Az értékes emléket a pünkösdi communiókor szen­telték fel. * A bérmálás üdvös j ó t ét em é n y ei. Zalka győri püspök, pünkösd vasárnap Tatán bérmált. Előtte való nap diszes bandérium által fogadtatott, mely alkalom­mal egy leány legázoltatott. Más nap a bérmálás tartama alatt az ájtatoskodókkal zsúfolt templom a püspök ur ren­deletére, nehogy a bérmáltak áldás árasztása előtt elmen­jenek, bezáratott, minek semmi más következménye nem volt, minthogy egy kis lányka ruhái megyuladtak s majd a halál martaléka lett, egy asszony pedig nagy ájulásai folytán súlyosan lebetegedett, többeket pedig majd a guta ütött. (Századunk). * A pest-városi tanügyi bizottság ter­jedelmes munkálatot készitett a népiskolai törvénynek Pesten életbeléptetése fölött, E szerint Pest város 29isko-

Next

/
Thumbnails
Contents