Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-05-30 / 22. szám

sürgeté a zöld asztal eltörlését. Igen hathatós érvek harcoltak akkor s bizonyitnak ma is a „delendam censeo" mellett. Ugyan ki nem látta s tapasztalta elégszer, hogy egy tekintélyes, ügyes elnök miként vezeti az egész táblát ? Némely esperesek, ha őszinték akarnának lenni, megvallanák, hogy jó eleve tudták mindig, hogy hová fog a zöldasztal e vagy ama tárgyra nézve szavazni. Igen természetesen ; mert a gyönge tábla eleve informáltatott, — s az engedelmes szavazógépek nem ismerhetnek más véleményt az elnökén kivül. — A zárt ülések, a consistoriumok hányszor hoznak a közvéleménynyel merőben ellenkező Ítéleteket, — melyek aztán ugy terjesztetnek felebb és a világ elé, mintáz egész e.rn egye véleménye, — s kudarc esetében mily szépen alá lehet bújni a nt. e.gymegye köpenye alá s az egész kifogásaként tüntetni fel oly dolgokat, melyek voltaképen egyetlen személynek agyában keletkeztek . . . A rlietorikában ezt „totum pro parte" majd „pars pro t o t o"-nak mondják, s ugyan ott igen szép figura. — Nem láttuk-e már e vagy amaz e.megyei gyűlésen, hogy a közlelkészek egy nagy többséget képezve, a zöldasztallal eltérő véleményt vitatának, tartottak hatalmas érvekkel támogatott s szép szónoklatokat, víttak majd nem a végelkeseredésig menő szócsatákat: mind hiába! a tábla csendesen viselte magát — és sz ivazott, s gyűlés végével a birók egymás szemébe mosolyogtak, mint hajdan a Haruspexek. — Mily elkeserítő leszorítása ez a közlelkészeknek a cselekvés teréről! — E becses lapokból Barát Ferenc közlése nyomán közelebbről ismerhetjük a skót egyházszervezetet, a lelkészek ottani állását, gyűléseik menetét. Szerencsés skót lelkészek ! kiket nem némít s halgattat el a „moderator" dörgő szava, — kik mindnyájan szavazati joggal bírnak, mint nálunk csak eme kiváltságos kaszt, mely a zöldasztal mellett ül ; — boldogok ti, hol nincs z ö 1 d a s z t a 1, ez az ódon, szúette egyházi bútor, melyet oly féltékenyen őriz az ellenmondásokat nem tűrő absolutismus! Azon egyetlen ok, hogy a zöldasztal tágas tért nyit az önkénykedésre : untig elegendő eltörlésére... En hiszem, hogy a többség aláírná a halálos Ítéletet, — s hogy fenmaradása mellett elfogadható argumentumot nem lehetne felhozni. Léva, april 30. 1869. Kálmán Károly, ref. leikész. Garain-Kis-Sarló, — máj. 21. 1869. Drégelpalánki ref. egyházmegyei közgyűlés. E pillanatban érek haza Szokoláról, hol a d.-palánki ref. e.megye nt. Kovács Sebestény József, ip. pászthói ref. lelkész és esperes ur elnöklete alatt tartotta közgyűlését, egyes elnöklet alatt csupán csak azért, mivel nagyságos Kovács Sebestény Endre e.megyei gondnok ur bokros foglalkozásai miatt meg nem jelenhetett, más világi tanácsbíró ur pedig, ki lielyettesittethetett volna, nem volt jelen az egy lelkes Báthory Gábor tanácsbiró és világi jegyző uran kivül, — a ki, nem levén jelen az egyházi jegyző ur, jegyző tollat kénytelen volt fogni. A mennyire hallomás és a jegyzőkönyvből felfoghatám a tárgyakat, következőleg kerültek azok elő. Elnöklő esperes ur a szokott istenitisztelet végeztével alkalmi beszéddel, melyben az e.megye állapotát rajzolta, egyúttal az újonnan megválasztott losonci lelkészt, ki Tisza Dadán felefizetéses de rendes lelkész volt, t. Illés Lajos urat bemutatta. 2. Olvastatott a f. t. egyházkerületnek a szabad papválasztás tárgyában ki küldött nt. bizottmány javaslata iránt véleményadásra fehivó végzése. A közlött törvényjavaslat egész terjedelmében felolvastatván s közhelyesléssel fogadtatván, minden változtatás nélküli elfogadásra ajánltatik. 3. Olvastatott a f. t. egyházkerület határozata, mely szerint az e.kerületileg kidolgozott házszabályok iránt az e.megyék véleményadásra hivatnak fel. A közlött szabályok egész terjedelmükben felolvastatván s helyeseltet vén, változtatás nélküli elfogadásra ajánltatnak. 4. Az egyházkerület részéről az egyháztörvényszéki ügyrendtartásra vonatkozólag készített javaslatot az egyházmegye elfogadásra nem ajánlhatja, hanem indítványozza, hogy tekintetbe véve, miszerint az eddigi szabálytalan eljárásunknak alapját a szóbeliség és közvetlenség képezte, tekintetbe véve, hogy az európai emelkedett törvényhozás részben már tettleg az írásbeli pereskedés formáitól a természetesebb, gyorsabb, biztosabb valódi, szóbeli és közvetlen eljáráshoz visszatért, részben pedig hazánkban is viszsza térni törekszik, — tekintve, hogy az általunk századokon gyakorlatban volt, bár szabálytalan eljárásnak a fentebbi elvek szerinti szabályozása jobban meg felel mind a kor kívánalmainak, mind eddigi, szerkezetünk és gyakorlatunknak : Küldessék ki még egyszer a f. t. e.kerület részéről egy küldöttség, mely a fentebbi elveket figyelemben tartván, az egyháztörvénykezési ügyrendtartást a szóbeliség és közvetlenség elvéhez képest átdolgozza s munkálatát megbirálás végett előterjessze. Azon esetre, ha ez indítvány el nem fogadtatnék s az előterjesztett javaslat a többség által az elfogadásra ajánltatnék, óhajtjuk pótlólag beigtatni, miféle ügyek tartoznak az egyházi törvényszékek elintézése alá, épen ugy mint a házszabályoknál elősoroltattak részletesen azon ügyek, melyek a közgyűlés elhatározása alá tartoznak, továbbá tétessék intézkedés az iránt is, midőn fenálló törvényeinkhez képest hivatalból az e.megye, vagy kerület részéről kell a peres eljárást meginditani s határoztassék el, mely esetben kell a feleknek átengedni a felperességet és mely esetekben fog az egyházhatóság hivatalból, mint felperes lépni fel, — végre az e.kerületi törvényszékekre nézve kívánjuk, hogy azoknak ne csak az esperesek és segédgondnokok, de az egyházi és világi e.kerületi képviselők is tagjai legyenek. 5. A pápai főiskolában Kerkapoly ur lemondása által megüresült bölcsészeti tanszékre tanárul, e tanszéket már 2 éven keresztül közmegelégedésre helyettesitett kö-