Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-05-23 / 21. szám

GYÁSZHÍR. A halál angyala ismét egy munkást szólitott ki az urnák szöllejéböl. Folyó évi máju3 10-én temettük el tiszt, lio^nár János urat a tolna-baranya-somogyi ág. h. ev. egyházmegyébe kebelezett felső-nánai gyülekezet lelkészét, számos tiszttársa, barátja, ismerőse s a gyülekezet részvétele mellett. Gyászbeszédet az udvaron, a koporsó fölött — miután a szokásos templomi istenitisztelet a boldogultnak végső kívánsága szerint elmaradt — e sorok irója, a boldogultnak egykori segédje tartott, a temetőben pedig Wagner Sámuel varsádi lelkész ur mondott megható siri imát. Vétkezném a boldogultnak szerénysége s igénytelensége ellen, ha őt e helyen magasztalásokkal halmoznám el; azért is csak röviden akarom vázolni életének főbb vonásait. Született 1802 julius 12-én Felső-Nánán, hol atyja, néli. tiszt. Bognár Mihály ur, szintén lelkész volt. Tanulmányait a sár-szent-lőrinci esperességi altanodában kezdé, Modorban, utóbb Sopronban folytatta s a jénai egyetemen végzé be. Innét visszatérve két évig a Szirmay családnál nevelősködött, e két év lefolyta után pedig főtiszt. Kis János superintedens ur által a papi hivatalra felszenteltetvén, elsőbben a kétyi ov. gyülekezetben mint segédlelkész, utóbb a paksiban mint helyettes működött, honnét azonban csakhamar elaggott atyjához tért, kinek 1850-ig segédje vojt, ezen évtől kezdve pedig a lelkészi hivatalban utóda lett. Működése szerény s zajtalan volt, mint maga egyszerű s igénytelon.. Nem vágyódott ö soha hír és dicsőség után, csak kötelességének kivánt megfelelni tehetsége szerint. Mint ember jószívű és becsületes, mint barát őszinte és állhatatos volt, — mindenütt szivesen látott egyéniség, azon mesterkéletlen szivélyességénél fogva, mellyel saját házánál nemcsak barátait, de mindenkit kivétel nélkül fogadott. Mindezek mellett, még is volt életének egy árnyoldala. O nőtelen maradt. Es ennek mi lehetett volna természetesebb következménye, mint az, hogy ő a nagy gyermekbarát, idővel észrevegye szivében a nagy űrt, ami főiébresztve benne a családi boldogság utáni vágyat, öt — különösen utóbbi éveiben, — igen sokszor elkomoritá. A nőtlenség borúit szerencsés véralkata mellett, folytonos munkálkodással oszlatá el. A mindig vasegészségíi férfiú ez év elején, meghűlés következtében, tüdő- s mellhártya-gyuladásba esett, mely kettős baj, lassan emésztve öt, végre folyó hó 7-én esti 9 órakor négy hónapi szenvedés után kioltá életét. Béke poraira! Baner Adolf\ hidegkúti ev. lelkész. N E K n O li O G. Folyó év mult mart. 25-én egy tisztes családkörnek s egyszersmind egy virágzó egyházmegyének lett gyásznapja. A silány élet te hátra maradott özvegynő — szeretett gyermekek — s ezeknek lcedvesseik mellett a népes udvarhelyi egyházmegye gyászolja s fájlalja ref. esperes t. t. Kis Pálnak ekkor történt halálozását. Szűkebb körben a jó férjnek, gondos apának, ta karos gazdának, — tágabb körben az egyházi államélet munkás tagjának, hű őrének, az egyházmegyei kormányzat ritka tapintatu vezérének, — általán véve a tiszta keblű emberbarátnak, rendszerető polgárnak, buzgó ker. papnak — a ki a honszeretet, nemesebb míveltség tudományos ismeret magasabb színvonalára emelkedetten, mindig előre haladott a korral — hulláját kisérte ki égy díszes résztvevő ünnepélyzet mart. 27-én az az: húsvét szombatján örök nyugvó helyére. Az ily férfiút illetőleg, a ki hivatásának kellőleg megfelelt, ha méltányos gyász borult is el a húsvét szombati végtiszteleten, de annyival ragyogóbb fényben találta ötet, a megdicsőültek sorában a feltámadás nagyszerű ünnepe; mert ő is egyik példányszerű követője volt annak a ki a húsvét nagy napján niegdicsőittetett, az ő sírja felett is a béke angyala ezt hangoztatta mindnyájunk szivébe : az igaznak emléke áldott. Az érdekletteknek tudomás végett álljon itten ezen rövid életrajza ; Egerpataki Kis Pál született 1799-ben sept. 6-án attya volt B. szentmiklósi ref. pap Kis Pál, a nagyenyedi tanodába ment 1806-ban, a tanulói pályán 18. évig nagy szorgalommal haladott előie, 1823-ban a contia seribai hivatalból hívta meg papjának a n. kendi ref. ekklézsia, mint megválasztott n. kendi pap a bécsi egyetemen töltött egy évet, mivel akkor külföldi egyetemre mehetni nem volt megengedve, 1824-ben foglalta el a n. kendi papi állomást, 1828-ban nősült meg elébb boncidai később B. váralyai papnak t. Bíró Jánosnak leányával Ersébettel. 1832-ben n. Kendről, n. Bunra vitték papnak, n. buni papsága alatt ültette az e.megye a jegyzői székbe, az 1848-iki forradalom után farcádi pap lett, 1849 ben foglalta cl az esperesi széket, ezen hivatalt 20 évig folytatta, 1854-ben választott Musnai pappá, s örök álmát szendergi a musnai ref. ekklézsia cintermében. Behüldeiett. T. Literáti Nagy Pál, születet Kerecsenben Beregmegyében 1800-ik év január 15-én, édes atyja volt L. Nagy János a beregi e.megyének 16 évig tekintélyes esperese édes anyja Révész Mária T., Révész András cs. papi lelkész és e.megyei tanács biró leánya; egyszersmind a köztiszteletben álló Révész család közeli rokona. T. L. Nagy Pál, mint egyetlen fiu, jó modu szülei által különös gonddal neveltetett. Már gyermek korában a debreceni fő iskolába vitetett, hol 1813-ik évben azon időben ugy nevezett togás deákok közé beíratott. Tanulását az akadémiai, pályán is mindenkor kitűnő elöme-