Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-05-16 / 20. szám

* A francia Svájcban Buison neuenburgi prof'essor működése folytán protestáns egyházi reform, párt kezd alakulni. Midőn az emiitett tanár Genfben második nyilvános előadását „a szabad kereszt.yénségről" bevégezte, egy választékosan öltözött ismeretlen lépett a szószékre, s igy kezde csengő hangon beszélni: „Kedves testvéreim a Jézus Krisztusban 1" mely prédikációi hang a gyülekezetet nagy bámulásba ejtette. Az illető Faure nevii neuenburgi lelkész volt, s egészen orthodox szellemben kezdett beszélni; de a közönség nem hallgatta, s zajosan kitolult a circus ajtaján. — Most a kegyes ellenpárt is előadásokat rendez, melyeken Buison ellen polemizál. Ezeken leginkább Barde és Bungener urak tűnnek ki. Ez utóbbi több históriai miinkát tett közzé Kálvinról; de a történeti igazsághoz hűtelen írónak ismertette magát. * 0 r o s z országból i r j á k, hogy azon nehézségek, melyek a russificatio elé gördülnek, arról győzték meg a császári kormányt, hogy a keleti orthodox egyházban okvetlenül reformokat kell életbe léptetni, s nevezetesen az alsóbb papságot nem lehet tovább a mostani helyzetében hagyni. Az alsóbb papság általában igen rosszul van fizetve, s a rituálén kivül semmit sem tanult. Coelibatusban nem él, de zárt testületet képez, s fiai már születésök óta a papi rendhez tartoznak, más életpályát nem választhatnak. Ezen kényszer állapotnak meg kell szűnni, a pópákat ezentúl tudományosan fogják képeztetni és jobban dijazni. *Az olasz parlament april 19-én elfogadta a növendék papság hadkötelezettségére vonatkozó törvényjavaslatot. A papságnak ez nem tetszik, s a senatushoz fordul kérelmével, hogy a javaslatot utasitsa vissza. 1864-ben ez uton ugyan-e tárgyban már egyszer célt ért, — majd elválik, hogy most boldogul-e ? Egész Európában minden felekezet papja fel van mentve a katonai kötelezettség alól, pedig talán igazságos és méltányos volna, hogy a pap is ugy szolgálja hazáját, mint más ember ! Annyi igaz, hogy a porosz prot. theol. tanulóknak nem tetszik mentosségök, s ezelőtt öt évvel sokat emlegették, hogy kérelmezni fogják a törvényhozástól, hogy ne fossza meg őket a katonáskodás szép polgári jógától. * A Gusztáv Adolf egylet kiadta számadását az 1867 — 1868-ik évre, melyből kitűnik, hogy egy év alatt 175,197 porosz tallért vett be és osztott ki szegény egyházak segélyezésére, 783 egyh. község között. — G e n u a. (A gyónás megzavarása.) A Genuában megjelenő „Movimento" következő történetet közli: A szomszédos Lerma község népessége, mely eddig igen buzgó katholikus volt, ugy látszik, hogy hirtelen megváltoztatta érzületét, minthogy egész tömegesen és erőhatalommal nyilatkozott a fülbegyónás gyakorlata ellen. Legközelebbi vasárnap délután összegyűlt a köznép, egy zene által adott jelre a fő téren, azután az egyházba vonult, erőszakkal rontottak be és egy szempillantás alatt összetörték a gyónószéket, és azt, dacára a lelkész intéseinek, a templomból kiszórták. Midőn a templomot minden gyónóeszköztől megtisztitották, nagy csendességgel eltávoztak. — (R. K.) — H e i n z e n cl o r f S i 1 é z i á b a n. (Nyilvános botrány.) Legközelebbi vasárnap délelőtt K. evang. iskolatanitó 18 éves fia eltemettetett. I)e a szomorú ház néhány óra múlva egészen más hangulatot öltött. A sirás nevetéssé változott, a gyásztor lakadalmi vígalommá lőn, a zenészek, kik az imént gyászénekeket hangoztattak, zeneszereiket vigadalmi dalokra hangolták, — a tanitó leánya, az elhunyt testvére, választottjával esküvőre ment a templomba. Ugy látszik, hogy ha akár az atyát vagy anyát, akár a leányt vesszük tekintetbe, mindenesetre több mint stoicus közöny kellett e dologhoz és a gyülekezetnek épen nem róható fel jogtalanságul, ha kárhoztató Ítéletet mond a felett, hogy ily botrányos érzéstelenség épen iskolaépületben nyilvánul. Hogy egyeztethető az össze a humanitással, melynek ez iskolaépületben a gyermekek szivébe kellene plántáltatnia V ! (R. K.) KÜLÖNFÉLÉK. * A v a 11 á s és közoktatási m. k ir. m i niszter által másod tanfelügyelökké kineveztettek: Hoszszu Theofil, Kolozs és Doboka vármegyékbe; Papp János, borosjenői gör. keleti esperes Arad és Csanád vármegyékbe ; M é s z áro s Nándor, gymnasiumi tanár, Bács-Bodrog vármegyébe; Frank Károly gymnásiumi tanár, Baranya és Tolna vármegyékbe; Bárdossy Gyula, tiszteletbeli miniszteri fogalmazó, Zaránd és Hunyad vármegyékbe. — (Hiv. lap. 101. szám). * U j felekezeti mozgalom Pesten. A mult héten egy felhívás küldetett szét többeknek, mely az érdekelteket Dani oly György háromdob utcai 50. számú házához hívja meg alakító gyűlésbe. A felhívás szövege igy hangzik: „Felhívás a „Szellemi Jézus egylet" alakulásábani részesülésre. — Minden ember, aki tudja vagy tudni akarja, hogy minden esze, minden bölcsesége minden tudománya, szóval: az összes lelki s szellemi erejének tevékenysége saját sorsának boldog vezetésére nem elegendő, s ki a maga gyengeségéről, alárendeltségéről, sőt önnön egyéniségének semmiségéről meggyőződve van: az nyíltan s bátran bevallandja, hogy az ember lelkében vagy szellemében egy magasb, hatalmasb, tökéletesb szellemi erőnek tevékenysége nyilvánul, következéskép a szellemiségi téren tevékeny. — A ki tehát e szellemi erőt, az ő nagyságát, jelentőségét, hasznát, s tevékenységébeni különös járatát megismerni, általa magát oktatni, azt használni, s főkép azt a maga gondolkozás! s cselekvési, azaz: a maga saját életmódjára nézve kalauzul venni akarj a, az & fi Szellemi Jézus egylet" alakulásábani részesülésből magát ki nem zárandja. Pesten, az üdvnek január hó egyezer nyolcszáz hatvankilencedik évében." E felhívás szövege meglehetős zavart és korlátolt észjárásra mutat, annyira, hogy épen semmit sem lehet